Ugrás a tartalomhoz

Urál-altaji nyelvcsalád

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az urál-altaji nyelvcsalád nyelveinek földrajzi kiterjedése (angol nyelvű jelkulccsal)

Az urál-altaji nyelvcsalád vagy régebbi közkedvelt nevén turáni nyelvcsalád[1][2] a nyelvcsaládok egy feltételezett tágabb csoportja. Két nyelvcsaládot és ezen belül öt fő nyelvcsoportot sorolnak ide:

Egyes elméletek ide sorolják a japán nyelvet és a koreai nyelvet, a két nagy távol-keleti ragozó nyelvet is.

Az Ural-Altáji hipotézis nemzetek rasszok alapján való besorolására is nagy hatást gyakorolt (Lásd: Magyarország: Mongoloid-Altaji)

Makrocsaládok

[szerkesztés]

Számos nyelvész az urál-altaji nyelvek kategóriájánál nagyobb makrocsaládok létezését is megalapozottnak tartja. Az uráli nyelvcsalád és az indo-európai nyelvcsalád közötti névmásragozási és egyéb szókincsbeli hasonlóságokra már régen felfigyeltek a kutatók. Ez alapján beszélnek uráli-indoeurópai nyelvcsaládról is, továbbá az indo-európai, uráli, jukagir és altaji kategóriába sorolható nyelveket (itt a japán, koreai és ainu nyelveket is beleértve) együtt tartalmazó eurázsiai nyelvcsaládról is.[3] A nosztratikus nyelvcsalád elmélete az eurázsiai nyelvcsaládba sorolható nyelveken kívül további nyelvcsaládokra is kiterjeszti a tágabb rokonság körét,[4] mint az indiai dravida nyelvcsalád, az afroázsiai nyelvcsalád, a paleoszibériai nyelvcsalád (ezzel az amerikai földrészre is kiterjesztve a nyelvcsaládot), egyes kaukázusi nyelvek, továbbá az ókori sumer nyelv és etruszk nyelv. Mivel ezen Eurázsiai szuper nyelvcsalád elmélet szerint minden Európában és Ázsiában beszélt nyelv rokon egymással, így egyes vélemények alapján ez jelentheti a sumer–magyar és az etruszk–magyar nyelvrokonítás elméleti alapját.

Mások vitatják a közös eredetet és a hasonlóságokat csupán a történelmi érintkezések során bekövetkezett nyelvi kölcsönhatással magyarázzák.[5][6][7]

Tudományos elfogadottság

[szerkesztés]

Az uráli és az altaji nyelvcsaládokba sorolható nyelvek közötti hasonlóságokra már a 19. században felfigyeltek a kutatók. Az ugor-török háború néven elhíresült vita során is lényegében a magyar nyelv finnugor rokonságának kizárólagossága (ezt hirdették a finnugristák, pl. Budenz József és Hunfalvy Pál), valamint a magyar nyelv kettős, azaz finnugor és török rokonsága melletti érvek (ezt képviselte a török oldal, pl. Vámbéry Ármin) álltak szemben egymással. A finnugrista összehasonlító nyelvészek nagy része a török nyelvekkel való rokonságot, a közös eredetet, de még a nyelvkeveredés vagy nyelvi összeolvadás elvi lehetőségét is mereven elutasította, és ragaszkodott a bináris családfa-modellhez. Az eltelt idő tudományos fejlődése azonban rámutatott, hogy Vámbéry számos tekintetben sokkal közelebb járt az igazsághoz, mint a finnugristák, s az uráli/finnugor történeti nyelvészet is igen komoly átalakuláson ment át.[8][9][10][11][12][13][14] Az ugor–török háború tehát nem a finnugor oldal "győzelme" okán halkult el a 19. században, hiszen az uráli-altaji nyelvcsalád kategória létezése (és ezzel az uráli és az altaji nyelvek közötti nyelvrokonság ténye) az 1960-as évekig széles körben elfogadott volt. Az urál-altaji nyelvcsalád elméletét mára modernebb elméletek (eurázsiai, nosztratikus makrocsaládok) váltották fel,[3][4][15] amelyeknek szintén része az uráli és az altaji nyelvek rokonsága. A makrocsaládok mellett érvelő tudósok szerint a bináris modell szerinti klasszikus nyelvcsaládokon átívelő hasonlóságok túl nagyszámúak és szabályosak ahhoz, hogy pusztán véletlenszerű nyelvi kölcsönhatásokról legyen szó. Az elméletet szintén támogatják a személyes névmások szabályszerű hasonlóságai: ezek a nyelv olyan ősi elemei, amelyek a legnehezebben változnak, tehát két nyelv személyes névmásai közötti hasonlóságok nem magyarázhatók kölcsönzésekkel.[16] A makrocsaládok elméletének helyessége mellett szól az is, hogy a hipotézis helyességét a közelmúltban statisztikai módszerekkel is sikerült alátámasztani.[17][18]

