„Kínai jüan” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Az átírási alapelv szerint magyaros átírással kell szerepelnie. |
a Kékítés. |
||
(16 közbenső módosítás, amit 8 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
16. sor: | 16. sor: | ||
}} |
}} |
||
A '''{{kínai|renminbi|zsenminpi}} |
A '''kínai jüan''' Kína hivatalos pénzneme. Neve kínai nyelven {{kínai|renminbi|zsenminpi}} ([[Egyszerűsített kínai írás|egyszerűsített kínai]]: 人民币; [[Hagyományos kínai írás|hagyományos kínai]]: 人民幣; [[pinjin]]: ''rénmínbì''; szó szerinti jelentése: ''„népi pénz”'', magyaros átírásban ''zsenminpi''). Elterjedt rövidítése az RMB. |
||
Kínában [[törvényes fizetési eszköz]] még a [[makaói pataca]] és a [[hongkongi dollár]] is. Emellett [[2023]]-ban már intenzív nyilvános kísérleteket folytattak a [[digitális jegybankpénz]], a [[digitális jüan]]{{wd|Q101940490}} (e-RMB) bevezetésére, ami már szintén [[törvényes fizetési eszköz]].<ref name=":3">{{Cite web|title=解码数字人民币:"新"在何处 用在哪里?-新华网|url=http://www.xinhuanet.com/info/2021-02/10/c_139734595.htm|access-date=2021-04-06|website=www.xinhuanet.com}}</ref> |
|||
== Váltópénz == |
== Váltópénz == |
||
30. sor: | 32. sor: | ||
[[1999]]-től folyamatosan új ''renminbi'' érme- és bankjegysorozatot (5. sorozat) vezetnek be. A legutolsót, az 1 ''{{kínai|yuan-os|jüanos}}'' bankjegyet [[2004]]. [[július 30.|július 30]]-án hozták forgalomba. |
[[1999]]-től folyamatosan új ''renminbi'' érme- és bankjegysorozatot (5. sorozat) vezetnek be. A legutolsót, az 1 ''{{kínai|yuan-os|jüanos}}'' bankjegyet [[2004]]. [[július 30.|július 30]]-án hozták forgalomba. |
||
Az eddig |
Az eddig bevezteett 1, 5, 10, 20, 50 és 100 ''{{kínai|yuan-os|jüanos}}'' bankjegy immár biztonsági jeleket ([[fémszál]], [[vízjel]], [[Ibolyántúli sugárzás|ultraibolya fény]] alatt fluoreszkáló rostok, hologramos számok (csak az 50 és 100 {{kínai|yuan-os|jüanos}}nál) is tartalmaz a pénzhamisítás ellen. Mindegyik bankjegyen [[Mao Ce-tung|{{kínai|Mao Zedong|Mao Ce-tung}}]] képe látható a hivatalos állásfoglalás szerint a könnyű felismerhetőség érdekében. Sejthető azonban a [[Kínai Kommunista Párt]] Mao személyi kultuszára épülő politikai befolyásolása is a portrék mögött. |
||
Több közgazdász, köztük {{kínai|Mao Yushi|Mao Jü-si}} is 1997 óta azt javasolja, hogy vezessék be az 500 és 1000 {{kínai|yuan-os|jüanos}} bankjegyeket, mert a kis címletek plusz költségeket jelentenek a pénzintézeteknek, mivel gyorsabban elhasználódnak ezek a címletek, és a tárolásuk is több helyet igényel. 2012-ben a központi bank kormányzóhelyettese, {{kínai|Hu Xiaolian|Hu Hsziao-lien}} megerősítette, hogy nem bocsátanak ki újabb címletű bankjegyeket, mert az inflációt gerjeszt, és egy esetleges hamisítás esetén nagyobb veszteséget okoz, mint a kis címletű bankjegy.<ref>[http://hvg.hu/gazdasag/20120313_kina_bankjegy Maradnak a kis címletű bankjegyek Kínában]</ref> |
Több közgazdász, köztük {{kínai|Mao Yushi|Mao Jü-si}} is 1997 óta azt javasolja, hogy vezessék be az 500 és 1000 {{kínai|yuan-os|jüanos}} bankjegyeket, mert a kis címletek plusz költségeket jelentenek a pénzintézeteknek, mivel gyorsabban elhasználódnak ezek a címletek, és a tárolásuk is több helyet igényel. 2012-ben a központi bank kormányzóhelyettese, {{kínai|Hu Xiaolian|Hu Hsziao-lien}} megerősítette, hogy nem bocsátanak ki újabb címletű bankjegyeket, mert az inflációt gerjeszt, és egy esetleges hamisítás esetén nagyobb veszteséget okoz, mint a kis címletű bankjegy.<ref>[http://hvg.hu/gazdasag/20120313_kina_bankjegy Maradnak a kis címletű bankjegyek Kínában]</ref> |
