Ugrás a tartalomhoz

Vita:Gyufa

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Alfa-ketosav 4 hónappal ezelőtt a(z) Észrevétel a feladatnál témában
Ez a szócikk témája miatt a Kémiaműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Kitüntetett Kitüntetett szócikk Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Andrew69. (vita), értékelés dátuma: 2013. május 4.
Kémiai témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Irinyi

[szerkesztés]

Természetesen nem Irinyi találta fel a gyufát. Max. a biztonsági gyufa egy fajtáját. SyP 2007. február 1., 21:27 (CET)Válasz

Most úgy látom, hogy valaki a bevezetőben akarja beírni, hogy Irinyi találta volna fel a gyufát. Egyik lehetőségem, hogy kihúzom, de akkor majd megint valaki be fogja írni hazafiasságból. Ezért jobbnak láttam két rövid mondat alkalmazását: 1827-ben jelent meg az első dörzsgyufa. 1936-ban Irinyi János igen jelentős lépést tett a biztonsági gyufa irányába. prohlep vita 2009. május 6., 01:19 (CEST)Válasz

De jó lett! Gratulálok! SyP 2007. február 6., 19:30 (CET)Válasz

Köszi! Pasztilla 2007. február 6., 20:40 (CET)Válasz


Én kivételesen gonosz leszek: ebből a cikkből nagyon sok mindent megtudhatunk a gyufáról, csak azt nem, hogy mi a működésének a lényege. Az, hogy mindenféle kimondhatatlan nevű anyagba mártogatják, az egy dolog, de mitől gyullad meg? A hosszú történeti áttekintésből megtudhatjuk, hogy a történelmi gyufák miből voltak, de azt nem, hogy milyen anyagokból készül a ma használatos gyufa?

Ezt nem egészen értem, szerintem csak átugrottad a bevezetőt, mert ott van, hogy mi a működési elve (dörzsölés, oxidáció) és miből készül a mai gyufa: "A modern biztonsági gyufa vagy svédgyufa fejét könnyen gyulladó masszából (kálium-dikromát, ólom-oxid, mangán-oxid, antimon-szulfid, színezék, üvegpor és kötőanyag) képezik ki. Az utánizzás elleni védekezésül a gyufaszálat különböző anyagokkal kezelik (vízüveg, nátrium- vagy ammónium-foszfát stb.), majd parafinnal vonják be. A gyufafej az előkészített dörzsfelületen gyullad meg, amelyet vörös foszfor, őrölt üveg és kötőanyag elegyítésével állítanak elő." Ezen kívül miféle működési elvre fáj a fogad? :-) Pasztilla 2007. február 6., 20:40 (CET)Válasz
Jó, a régi típusú gyufánál világos, hogy alacsony hőfokon gyulladó anyagról van szó, ami smirglin végighúzva a súrlódási hő követkestében lángra lobban. De utána megtudjuk, hogy ez nem jó, mert túlságosan gyúlékony, tehát az összetevők egy részét nem a gyufafejbe, hanem a gyufásdoboz dörzsfelületére teszik. Most már csak az a kérdés, hogy ha a gyufát végighúzom a doboz oldalán, akkor miért a gyufaszál, és miért nem a gyufásdoboz gyullad meg? Emlékszem, már kisiskolás koromban sem találtam egyetlen olyan lexikont vagy kézikönyvet, ami ezt értelmesen elmagyarázta volna. Ezek szerint a Wikipédiából se fogom megtudni. Az atombombát meg a holdutazást már értem, már csak a gyufa hiányzik. --Villanueva 2007. február 7., 07:20 (CET)Válasz
Áhhh szóóóó. Te egy nem vagy egy hülyegyerek, és megkövetellek, máris intézkedem (nem máris, csak este). Pasztilla 2007. február 7., 09:51 (CET)Válasz

„A hagyományosan 60 centiméteres rönkökből esztergálják ki a szálakat”: Szerintem itt valami komoly félreértés van, erről nekem egy bizonyos székely-vicc jut az eszembe. --Villanueva 2007. február 6., 20:32 (CET)Válasz

Na ez jogos, én is felvontam a szemöldökömet, amikor olvastam, de úgy néz ki, hogy vannak direkt ilyen gyufaipari gépek, amelyek háncsolásszerűen 2mm vastagon szeletelik, s egyúttal ki is esztergálják a későbbi gyufaszálakat, az jön ki alul a gépből. Ott van egyébként a faipari link alatt is ez a dolog, asszem. Pasztilla 2007. február 6., 20:40 (CET)Válasz
Megvan, ezt a forrás is pontatlanul fogalmazza meg, valójában arról van szó, hogy 2 mm vastag hámozott furnért állítanak elő, és azt hasogatják fel szintén 2 mm-es csíkokra, és ebből lesz a 2X2 mm-es gyufa-alapanyag. A fa hámozása tényleg hasonlít kicsit az esztergáláshoz, nagyjából az a különbség, hogy az, ami az esztergálásnál hulladék (forgács), az a hámozásnál végtermék (furnér), és viszont. --Villanueva 2007. február 7., 07:20 (CET)Válasz
Igen? Pasztilla 2007. február 7., 09:51 (CET)Válasz

Nem rentábilis, ha olcsó?

