X–31
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| X–31 | |
 | |
| Az X–31 extrém nagy állásszögű repülés közben | |
| Funkció | Kísérleti repülőgép |
| Gyártó | Rockwell-Messerschmitt-Bölkow-Blohm |
| Gyártási darabszám | 2 db |
| Fő üzemeltetők | DARPA, NASA |
| Személyzet | 1 fő |
| Első felszállás | 1990 |
| Méretek | |
| Hossz | 13,2 m |
| Fesztáv | 7,3 m |
| Magasság | 4,4 m |
| Szárnyfelület | 21 m² |
| Tömegadatok | |
| Szerkezeti tömeg | 4633 kg |
| Max. felszállótömeg | 6366 kg |
| Hajtómű | |
| Hajtómű | 1 db General Electric F404–GE–400 kétáramú gázturbinás sugárhajtómű |
| Tolóerő | 71 kN |
| Repülési jellemzők | |
| Max. sebesség | 1,28 Mach |
| Legnagyobb repülési magasság | 12 200 m |
| Emelkedőképesség | 218 m/s |
| Szárny felületi terhelése | 300 kg/m² |
| Háromnézeti rajz | |
 | |
| Az X–31 háromnézeti rajza | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz X–31 témájú médiaállományokat. | |
Az X–31 szuperszonikus kísérleti repülőgép, melyet amerikai-német együttműködéssel hoztak létre, a tolóerővektor-irányítás problémáinak tanulmányozására, melyet elsősorban a vadászrepülőgépek manőverezőképességének javítására használnak. A tolóerővektor eltérítését a repülőgép hajtóműve mögé felszerelt három, nagyméretű, hőálló terelőlapáttal oldották meg.