||
51. sor: | 53. sor: | ||
|- |
|- |
||
| 5 {{kínai|jiao|csiao}} || [[Fájl:RMB2-5jao-A.gif|150px]]<br />[[Fájl:RMB2-5jao-B.gif|150px]] |
| 5 {{kínai|jiao|csiao}} || [[Fájl:RMB2-5jao-A.gif|150px]]<br />[[Fájl:RMB2-5jao-B.gif|150px]] |
||
| <br /> |
|||
| [[Fájl:RMB3-5jiao-1A.gif|150px]]<br />[[Fájl:RMB3-5jiao-1B.gif|150px]] |
|||
| <br /> |
| <br /> |
||
|- |
|- |
||
77. sor: | 79. sor: | ||
|} |
|} |
||
=== 5. sorozat === |
=== 5. sorozat === |
||
2019. augusztus 30-án biztonságosabb bankjegyeket hoztak forgalomba, amelyek kinézetükben megegyeznek az eddig is forgalomban lévőkkel.<ref> |
2019. augusztus 30-án biztonságosabb bankjegyeket hoztak forgalomba, amelyek kinézetükben megegyeznek az eddig is forgalomban lévőkkel.<ref>{{Cite web |url=https://banknotenews.com/files/91096379bdd274d278d31045b4c562f1-5162.php |title=China new 1-, 10-, 20-, and 50-yuan notes (B4118 - B4122) reported for 30.08.2019 introduction |accessdate=2019-05-02 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20190502065748/https://banknotenews.com/files/91096379bdd274d278d31045b4c562f1-5162.php |archivedate=2019-05-02 }}</ref> |
||
{| {{széptáblázat}} width=98% |
{| {{széptáblázat}} width=98% |
||
|- |
|- |
||
143. sor: | 145. sor: | ||
== Árfolyama == |
== Árfolyama == |
||
[[Fájl:China-CEEC_Matchmaking_Event_2017_(3).jpg|bélyeg|Az RMB világvaluta ambícióit tükrözi a Kína-KKE találkozón használt plakát]] |
|||
A renminbi árfolyamát [[1994]]-től informálisan az [[amerikai dollár]] árfolyamához kötik. Ez a gazdaságpolitika [[Kína]] számára feltétlen előnyös, azonban a nemzetközi megítélése kettős. Az [[1998]]-as [[ázsiai gazdasági válság]] során nagy szolgálatot tett a rendszer, mivel nem engedte Kína meggyengülését. Ám mostanság főleg az Amerikai Egyesült Államok egyre többször támadja a kötött árfolyamrendszert, mivel a dollár – és így a ''renminbi'' – gyengülésével Kína gazdasága még versenyképesebb lett az [[Amerikai Egyesült Államok]]éval szemben. |
A renminbi árfolyamát [[1994]]-től informálisan az [[amerikai dollár]] árfolyamához kötik. Ez a gazdaságpolitika [[Kína]] számára feltétlen előnyös, azonban a nemzetközi megítélése kettős. Az [[1998]]-as [[ázsiai gazdasági válság]] során nagy szolgálatot tett a rendszer, mivel nem engedte Kína meggyengülését. Ám mostanság főleg az Amerikai Egyesült Államok egyre többször támadja a kötött árfolyamrendszert, mivel a dollár – és így a ''renminbi'' – gyengülésével Kína gazdasága még versenyképesebb lett az [[Amerikai Egyesült Államok]]éval szemben. |
||
Az Amerikai Egyesült Államok a [[G7]] és az [[Európai Unió]] támogatásával nyomást gyakorolt Kínára a renminbi árfolyamának növelése érdekében, hogy az import növekedjen, az export pedig csökkenjen. Kínában azonban tartják magukat a kötött vagy [[csúszó árfolyam]]hoz, mivel félnek a szabad árfolyam esetén fellépő [[spekuláció]]któl. Kisebb módosítást azonban tervez a [[Kínai |
Az Amerikai Egyesült Államok a [[G7]] és az [[Európai Unió]] támogatásával nyomást gyakorolt Kínára a renminbi árfolyamának növelése érdekében, hogy az import növekedjen, az export pedig csökkenjen. Kínában azonban tartják magukat a kötött vagy [[csúszó árfolyam]]hoz, mivel félnek a szabad árfolyam esetén fellépő [[spekuláció]]któl. Kisebb módosítást azonban tervez a [[Kínai Népi Bank]] azáltal, hogy a {{kínai|yuan|jüan}} árfolyamát már nemcsak az [[amerikai dollár]]hoz, hanem egy a dollárból, [[euró]]ból és [[japán jen]]ből álló kosárhoz kívánják majd kötni. |