[szerkesztés]

"az alacsony előállítási ár és a hosszú használati idő miatt nagyüzemi termelése nem volt rentábilis, így nem terjedt el." - valaki érti ezt?, mert én nem...misibacsi 2007. február 6., 22:35 (CET)Válasz

Gyerekek, nagyon nehézfejűek és kekecek vagytok ma, vagy az én wikistressz-szintem magas. Ezért a megjegyzésért utólag is bocsánat, de tényleg. A gyufát azért éri meg gyártani, mert egyszer használatos és baromi sok kell belőle, irgalmatlan mennyiség. Egy gyufaszál előállítási költsége nullaegészkettőtized, de mivel többmilliárd kell belőle, hát megéri gyártani és forgalomba helyezni. Az örökgyufa előállítási költsége jottányival sem több, viszont éppen hatszázszor kevesebbet kell belőle gyártani, mert egy szállal hatszázszor gyújthatsz cigarettára. Vagy nem gyártod, mert azt mondod, hogy nem tudom a teljes gépsoromat folyamatosan munkában tartani, ha ilyen kicsi a gyufa felvevőpiaca, vagy azt mondod, hogy jó, sokkal nagyobb árrést alkalmazok, viszont ha ugyanazt a profitot akarod megkapni kábé, amit sima gyufagyártásért behajtasz, akkor cirka az ötszázszorosára kellene emelni az örökgyufa árát. A kutya nem venné meg. Én is inkább megveszem apródonként a hatszáz szál gyufát hatszáz forintért, minthogy vegyek ugyanannyi pénzért egy szál örökgyufát, és azon izguljak, hogy tényleg kitart-e hatszáz gyújtásig, nem ejtem-e a gázsütő mögé vagy kiesik a zsebemből.

Szóval mondatelemzés:

  • "alacsony előállítási ár" -> az örökgyufa szálankénti elhanyagolható előállítási, és ebből fakadó kereskedelmi ára
  • "hosszú használati idő" -> viszont nem fogják nekem naponta tucatonként venni, viszont gépsorokat állítottam a gyártására stb., stb.

Remélem kimerítő értelmezés volt. Pasztilla 2007. február 6., 22:48 (CET)Válasz

Hát, nem tudom. Mi a fene kerül egy szál gyufán nullaegészkettődizedbe? --Burumbátor társalgó 2007. február 7., 07:43 (CET)Válasz

Utánaszámoltam, és igazad volt, az összeg nullaegésztizenkétszázad. Pasztilla 2007. február 7., 09:51 (CET)Válasz
Éééé... felre teszett engem erteni... En asztat akartam megtudni, hogy MI A FENE KERÜL EZEN E NYAMVADT GYUFASZÁLON NULLAEGÉSZTIZENKÉDSZÁZADBA??!! --Burumbátor társalgó 2007. február 7., 09:54 (CET)Válasz
Hát, kérem, a szükséges fa és vegyibigyók rajta, ugye, valóban elenyészőek ekkora mennyiségben, de legyen azért nullaegészhétszázad, még talán a gyufafej színezékanyaga a legdurvább tétel, viszont mivel a gyufásdobozon nincs külön göngyölegár, mint a sörösüvegen, annak előállítási és nyomdai költségei is a gyufavásárló vállát terhelik, ahogy a gyufagyári villanyszámla, a vezérigazgató fizetése és prémiuma meg a többi. (Bizonytalan vagyok, mostan arra válaszoltam-e, amit kérdezni tetszett.) Pasztilla 2007. február 7., 10:00 (CET)Válasz
Na végre! Az egész munkanapom ráment az agyalásra :)) --Burumbátor társalgó 2007. február 7., 10:32 (CET)Válasz

Én egy dologban biztos vagyok: olyan fa nem létezik, amit 600-szor el lehetne égetni. Vagy mégis, csak a TÜZÉP-maffia eltitkolja előlünk? :) --Villanueva 2007. február 7., 08:42 (CET)Válasz

Akkor ezt is majd kifejtem. Pasztilla 2007. február 7., 09:51 (CET)Válasz
Off innen! A végén még Nyenyecfant csináltok belőlem...
Építsd be, Pasztilla!
Das "ewige Zündholz"
The Match Game--Mihaszna Godson fóruma 2007. február 7., 09:14 (CET)Válasz
Majd este, majd este. Pasztilla 2007. február 7., 09:51 (CET)Válasz


Fellobbanó gyufaszál

[szerkesztés]

Mi ez a képalairas?:) , elmagyarazzuk a butaknak, hogy buták?--Kádár Tamás Megint vitatkozol?? 2007. április 27., 02:35 (CEST)Válasz

REferálás eredménye

[szerkesztés]

Wikipédia:Referálás/Gyufa

Kiemelt státusz megvonásáról szóló szavazás

[szerkesztés]

