Ugrás a tartalomhoz

„Dunacsún” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Fekvése: a határ átjárhatóságáról
2022
 
(12 közbenső módosítás, amit 8 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
32. sor: 32. sor:
A település [[Pozsony]] központjától 15 kilométerre délre fekszik, közvetlenül [[Szlovákia]] és [[Magyarország]] határa mellett, a Duna jobb partján. Az [[országhatár]] magyar oldalán a legközelebbi település [[Rajka]], amelynek központjából Dunacsún közúton közvetlenül is megközelíthető; az összekötő út szűk két kilométeres magyarországi szakaszának számozása [[1409-es mellékút (Magyarország)|1409-es]], a szlovák oldali útszámozás nem tisztázott.
A település [[Pozsony]] központjától 15 kilométerre délre fekszik, közvetlenül [[Szlovákia]] és [[Magyarország]] határa mellett, a Duna jobb partján. Az [[országhatár]] magyar oldalán a legközelebbi település [[Rajka]], amelynek központjából Dunacsún közúton közvetlenül is megközelíthető; az összekötő út szűk két kilométeres magyarországi szakaszának számozása [[1409-es mellékút (Magyarország)|1409-es]], a szlovák oldali útszámozás nem tisztázott.


Az utóbbi úton az országhatár átjárhatósága nem mindig biztosított: a [[Google Utcakép]] 2011-ben<ref>[https://www.google.com/maps/@48.0170582,17.1897794,3a,49.2y,164.26h,81.48t/data=!3m6!1e1!3m4!1syRSkLFdawarvc3RGiSGIzg!2e0!7i13312!8i6656 A Google Utcakép 2011-es felvételei a Rajka-Dunacsún út határszakaszáról]</ref> és 2019-ben<ref>[https://www.google.com/maps/@48.0168326,17.189878,3a,43.1y,328.29h,77.77t/data=!3m6!1e1!3m4!1sbzOnriPc14znKg9TT4dH4g!2e0!7i16384!8i8192 A Google Utcakép 2019-es felvételei a Rajka-Dunacsún út határszakaszáról]</ref> ott készült felvételei szerint akadálytalanul lehetett átjutni (csak az útburkolatban voltak láthatók olyan betonalapok, amelyek eredetileg vélhetően valamilyen útzáró műtárgy részei voltak), a 2021-es felvételek szerint<ref>[https://www.google.com/maps/@48.0173654,17.1899104,3a,17.7y,195.29h,85.35t/data=!3m6!1e1!3m4!1svOQns8eQcwFYlECNW5175A!2e0!7i16384!8i8192 A Google Utcakép 2021-es felvételei a Rajka-Dunacsún út határszakaszáról]</ref> ellenben betonelemekkel volt lezárva az átjárás lehetősége.
Az utóbbi úton az országhatár átjárhatósága nem mindig biztosított: a [[Google Utcakép]] 2011-ben<ref>[https://www.google.com/maps/@48.0170582,17.1897794,3a,49.2y,164.26h,81.48t/data=!3m6!1e1!3m4!1syRSkLFdawarvc3RGiSGIzg!2e0!7i13312!8i6656 A Google Utcakép 2011-es felvételei a Rajka–Dunacsún-út határszakaszáról]</ref> és 2019-ben<ref>[https://www.google.com/maps/@48.0168326,17.189878,3a,43.1y,328.29h,77.77t/data=!3m6!1e1!3m4!1sbzOnriPc14znKg9TT4dH4g!2e0!7i16384!8i8192 A Google Utcakép 2019-es felvételei a Rajka–Dunacsún-út határszakaszáról]</ref> ott készült felvételei szerint akadálytalanul lehetett átjutni (csak az útburkolatban voltak láthatók olyan betonalapok, amelyek eredetileg vélhetően valamilyen útzáró műtárgy részei voltak), a 2021-es felvételek szerint<ref>[https://www.google.com/maps/@48.0173654,17.1899104,3a,17.7y,195.29h,85.35t/data=!3m6!1e1!3m4!1svOQns8eQcwFYlECNW5175A!2e0!7i16384!8i8192 A Google Utcakép 2021-es felvételei a Rajka–Dunacsún-út határszakaszáról]</ref> ellenben betonelemekkel volt lezárva az átjárás lehetősége.