||
Kínát több támadás is éri, mivel valutája nem vihető ki az országból, így kényszerítve rá a külföldi turistákat, befektetőket, hogy ők vigyék oda külföldi valutájukat, amit külföldi államkötvényekbe fektethet be a kínai állam, ezáltal még nagyobb befolyást szerezve a nemzetközi gazdaságban. Másrészt a rendszer hátulütőjeként terepet ad a feketegazdaságnak. |
Kínát több támadás is éri, mivel valutája nem vihető ki az országból, így kényszerítve rá a külföldi turistákat, befektetőket, hogy ők vigyék oda külföldi valutájukat, amit külföldi államkötvényekbe fektethet be a kínai állam, ezáltal még nagyobb befolyást szerezve a nemzetközi gazdaságban. Másrészt a rendszer hátulütőjeként terepet ad a feketegazdaságnak. |
||
A kínai valuta nemzetközileg konvertibilissé tétele, amely egyelőre csak a távlati célok között szerepel, alapvetően megosztja a nem kínai piaci résztvevőket. Míg a [[könnyűipar]] a lépéstől a {{kínai|yuan|jüan}} felértékelődését várva a konvertibilitás elérése mellett kardoskodik, az olcsó kínai munkaerőre és termékekre építő [[számítástechnika]]i és kereskedelmi cégek érdeke a mostani rendszer megtartása. |
A kínai valuta nemzetközileg konvertibilissé tétele, amely egyelőre csak a távlati célok között szerepel, alapvetően megosztja a nem kínai piaci résztvevőket. Míg a [[könnyűipar]] a lépéstől a {{kínai|yuan|jüan}} felértékelődését várva a konvertibilitás elérése mellett kardoskodik, az olcsó kínai munkaerőre és termékekre építő [[számítástechnika]]i és kereskedelmi cégek érdeke a mostani rendszer megtartása. |
||
Hongkongban a rögzítettől eltérő, piaci áron is kereskednek a valutával, és ehhez megkülönböztetésül a CNH kódot használják a a CNY helyett. |
|||
== Déli hamisítványok == |
== Déli hamisítványok == |
A lap jelenlegi, 2024. február 18., 17:40-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Kínai jüan | |
ISO 4217 kód | CNY |
Devizajel | ¥ |
Ország | Kína |
Infláció | |
Mértéke | 5,4% [1] |
Árfolyam | |
Aktuális árfolyam | XE Currency Converter |
Váltópénz | |
csiao ( ) fen | 1/10 1/100 |
Érmék | |
Használatban | 1, 5 csiao ( ), 1 jüan ( ) |
Bankjegyek | |
Használatban | 1, 5, 10, 20, 50, 100 jüan ( ) |
Kibocsátó | |
Központi bank | People's Bank of China Weboldala |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kínai jüan témájú médiaállományokat. |
A kínai jüan Kína hivatalos pénzneme. Neve kínai nyelven zsenminpi ( ) (egyszerűsített kínai: 人民币; hagyományos kínai: 人民幣; pinjin: rénmínbì; szó szerinti jelentése: „népi pénz”, magyaros átírásban zsenminpi). Elterjedt rövidítése az RMB.
Kínában törvényes fizetési eszköz még a makaói pataca és a hongkongi dollár is. Emellett 2023-ban már intenzív nyilvános kísérleteket folytattak a digitális jegybankpénz, a digitális jüan (e-RMB) bevezetésére, ami már szintén törvényes fizetési eszköz.[2]
Váltópénz
[szerkesztés]A zsenminpi ( ) egysége a jüan ( ). Kínai karakterekkel leírva két formája létezik: egy népies (元 – eredeti jelentése: ’első’) és egy hivatalos (圆 – eredeti jelentése: ’gömbölyű’), amelyet csekkek kitöltésénél alkalmaznak. Északon a jüan ( ) helyett a „kuaj ( )” (块 – eredeti jelentése: ’darabka’) elnevezést használják.
Egy jüan ( ) 10 csiaót ( ) (角 – eredeti jelentése: ’szeglet’) ér. Ezt Peking ( ) környékén szokás „mao” (毛 – eredeti jelentése: ’pihe’) néven is említeni. Egy csiao ( ) tovább osztható 10 fenre (分 – eredeti jelentése: ’feloszt’).
