Ugrás a tartalomhoz

Mosonszentandrás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mosonszentandrás (Sankt Andrä am Zicksee)
A plébániatemplom és a népiskola épülete.
A plébániatemplom és a népiskola épülete.
Mosonszentandrás címere
Mosonszentandrás címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
Rangmezőváros
JárásNezsideri járás
Alapítás éve1437
PolgármesterErich Goldenitsch (SPÖ)
Irányítószám7161
Körzethívószám02176
Forgalmi rendszámND
Népesség
Teljes népesség1371 fő (2018. jan. 1.)[1]
Népsűrűség43 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság126 m
Terület31,7 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 47′, k. h. 16° 56′47.783333°N 16.933333°EKoordináták: é. sz. 47° 47′, k. h. 16° 56′47.783333°N 16.933333°E
Mosonszentandrás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mosonszentandrás témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Mosonszentandrás (németül: Sankt Andrä am Zicksee, régebben St. Andrae bei Frauenkirchen) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nezsideri járásban.

Földrajz

[szerkesztés]

Nezsidertől 21 km-re délkeletre a Fertőzug központi részén fekszik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Nevét Szent András apostol tiszteletére szentelt templomáról kapta.

Történelem

[szerkesztés]

A települést 1437-ben említik először. 1500-ban már bizonyíthatóan állt Szent András tiszteletére szentelt temploma, azonban ezt a török 1529-es bécsi hadjárata során elpusztította. A 16. században lakói protestánsok lettek. 1605-ben Bocskai, 1620-ban Bethlen hadai dúlták fel. 1683-ban újra a török pusztította el. A Rákóczi-szabadságharc idején többször a kurucok fosztották ki, majd a harcok végével pestisjárvány és éhínség pusztított. Katolikus egyházát 1703-ban alapították újra, anyakönyveit 1774-től vezetik. 1880-ban Albrecht főherceg volt a birtokosa.

Vályi András szerint " SZENT ANDRÁS. S. André. Német falu Moson Várm. ’s a’ Magyar Óvári Uradalomhoz tartozik, lakosai katolikusok, fekszik d. Pomogyhoz 1, n. ny. Magy. Óvárhoz 4 órányira; 3 fordúlóra osztott egyenes határja termékeny, legelője, réttye középszerű, tavaiban halászattyok, és nádlások van, széksó is bőven szedetik határján; piatzok Nizsiderben van. " [2]

Fényes Elek szerint " Szent-András, (St. Andrä), német falu, Moson vármegyében, 1 mfld. a Hansághoz, 792 kath. lak., paroch. szentegyházzal. Határa második osztálybeli, s van 91 4/ egész jobbágytelke, 78 telkes gazdája, 343 4/ hold első, 836 hold második, 1265 h. harmadik, 264 h. negyedik osztálybeli szántóföldje, 148 embervágó rétje, sok káposztája. Széksószedés. Szénaszállitás. Sok vizimadár. F. u. Károly főherczeg örök. Ut. p. Moson. " [3]

1910-ben 1252, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Moson vármegye Nezsideri járásához tartozott. 1921-ben a trianoni és saint germaini békeszerződések értelmében Ausztria Burgenland tartományának része lett.

2002-ben mezővárosi rangot kapott. 2014-ben itt alapították meg Ausztria első ortodox kolostorát, melynek alapítólevelét Arszeniosz Kardamakisz, Ausztria görög ortodox metropolitája és Ägidius Zsifkovics kismartoni római katolikus megyés püspök írta alá.[4]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent András tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1724-ben épült barokk stílusban.
  • A barokk oromzatos ház.
  • A régi malom épülete gyakran kiállítások helyszíne.
  • Közelében fekszik a Szikes-tó, egy 180 hektáros nagy sztyeppe-tó, a tópart legszebb fürdőtava. Kellemes vízhőmérséklete, alacsony mélysége miatt családos turisták körében kedvelt, vízisportolásra is alkalmas.

Híres emberek

[szerkesztés]
  • Itt született 1916-ban Timaffy László néprajzkutató, a győri mezőgazdasági szakiskola tanára.
  • Itt született 1919. október 29-én Markó Imre Lehel katolikus pap, nyelvész.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]