Gyufa (érvénytelen kiírás)

[szerkesztés]

Tessék elolvasni a fejrészt: nemrégiben megszavazott lapokat nem jelölünk. Akinek gondja van vele, javítsa. – Bennó  (beszól) 2007. május 31., 23:59 (CEST)Válasz

  •  támogatom Rendkívül rövid ahhoz, hogy kiemelt szócikk legyen, csodálkozom, hogy nemrég kapta meg. Szerintem ez akkor kiemelt, ha az számít annak, amiről minden szükségeset leírtak már (de ezzel az erővel rengeteg 1-2 mondatos szócikk is kiemelt lehetne. Diaby 2007. május 26., 21:35 (CEST) elnézést, én jelöltem rá, csak nem saját névvel voltam Válasz
  •  ellenzem --nincs ezzel semmi baj, egy cikk nem a hosszúsága miatt jó. Különben mi az amit konkrétan hiányolsz belőle???--Immanuel 2007. május 26., 21:41 (CEST)Válasz
  •  megjegyzés Érintettség címén tartózkodnék, mert nagyrészt én raktam össze (bár nem én jelöltem kiemeltnek). Drága barátom, szépecsém, a rendkívül rövid persze böszmeség (már ha te vagy User:diaby :-), az „ennyi erővel 1-2 mondatos cikkek is lehetnének kiemeltek” pedig ölég csúnya analógia a cca. 150 mondatos gyufa szócikk kapcsán. Úgyhogy ha már úgyis itt a nyári szünet, szánj egy kis időt valami konkrétabb indoklásra. Pasztilla 2007. május 26., 21:50 (CEST)Válasz
  •  ellenzem, már miért lenne ez rövid, különben se a méret a lényeg. ;) – Alensha üzi 2007. május 26., 22:41 (CEST)Válasz
  •  megjegyzés "Az 1-2 mondatos szócikk is lehetne kiemelt" arra vonatkozott, hogy arról, amiről nem lehet hosszabban írni 1-2 mondatnál, az 1-2 mondat esetén is kiemelt lehetne. Diaby 2007. május 27., 22:04 (CEST)Válasz
    Ez részben igaz lehet, a Gyufa kétszer hosszabb a legrövidebb kiemelt cikkünknél. (Ugyanakkor fele olyan hosszú, mint a kiemelt cikkeink hosszának átlaga). --Dami reci 2007. május 27., 22:47 (CEST)Válasz
    Nem tudom, mindent mindennel össze lehet-e vetni ilyen módon, csupán leütésszámra. A kiemeltségnek ennél több szempont szerint kell működnie szvsz. Igazodási pontként persze szolgálhat, de kérdés, hogy első számú prioritásként akarjuk-e megtenni kiemelt cikkek esetében a hosszúságot (ahogy a fenti kiemeltstátus-megvonásokból kiderül, igen, ezt akarjuk), mert akkor számot vethetünk a jövőben egy rizsaellenes szűrő alkalmazásának lehetőségével (duma, duma, duma, és lesz egy kiemelt cikkünk). A Jelling kiváló cikk, dacára annak, hogy mint Dami statisztikájából kiderül, a legrövidebb. Minden, ami fontos és számottevő, kiderül belőle. Diaby felvetésére: ha van téma, amiről egy-két mondatnál többet nem lehet írni, de valaki kiemeltre jelöli, meggyőződésem, hogy nem lesz megszavazva, szerintem ez nem lehet probléma. Pasztilla 2007. május 28., 09:09 (CEST)Válasz
    Jellinggel nincs semmi bajom, feljebb jelöltem egy-két cikket, ami vagy forrástalan, vagy hiányzik belőle a teljesség, de nem csak a karakterszám számít, ne hidd azt (különben nem átlagot hoztam volna, hanem minimális hosszt). --Dami reci 2007. május 28., 20:05 (CEST)Válasz
  •  megjegyzés AZ elmondottak alapján beláttam, hogy igazatok van, nem a méret számít. Diaby 2007. május 28., 19:57 (CEST)Válasz
  •  ellenzem - szerintem nagyon jó cikk, örülök, hogy most legalább ily módon előtérbe került, mert így legalább elolvastam.--Szilas 2007. május 28., 20:09 (CEST)

Fellobban vs. Ég?

[szerkesztés]

Sziasztok!

Az első képen, nem egy égő gyufaszál van? Az lobban? – Peda 2010. április 3., 15:29 (CEST)Válasz

Felhasználása

[szerkesztés]

Lásd még: Gyufakocka. Szalakóta vita 2017. június 12., 18:29 (CEST)Válasz

Észrevétel a feladatnál

[szerkesztés]

A feladatban 4 gyufaszál is elvehető úgy, hogy 3 négyzet legyen. Alfa-ketosav vita 2018. március 29., 15:20 (CEST)Válasz

Megoldás: valamelyik oldalon elvesszük azt a 4 gyufát, melyekhez tartozó négyzetek oldalainak végpontja közös. Alfa-ketosav vita 2024. június 13., 16:24 (CEST)Válasz