Érmék, bankjegyek
[szerkesztés]A zsenminpi ( ) 1949-es bevezetése óta már öt sorozat jelent meg. Érdekesség, hogy valamennyi címletben létezik papírpénz, 1 jüan ( ) és kisebb címletben fémpénz is. Papírpénzekből alapvetően már csak a negyedik (népviseletben lévő figurák) és ötödik sorozat van érvényben – miután a harmadik sorozatot 2000-ben a Kínai Nemzeti Bank visszahívta –, de a kisebb címleteknél, így az 1, 2 és 5 fenes bankjegyeknél még mindig az 1950-es években kibocsátott második sorozat (teherautó, repülő, hajó) van érvényben. A fenek kivételével mindegyik bankjegyen mind kínai, mind arab számjeggyel, illetve a bankjegy hátulján mandarin, mongol, ujgur és csuang nyelven ( ) szövegesen is szerepel a címlet értéke.
1999-től folyamatosan új renminbi érme- és bankjegysorozatot (5. sorozat) vezetnek be. A legutolsót, az 1 jüanos ( ) bankjegyet 2004. július 30-án hozták forgalomba.
Az eddig bevezteett 1, 5, 10, 20, 50 és 100 jüanos ( ) bankjegy immár biztonsági jeleket (fémszál, vízjel, ultraibolya fény alatt fluoreszkáló rostok, hologramos számok (csak az 50 és 100 jüanos ( )nál) is tartalmaz a pénzhamisítás ellen. Mindegyik bankjegyen Mao Ce-tung ( ) képe látható a hivatalos állásfoglalás szerint a könnyű felismerhetőség érdekében. Sejthető azonban a Kínai Kommunista Párt Mao személyi kultuszára épülő politikai befolyásolása is a portrék mögött.
Több közgazdász, köztük Mao Jü-si ( ) is 1997 óta azt javasolja, hogy vezessék be az 500 és 1000 jüanos ( ) bankjegyeket, mert a kis címletek plusz költségeket jelentenek a pénzintézeteknek, mivel gyorsabban elhasználódnak ezek a címletek, és a tárolásuk is több helyet igényel. 2012-ben a központi bank kormányzóhelyettese, Hu Hsziao-lien ( ) megerősítette, hogy nem bocsátanak ki újabb címletű bankjegyeket, mert az inflációt gerjeszt, és egy esetleges hamisítás esetén nagyobb veszteséget okoz, mint a kis címletű bankjegy.[3]
5. sorozat
[szerkesztés]2019. augusztus 30-án biztonságosabb bankjegyeket hoztak forgalomba, amelyek kinézetükben megegyeznek az eddig is forgalomban lévőkkel.[4]
érték | méret | szín | leírás | dátum | ||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
előlap | hátlap | vízjel | nyomtatás | kibocsátás | visszavonás | |||
1 jüan ( ) | 130 × 63 mm | sárga, zöld | Mao Ce-tung és orchidea | Három medencében tükröződik a hold a Nyugati-tónál | orchidea | 1999 | 2004. július 30. | forgalomban |
5 jüan ( ) | 135 × 63 mm | bíbor | Mao Ce-tung és nárcisz | Taj-hegy ( ) | Nárcisz | 2002. november 18. | ||
10 jüan ( ) | 140 × 70 mm | kék | Mao Ce-tung és rózsa | Három Szoros a Jangce-folyónál | Rózsa | 2001. szeptember 1. | ||
20 jüan ( ) | 145 × 70 mm | barna | Mao Ce-tung és lótusz | Kujlini táj ( ) | Lótusz | 2000. október 16. | ||
50 jüan ( ) | 150 × 70 mm | zöld | Mao Ce-tung és krizantém | Potala palota | Mao Ce-tung | 2001. szeptember 1. | ||
100 jüan ( ) | 155 × 77 mm | vörös | Mao Ce-tung és Prunus mume | A népek nagy csarnoka | 1999. október 1. |
Története
[szerkesztés]A renminbit 1949-ben vezették be, röviddel azután, hogy a kommunisták megnyerték a polgárháborút. A kommunista kormány első feladata a hiperinfláció megállítása volt, amely az országot sújtotta ekkoriban. Miután ez megfékeződött, nyomták ki a második sorozatot még az 1950-es években.
A tervgazdaság időszakában a renminbi árfolyama teljesen valószerűtlen volt a külföldi valutákhoz képest, átváltását szigorú szabályok jellemezték. A kínai gazdaság 1978-as nyitása után kettős árfolyamrendszer került bevezetésre egy belföldre szánt valutával és egy a külföldiek számára készült renminbivel, amelynek árfolyama jóval az előző felett volt. Ez a rendszer kedvezett a feketegazdaságnak, ahol általánossá vált a pénzkereskedelem.