== Nevének eredete ==
== Nevének eredete ==
38. sor: 38. sor:


== Története ==
== Története ==
Területe már a római korban is lakott volt. Az avarok megtelepedését több száz síros 8-9. századi temetője bizonyítja. Először [[1232]]-ben említik „''Chun''” néven, majd később Sándorfalvának is nevezik. A [[16. század]]ban a [[törökök|török]] elől menekülő [[horvátok]] telepedtek itt le.<ref>[http://www.hkd-cunovo.sk]</ref>
Területe már a római korban is lakott volt. Az avarok megtelepedését több száz síros 8-9. századi temetője bizonyítja. Először [[1232]]-ben említik „''Chun''” néven, majd később Sándorfalvának is nevezik. A [[16. század]]ban a [[törökök|török]] elől menekülő [[horvátok]] telepedtek itt le.<ref>{{Cite web |url=http://www.hkd-cunovo.sk/ |title=Archivált másolat |accessdate=2008-01-14 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20060619232442/http://www.hkd-cunovo.sk/ |archivedate=2006-06-19 }}</ref>


A 18. század végén [[Vályi András]] így ír róla: „''CSUNY. Sandorf. Elegyes falu Mosony Vármegyében, földes Ura Gróf Szapáry Uraság, és mások, lakosai katolikusok, fekszik Duna vize mellett, Oroszvárhoz mintegy fél mértföldnyire, kies helyen, határja homokos, de közép termésű, legelője a’ Dunántúl vagyon, és Guton, Posony Vármegyebéli falunak határjában, réttyei középszerű szénát teremnek, erdeje elegendő volt, míg ki nem vagdalták, vagyonnyaikat jó áron eladhattyák a’ lakosok, de földgyeit, réttyeit, és erdejét is a’ Duna gyakorta elszokta önteni, melly miatt harmadik Osztálybéli.''”<ref>{{Cite web|url=http://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/ValyiFenyes-orszagleirasok-81A15/valyi-andras-magyar-orszagnak-leirasa-87F85/?list=eyJxdWVyeSI6ICJWXHUwMGUxbHlpIEFuZHJcdTAwZTFzOiBNYWd5YXIgT3Jzelx1MDBlMWduYWsgbGVcdTAwZWRyXHUwMGUxc2EifQ|title=Vályi András: Magyar országnak leírása {{!}} Országleírások {{!}} Arcanum Kézikönyvtár|accessdate=2017-10-14|work=www.arcanum.hu|language=hu}}</ref>
A 18. század végén [[Vályi András]] így ír róla: „''CSUNY. Sandorf. Elegyes falu Mosony Vármegyében, földes Ura Gróf Szapáry Uraság, és mások, lakosai katolikusok, fekszik Duna vize mellett, Oroszvárhoz mintegy fél mértföldnyire, kies helyen, határja homokos, de közép termésű, legelője a’ Dunántúl vagyon, és Guton, Posony Vármegyebéli falunak határjában, réttyei középszerű szénát teremnek, erdeje elegendő volt, míg ki nem vagdalták, vagyonnyaikat jó áron eladhattyák a’ lakosok, de földgyeit, réttyeit, és erdejét is a’ Duna gyakorta elszokta önteni, melly miatt harmadik Osztálybéli.''”<ref>{{Cite web|url=http://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/ValyiFenyes-orszagleirasok-81A15/valyi-andras-magyar-orszagnak-leirasa-87F85/?list=eyJxdWVyeSI6ICJWXHUwMGUxbHlpIEFuZHJcdTAwZTFzOiBNYWd5YXIgT3Jzelx1MDBlMWduYWsgbGVcdTAwZWRyXHUwMGUxc2EifQ|title=Vályi András: Magyar országnak leírása {{!}} Országleírások {{!}} Arcanum Kézikönyvtár|accessdate=2017-10-14|work=www.arcanum.hu|language=hu}}</ref>
47. sor: 47. sor:


==Népessége==
==Népessége==
[[1910]]-ben 688-an, többségében horvátok lakták, jelentős magyar és német kisebbséggel együtt.
1910-ben 688-an, többségében horvátok lakták, jelentős magyar és német anyanyelvű kisebbséggel együtt.


2001-ben 911 lakosából, szlovák 70%, horvát 16%, magyar 10%, cseh 2% volt.
2001-ben 911 lakosából, szlovák 70%, horvát 16%, magyar 10%, cseh 2% volt.


