Ugrás a tartalomhoz

„Hegyi-Karabah Köztársaság” változatai közötti eltérés

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Visszavontam 89.132.122.159 (vita) szerkesztését (oldid: 12266594)
51. sor: 51. sor:


== Népessége ==
== Népessége ==
A lakosság túlnyomó többsége (95%) örmény, ezért Örményországhoz szeretne csatlakozni. A maradék 5%-ot [[kurdok]], [[görögök]] és [[asszírok]] alkotják. Utóbbiak az ókori Asszír birodalom vezető népcsoportja volt, ma már ez a nép szinte teljesen eltűnt, maradványcsoportjaik néhány országban találhatók csupán. A kurdok a Közel-Kelet legnagyobb saját ország nélküli népe. Legnagyobb csoportjaik Törökország, Irak és Irán területén élnek.<ref>Forrás: ''A Világ országai'', Nyír.Karta Bt 2008</ref>
A lakosság túlnyomó többsége 95%-a örmény. Ez a legfőbb ok, amiért a terület Örményországhoz szeretne csatlakozni. A maradék 5%-ot kisebb népcsoportok alkotják. Élnek itt [[asszírok]], [[kurdok]] és [[görögök]] egyaránt. Az asszírok, az ókori Asszír birodalom vezető népcsoportja volt, ma már ez a nép szinte teljesen kihalt, maradványcsoportjaik néhány országban találhatók csupán. A kurdok a Közel-Kelet legnagyobb saját ország nélküli népe. Legnagyobb csoportjaik Törökország, Irak és Irán területén élnek.<ref>Forrás: ''A Világ országai'', Nyír.Karta Bt 2008</ref>


== Földrajz ==
== Földrajz ==

A lap 2012. szeptember 3., 16:15-kori változata

Hegyi-Karabah
'Լեռնային Ղարաբաղ'
Hegyi-Karabah zászlaja
Hegyi-Karabah zászlaja		 Hegyi-Karabah címere
Hegyi-Karabah címere
Nemzeti himnusz: Azat ou Ankakh Artsakh
FővárosaSztepanakert
é. sz. 39° 49′ 02″, k. h. 46° 45′ 02″39.817222°N 46.750556°EKoordináták: é. sz. 39° 49′ 02″, k. h. 46° 45′ 02″39.817222°N 46.750556°E
Államformaparlamentáris köztársaság
Vezetők
ÁllamfőBako Szahakjan
MiniszterelnökArajik Harutjunjan
Hivatalos nyelvörmény
függetlenAzerbajdzsántól
kikiáltása1996
Népesség
Népszámlálás szerint146 600 fő (2012)[1]
Becsült147 500 fő (2005)
Népsűrűség33,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület4 400 km²
Víz1,7%%
IdőzónaUTC+04:00 (UTC+4)
Egyéb adatok
Pénznemörmény dram (AMD)
Hívószám374 97
Segélyhívó telefonszám112
Internet TLD.internet végződés
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi-Karabah témájú médiaállományokat.

A Hegyi-Karabah Köztársaság egy vitatott státusú terület. Azerbajdzsán délnyugati részén, az örmény határ közelében található, a Karabah-hegység keleti oldalán.

Története

Az egykori kánátus területén 1923. július 7-én alakult meg a Hegyi-Karabah Autonóm Terület, amelyet Azerbajdzsánból kormányoztak. A közelmúlt történelmében számos olyan eseményt láthatunk, amelyek a mai napig jelentősen befolyásolják Hegyi-Karabah szomszédaihoz való viszonyát. Az egész kaukázusi térségre kihat Hegyi-Karabah helyzete. 1988-ban zavargásokat okozott Hegyi-Karabah Örményországhoz csatlakozásának terve. 1989-ben elhatározták az „Egyesült Örmény Köztársaság” megalapítását, amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa alkotmányellenesnek minősített és elutasított.

1991 szeptemberében az ország függetlenné vált mind Azerbajdzsántól és mind Örményországtól és Hegyi-Karabah kivált Azerbajdzsántól. Ezt Azerbajdzsán katonai erővel próbálta meg megakadályozni. A folytatódó háborúban fokozatosan fölénybe kerültek az örmények, akiket Örményország támogatott, majd a terület csaknem egésze örmény ellenőrzés alá került. 1993 áprilisában Törökország embargót vezet be Örményországgal szemben.

1994-ben Oroszország közvetített Örményország és Azerbajdzsán közötti béke létrehozásának ügyében. Sikertelenül. Hegyi-Karabah parlamentje 1996-ban függetlenné nyilvánította az országot.

Örményország igényt tart az Azerbajdzsán nemzetközileg elismert területén lévő, többségében örmények lakta Hegyi-Karabah tartományra. Emiatt az örmény-azeri határ zárva van, nem ritkán fegyveres összecsapásokra is sor kerül. Az Örményország és Azerbajdzsán között Hegyi-Karabah helyzetéről folyó vita egyik érve, hogy ez volt az utolsó örmény hercegség, amely autonómiával rendelkezett.

"Soha nem fogunk engedményeket tenni országunk területi egységét illetően. Azerbajdzsán területi egysége sérthetetlen. Hegyi-Karabah soha nem kap függetlenséget" – mondta Ilham Alijev azeri elnök 2008 januárjában.

"Hegyi-Karabah függetlensége visszafordíthatatlan, a terület sohasem lesz újra Azerbajdzsáné" – jelentette ki Szerzs Szargszjan örmény elnök 2008 tavaszán.

Örményországnak nem csak Azerbajdzsánnal van határvitája, hanem Grúziával is. Grúzia délnyugati részén megközelítőleg 340000 örmény él Örményországon kívül.

Népessége

A lakosság túlnyomó többsége 95%-a örmény. Ez a legfőbb ok, amiért a terület Örményországhoz szeretne csatlakozni. A maradék 5%-ot kisebb népcsoportok alkotják. Élnek itt asszírok, kurdok és görögök egyaránt. Az asszírok, az ókori Asszír birodalom vezető népcsoportja volt, ma már ez a nép szinte teljesen kihalt, maradványcsoportjaik néhány országban találhatók csupán. A kurdok a Közel-Kelet legnagyobb saját ország nélküli népe. Legnagyobb csoportjaik Törökország, Irak és Irán területén élnek.[2]

Földrajz

Ünnep

Szeptember 2. - Nemzeti ünnep (a függetlenség napja 1991)

Külső hivatkozások

  1. ↑ http://stat-nkr.am/files/publications/joxovrdagrakan_2012.pdf, 2016. június 12.
  2. ↑ Forrás: A Világ országai, Nyír.Karta Bt 2008

Forrás

  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Kartal & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hegyi-Karabah_Köztársaság&oldid=12272179”