Később a Kínai Népköztársaság a nagyobb konvertibilitás elérése érdekében eltörölte a kettős árfolyamot, és a kialakított cserehelyeken az árfolyamok valósabb értéket vehettek fel. Jelenleg a renminbi magánszemélyek folyószámláin konvertibilis, míg a vállalkozásokén nem. A cél a teljes konvertibilitás elérése, ami azonban egyelőre csak távlati.
Árfolyama
[szerkesztés]A renminbi árfolyamát 1994-től informálisan az amerikai dollár árfolyamához kötik. Ez a gazdaságpolitika Kína számára feltétlen előnyös, azonban a nemzetközi megítélése kettős. Az 1998-as ázsiai gazdasági válság során nagy szolgálatot tett a rendszer, mivel nem engedte Kína meggyengülését. Ám mostanság főleg az Amerikai Egyesült Államok egyre többször támadja a kötött árfolyamrendszert, mivel a dollár – és így a renminbi – gyengülésével Kína gazdasága még versenyképesebb lett az Amerikai Egyesült Államokéval szemben.
Az Amerikai Egyesült Államok a G7 és az Európai Unió támogatásával nyomást gyakorolt Kínára a renminbi árfolyamának növelése érdekében, hogy az import növekedjen, az export pedig csökkenjen. Kínában azonban tartják magukat a kötött vagy csúszó árfolyamhoz, mivel félnek a szabad árfolyam esetén fellépő spekulációktól. Kisebb módosítást azonban tervez a Kínai Népi Bank azáltal, hogy a jüan ( ) árfolyamát már nemcsak az amerikai dollárhoz, hanem egy a dollárból, euróból és japán jenből álló kosárhoz kívánják majd kötni.
Kínát több támadás is éri, mivel valutája nem vihető ki az országból, így kényszerítve rá a külföldi turistákat, befektetőket, hogy ők vigyék oda külföldi valutájukat, amit külföldi államkötvényekbe fektethet be a kínai állam, ezáltal még nagyobb befolyást szerezve a nemzetközi gazdaságban. Másrészt a rendszer hátulütőjeként terepet ad a feketegazdaságnak.
A kínai valuta nemzetközileg konvertibilissé tétele, amely egyelőre csak a távlati célok között szerepel, alapvetően megosztja a nem kínai piaci résztvevőket. Míg a könnyűipar a lépéstől a jüan ( ) felértékelődését várva a konvertibilitás elérése mellett kardoskodik, az olcsó kínai munkaerőre és termékekre építő számítástechnikai és kereskedelmi cégek érdeke a mostani rendszer megtartása.
Hongkongban a rögzítettől eltérő, piaci áron is kereskednek a valutával, és ehhez megkülönböztetésül a CNH kódot használják a a CNY helyett.
Déli hamisítványok
[szerkesztés]Dél-Kínában sok a hamis bankjegy és érme. Ezzel rengeteg embert próbálnak átverni, főként a taxisok. Ezt elkerülendő, érdemes pontos összeggel kifizetni a fuvardíjat, mivel visszaadáskor becsúsztathatnak a valódi bankjegyek és érmék közé egy-egy hamisat. Ha a pénzérme rozsdás, biztosan hamis. A bankjegyeknek van vízjelük, de érdemes megtapogatni Mao Ce-tung arcképének haját és kabátját a bankjegyen, ugyanis ha érdes az a felület, akkor valódi. Az igazi bankjegy további ismertetőjegyei:
- a tetején lévő minta összeér, ha kettéhajtjuk a bankjegyet,
- ha fehér papírhoz dörzsöljük, megfogja a papírt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The World Factbook, 2011.
- ↑ 解码数字人民币:"新"在何处 用在哪里?-新华网. www.xinhuanet.com . (Hozzáférés: 2021. április 6.)
- ↑ Maradnak a kis címletű bankjegyek Kínában
- ↑ China new 1-, 10-, 20-, and 50-yuan notes (B4118 - B4122) reported for 30.08.2019 introduction. [2019. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 2.)
További információk
[szerkesztés]- Jüan Yuan Renminbi - Kína történelmi és jelenlegi bankjegyei (CNY / RMB) 1953-2019. Heiko Otto. (Hozzáférés: 2019. október 24.) (angolul) (németül) (franciául)
- Jüan FEC - Kínai Népköztársaság deviza bizonyítványai (FEC) 1980–1994. Heiko Otto (angolul) (németül) (franciául)