2011-ben 1010 lakosából 778 szlovák, 66 magyar, 124 horvát, 13 cseh.<ref name="nepsz">{{Cite web |url=http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/nationality.pdf |title=2011-es népszámlálás |accessdate=2013-03-23 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131112185914/http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/nationality.pdf |archivedate=2013-11-12 }}</ref>
2011-ben 1010 lakosából 778 szlovák, 66 magyar, 124 horvát, 13 cseh.<ref name="nepsz">{{Cite web |url=http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/nationality.pdf |title=2011-es népszámlálás |accessdate=2013-03-23 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131112185914/http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/nationality.pdf |archivedate=2013-11-12 }}</ref>

==Híres személyek==
*Itt szolgált [[Miskolczy Márton (püspök)|Miskolczy Márton]] (1763-1848) fölszentelt püspök.


== Nevezetességei ==
== Nevezetességei ==
[[Fájl:Danubiana02.jpg|bélyegkép|left|250px|Modern Művészeti Múzeum]]
[[Fájl:Danubiana02.jpg|bélyegkép|left|250px|Modern Művészeti Múzeum]]


* [[Szent Mihály]] arkangyal tiszteletére szentelt, [[római katolikusok|római katolikus]] temploma a [[18. század]] második felében épült [[barokk stílus]]ban.
* [[Mihály arkangyal]] tiszteletére szentelt, [[római katolikusok|római katolikus]] temploma a [[18. század]] második felében épült [[barokk]] stílusban.


== Kultúra ==
== Kultúra ==
78. sor: 81. sor:
*Čuňovo 1232-2002.
*Čuňovo 1232-2002.
*[[Fancsalszky Gábor]] 2007: Állat- és emberábrázolások a késő avar kori öntött bronz övvereteken. Budapest, 90.
*[[Fancsalszky Gábor]] 2007: Állat- és emberábrázolások a késő avar kori öntött bronz övvereteken. Budapest, 90.
*Jaroslava Schmidtová - Ľudovít Mathédesz - Soňa Holičková 2022: Bronzová plastika z Čunova. Zborník Múzea mesta Bratislavy 34


== További információk ==
== További információk ==
* [http://www.cunovo.eu Hivatalos honlap] {{sk}}
* [http://www.cunovo.eu Hivatalos honlap] {{sk}}
* [https://web.archive.org/web/20180901091227/https://danubiana.sk/ A Modern Művészeti Múzeum honlapja] {{hivnyelv|szlovákul és angolul}}
* [https://web.archive.org/web/20180901091227/https://danubiana.sk/ A Modern Művészeti Múzeum honlapja] {{hivnyelv|szlovákul és angolul}}
* [http://www.hkd-cunovo.sk HKD Čunovo]
* [http://www.hkd-cunovo.sk HKD Čunovo] {{Wayback|url=http://www.hkd-cunovo.sk/ |date=20060619232442 }}


{{Pozsonyi V. járás}}
{{Pozsonyi V. járás}}
{{Moson}}
{{Moson}}
{{Szent Jakab-zarándok-út}}
{{Szent Jakab-zarándok-út}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|földrajz||}}
{{portál|földrajz||}}


[[Kategória:A Pozsonyi V. járás települései]]
[[Kategória:A Pozsonyi V. járás települései]]
[[Kategória:Pozsony]]
[[Kategória:Határátkelőhelyek]]
[[Kategória:Határátkelőhelyek]]
[[Kategória:Moson vármegye települései]]
[[Kategória:Moson vármegye települései]]

A lap jelenlegi, 2024. február 2., 22:33-kori változata

Dunacsún (Čunovo)
A Szent Mihály-templom
A Szent Mihály-templom
Dunacsún címere
Dunacsún címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületPozsonyi
JárásPozsonyi V.
RangPozsony városrésze
Első írásos említés1232
PolgármesterGabriela Ferenčáková
Irányítószám851 10
Körzethívószám02
Forgalmi rendszám
  • BA
  • BL
  • BT
Népesség
Teljes népesség1635 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség54 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság130 m
Terület18,62 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
A városrész elhelyezkedése Pozsonyon belül
A városrész elhelyezkedése Pozsonyon belül
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 01′ 47″, k. h. 17° 11′ 56″48.029722°N 17.198889°EKoordináták: é. sz. 48° 01′ 47″, k. h. 17° 11′ 56″48.029722°N 17.198889°E
Dunacsún weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunacsún témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Dunacsún vagy Csún (szlovákul és horvátul: Čunovo, németül: Sarndorf) Pozsony településrésze Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Pozsonyi V. járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

A település Pozsony központjától 15 kilométerre délre fekszik, közvetlenül Szlovákia és Magyarország határa mellett, a Duna jobb partján. Az országhatár magyar oldalán a legközelebbi település Rajka, amelynek központjából Dunacsún közúton közvetlenül is megközelíthető; az összekötő út szűk két kilométeres magyarországi szakaszának számozása 1409-es, a szlovák oldali útszámozás nem tisztázott.

