„Hegyi-Karabah Köztársaság” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a rizsa ki |
a →Története: kétszer mond |
||
41. sor: | 41. sor: | ||
[[1991]] szeptemberében Hegyi-Karabah kivált Azerbajdzsánból, amit az katonai erővel próbált meg megakadályozni. A folytatódó háborúban fokozatosan fölénybe kerültek az örmények, akiket Örményország támogatott, majd a terület csaknem egésze örmény ellenőrzés alá került. [[1993]] áprilisában [[Törökország]] embargót vezetett be Örményországgal szemben. |
[[1991]] szeptemberében Hegyi-Karabah kivált Azerbajdzsánból, amit az katonai erővel próbált meg megakadályozni. A folytatódó háborúban fokozatosan fölénybe kerültek az örmények, akiket Örményország támogatott, majd a terület csaknem egésze örmény ellenőrzés alá került. [[1993]] áprilisában [[Törökország]] embargót vezetett be Örményországgal szemben. |
||
[[1994]]-ben [[Oroszország]] sikertelenül közvetített az [[Örményország]] és [[Azerbajdzsán]] közötti béke létrehozásának ügyében |
[[1994]]-ben [[Oroszország]] sikertelenül közvetített az [[Örményország]] és [[Azerbajdzsán]] közötti béke létrehozásának ügyében. Hegyi-Karabah parlamentje [[1996]]-ban függetlenné nyilvánította az országot. |
||
[[Örményország]] igényt tart az Azerbajdzsán nemzetközileg elismert területén lévő, többségében örmények lakta Hegyi-Karabah tartományra. Emiatt az örmény-azeri határ zárva van, nem ritkán fegyveres összecsapásokra is sor kerül. Az Örményország és Azerbajdzsán között Hegyi-Karabah helyzetéről folyó vita egyik érve, hogy ez volt az utolsó örmény hercegség, amely autonómiával rendelkezett. |
[[Örményország]] igényt tart az Azerbajdzsán nemzetközileg elismert területén lévő, többségében örmények lakta Hegyi-Karabah tartományra. Emiatt az örmény-azeri határ zárva van, nem ritkán fegyveres összecsapásokra is sor kerül. Az Örményország és Azerbajdzsán között Hegyi-Karabah helyzetéről folyó vita egyik érve, hogy ez volt az utolsó örmény hercegség, amely autonómiával rendelkezett. |
A lap 2012. szeptember 4., 16:22-kori változata
Hegyi-Karabah Köztársaság | |||
örményül: Լեռնային Ղարաբաղի Հանրապետություն Lernayin Gharabaghi Hanrapetut’yun | |||
| |||
Nemzeti himnusz: Azat ou Ankakh Artsakh | |||
Fővárosa | Sztepanakert | ||
é. sz. 39° 49′ 02″, k. h. 46° 45′ 02″39.817222°N 46.750556°EKoordináták: é. sz. 39° 49′ 02″, k. h. 46° 45′ 02″39.817222°N 46.750556°E | |||
Államforma | parlamentáris köztársaság | ||
Vezetők | |||
Államfő | Bako Szahakjan | ||
Miniszterelnök | Arajik Harutjunjan | ||
Hivatalos nyelv | örmény | ||
független | Azerbajdzsántól | ||
kikiáltása | 1991 | ||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 146 600 fő (2012)[1] | ||
Becsült | 143 574 fő (2005) | ||
Népsűrűség | 29 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 11 500 km² | ||
Víz | 1,7%% | ||
Időzóna | UTC+04:00 (UTC+4) | ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem | örmény dram (AMD ) | ||
Hívószám | 374 97 | ||
Segélyhívó telefonszám | 112 | ||
Internet TLD | .internet végződés | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi-Karabah Köztársaság témájú médiaállományokat. |
Hegyi-Karabah, hivatalos nevén Hegyi-Karabah Köztársaság (örményül: Լեռնային Ղարաբաղի Հանրապետություն, Lernayin Gharabaghi Hanrapetut’yun) egy vitatott státusú terület. Azerbajdzsán délnyugati részén, az örmény határ közelében található, a Karabah-hegység keleti oldalán. Az egész kaukázusi térségre kihat Hegyi-Karabah helyzete.
Története
Az egykori kánátus területén 1923. július 7-én alakult meg a Hegyi-Karabah Autonóm Terület, amelyet Azerbajdzsánból kormányoztak.
1988-ban zavargásokat okozott Hegyi-Karabah Örményországhoz csatlakozásának terve. 1989-ben elhatározták az Egyesült Örmény Köztársaság megalapítását, amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa alkotmányellenesnek minősített és elutasított.
1991 szeptemberében Hegyi-Karabah kivált Azerbajdzsánból, amit az katonai erővel próbált meg megakadályozni. A folytatódó háborúban fokozatosan fölénybe kerültek az örmények, akiket Örményország támogatott, majd a terület csaknem egésze örmény ellenőrzés alá került. 1993 áprilisában Törökország embargót vezetett be Örményországgal szemben.
1994-ben Oroszország sikertelenül közvetített az Örményország és Azerbajdzsán közötti béke létrehozásának ügyében. Hegyi-Karabah parlamentje 1996-ban függetlenné nyilvánította az országot.
Örményország igényt tart az Azerbajdzsán nemzetközileg elismert területén lévő, többségében örmények lakta Hegyi-Karabah tartományra. Emiatt az örmény-azeri határ zárva van, nem ritkán fegyveres összecsapásokra is sor kerül. Az Örményország és Azerbajdzsán között Hegyi-Karabah helyzetéről folyó vita egyik érve, hogy ez volt az utolsó örmény hercegség, amely autonómiával rendelkezett.
„Soha nem fogunk engedményeket tenni országunk területi egységét illetően. Azerbajdzsán területi egysége sérthetetlen. Hegyi-Karabah soha nem kap függetlenséget” – mondta Ilham Alijev azeri elnök 2008 januárjában.
„Hegyi-Karabah függetlensége visszafordíthatatlan, a terület sohasem lesz újra Azerbajdzsáné” – jelentette ki Szerzs Szargszjan örmény elnök 2008 tavaszán.
Örményországnak nem csak Azerbajdzsánnal van határvitája, hanem Grúziával is. Grúzia délnyugati részén megközelítőleg 340 000 örmény él Örményországon kívül.
Népessége
A lakosság túlnyomó többsége 95%-a örmény. Ez a legfőbb ok, amiért a terület Örményországhoz szeretne csatlakozni. A maradék 5%-ot kisebb népcsoportok alkotják. Élnek itt asszírok, kurdok és görögök egyaránt. Az asszírok, az ókori Asszír birodalom vezető népcsoportja volt, ma már ez a nép szinte teljesen kihalt, maradványcsoportjaik néhány országban találhatók csupán. A kurdok a Közel-Kelet legnagyobb saját ország nélküli népe. Legnagyobb csoportjaik Törökország, Irak és Irán területén élnek.[2]
Földrajz
Ünnep
Szeptember 2. - Nemzeti ünnep (a függetlenség napja 1991)
Külső hivatkozások
- ↑ http://stat-nkr.am/files/publications/joxovrdagrakan_2012.pdf, 2016. június 12.
- ↑ Forrás: A Világ országai, Nyír.Karta Bt 2008
Forrás
- Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Kartal & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5