Az utóbbi úton az országhatár átjárhatósága nem mindig biztosított: a Google Utcakép 2011-ben[2] és 2019-ben[3] ott készült felvételei szerint akadálytalanul lehetett átjutni (csak az útburkolatban voltak láthatók olyan betonalapok, amelyek eredetileg vélhetően valamilyen útzáró műtárgy részei voltak), a 2021-es felvételek szerint[4] ellenben betonelemekkel volt lezárva az átjárás lehetősége.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Nevét népiesen a magyar 'csúnya' szóból eredeztetik, de ennek semmi értelme. A 'čunj' régi pannonszláv szó jelentése rév, vagyis folyó átkeléséhez alkalmas hely. Névelőtagja a Duna melletti fekvésére utal.

Története

[szerkesztés]

Területe már a római korban is lakott volt. Az avarok megtelepedését több száz síros 8-9. századi temetője bizonyítja. Először 1232-ben említik „Chun” néven, majd később Sándorfalvának is nevezik. A 16. században a török elől menekülő horvátok telepedtek itt le.[5]

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSUNY. Sandorf. Elegyes falu Mosony Vármegyében, földes Ura Gróf Szapáry Uraság, és mások, lakosai katolikusok, fekszik Duna vize mellett, Oroszvárhoz mintegy fél mértföldnyire, kies helyen, határja homokos, de közép termésű, legelője a’ Dunántúl vagyon, és Guton, Posony Vármegyebéli falunak határjában, réttyei középszerű szénát teremnek, erdeje elegendő volt, míg ki nem vagdalták, vagyonnyaikat jó áron eladhattyák a’ lakosok, de földgyeit, réttyeit, és erdejét is a’ Duna gyakorta elszokta önteni, melly miatt harmadik Osztálybéli.”[6]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csuny, (Sandorf), horváth falu, Moson vgyében, a Duna mellett, ut. p. Rajka. Lakja 650 kath., 20 evang., kath. paroch. templommal. A lakosok birnak 41 1/8 telek után 276 h. harmadik, 552 h. negyedik osztályu szántóföldet, 146 h. rétet. A gazdák főleg csak lovakat és teheneket tartanak. Van 4 vizimalma, derék uradalmi épülete. Birja gr. Zichy Manó; de a Zsitvay család is bir egy nemes udvart.”[7]

A falu a trianoni békeszerződés után még Magyarországon maradt. A második világháború után, 1947-ben csatolták az akkori Csehszlovákiához, addig Moson vármegye Rajkai járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 688-an, többségében horvátok lakták, jelentős magyar és német anyanyelvű kisebbséggel együtt.

2001-ben 911 lakosából, szlovák 70%, horvát 16%, magyar 10%, cseh 2% volt.

2011-ben 1010 lakosából 778 szlovák, 66 magyar, 124 horvát, 13 cseh.[8]

Híres személyek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]
Modern Művészeti Múzeum

Kultúra

[szerkesztés]

A szlovákiai horvát települések egyike. 2001-ben 148 horvát lakója volt,[9] 2011-ben már csak 124 fő.[8]

Horvát kulturális egyesületük neve: HKD Čunovo.

Lásd még

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ A Google Utcakép 2011-es felvételei a Rajka–Dunacsún-út határszakaszáról
  3. ↑ A Google Utcakép 2019-es felvételei a Rajka–Dunacsún-út határszakaszáról
  4. ↑ A Google Utcakép 2021-es felvételei a Rajka–Dunacsún-út határszakaszáról
  5. ↑ Archivált másolat. [2006. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 14.)
  6. ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Arcanum Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2017. október 14.)
  7. ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Arcanum Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2017. október 14.)
  8. ↑ a b 2011-es népszámlálás. [2013. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 23.)
  9. ↑ Dunacsún népessége[halott link]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dunacsún&oldid=26852227”