A történeti nyelvészek egy része nem tartja eléggé megalapozottnak a makrocsaládok elméletét.[19][20][21][22] Sőt, vannak, akik még az altaji nyelvcsalád létezését is kétségbe vonják, nem találván elegendő nyelvészeti bizonyítékot a török nyelvek, a mongol nyelv és a mandzsu-tunguz nyelvek közös eredetére sem.[23][24][25][26][27] Mások az uráli kategória valós voltában is kételkednek, mivel úgy látják, hogy az egyes uráli nyelveken belüli csoportok nem állnak egymással közelebbi rokonságban, mint egyes, altajiként besorolt nyelvekkel.[28] A probléma abból adódik, hogy nincs tudományos konszenzus annak tekintetében, hogy mennyi közös elemnek kell jelen lennie egy feltételezett nyelvcsalád alapszókincsének mekkora részében, továbbá ezeknek egyszerre hány nyelvben kellene előfordulniuk ahhoz, hogy a nyelveket közös eredetűnek tekintsük. Az sem tisztázott, hogy a nyelvtani és nyelvszerkezeti párhuzamoknak mekkora jelentősége van annak megítélésében, hogy két nyelv egy nyelvcsaládba tartozik-e. A specificitás kérdését (azaz a kimutatott párhuzamok valóban csak az adott nyelvekre vonatkoznak, vagy pedig jelen vannak egy sokkal nagyobb csoportban is) szintén nem mindig vizsgálják vagy veszik figyelembe. A nyelvek közötti areális kölcsönhatások szintén bonyolítják a képet, így a nyelvek kategóriákba sorolása során meghúzott határok valamilyen szinten mindig mesterségesek. Éppen ezért képezi folyamatos tudományos vita tárgyát ezek jogossága, a finnugor elmélet esetében ugyanúgy, mint a makrocsaládok esetében is.

Az urál-altaji, mint valós kategória elfogadhatóságának kérdését az döntené el, ha a kutatók bemutatnák, hogy a többi eurázsiai nyelvhez képest egymással közelebbi kapcsolatokat mutatnak, viszont az alatta lévő kategóriákhoz képest távolabbiakat. Ilyen kutatásokat eddig nem végeztek, és a jelenleg folyó kutatások sem erre irányulnak. Enélkül viszont a kategória jogossága nem is igazolható, de nem is vethető el kétséget kizáróan.

A rokonítás alapjai

[szerkesztés]

Nyelvszerkezeti hasonlóságok

[szerkesztés]

A feltételezett urál-altaji nyelvcsaládot alkotó nyelvek és nyelvcsaládok rokonításának alapja ezen nyelvek feltűnő nyelvszerkezeti hasonlósága (más eurázsiai vagy nosztratikus makrocsaládba sorolt családokhoz képest is). Az urál-altaji nyelvcsaládba sorolt valamennyi nyelvre jellemzőek a következő vonások:[29]

  • Ragozó szerkezet (agglutináció)
  • Magánhangzó-harmónia.
  • Mássalhangzó-torlódás kerülése.
  • Dinamikus hangsúlyozás hiánya.
  • Nyelvtani nemek hiánya.
  • Tulajdonragok használata.
  • A főnév és melléknév, illetve számnév nyelvtani egyeztetésének hiánya.

Alapszókincsbeli hasonlóságok

[szerkesztés]

Két vagy több nyelv rokonsága (azaz egy nyelvcsalád-kategória létezésének jogossága) akkor igazolható, ha sikerül szabályszerű hasonlóságokat találni az alapszókincs egyes elemei között (így ezen szavak visszavezethetők egy közös protonyelvi állapotra).

Poppe (1983) szerint az alábbi szabályos hangmegfelelések mutathatók ki az uráli és az altaji nyelvek között:[30]

  • szókezdől bilabiális: uráli *p- = altaji *p- (> török és mongol *h-)
  • szibilánsok: uráli *s, *š, *ś = altaji *s
  • nazális hangok: uráli *n, *ń, *ŋ = altaji *n, *ń, *ŋ (török szókezdő *n-, *ń- > *j-; mongolban *ń(V) > *n(i))
  • folyékony mássalhangzók (likvidák): uráli *-l-, *-r- = altaji *-l-, *r-

Az urál-altaji nyelvek között elsősorban a személyes névmások (melyek párhuzamai még nagyobb makrocsaládokon is átívelnek)[16] és a személyragok mutatnak hasonlóságot. Ezek a nyelvek alapszókincsének olyan ősi elemei, amelyek a legnehezebben változnak, szabályszerű hasonlóságaik tehát nem vagy csak igen nehezen magyarázhatók kölcsönzésekkel.

Magyar Uráli Török Mongol
Finn Észt Török Türkmén Tatár Mongol
én minä mina ben men min bi
te sinä sina sen sen sin chi
ő hän tema o ol ul ter
mi me meie biz biz bez bid
ti te teie siz siz sez ta
ők he nemad onlar olar alar ted

A számnevek viszonylag kevés hasonlóságot mutatnak, megjegyzendő azonban, hogy ezek még az egyes altaji nyelvcsoportok között is jelentősen különbözhetnek, valamint az uráli nyelvek számnevei között is jóval kevesebb párhuzam figyelhető meg, mint amilyen pl. az egyes indo-európai nyelvek számnevei között kimutatható [31].

Számnév Uráli Török Mongol Tunguz
Magyar Finn Nyenyec Ótörök Klasszikus mongol Proto-Tunguz
1 egy yksi ŋob bir nigen *emün
2 kettő/két kaksi śiďa iki qoyar *džör
3 három kolme ńax°r üč ɣurban *ilam
4 négy neljä ťet° tört dörben *dügün
5 öt viisi səmp°ľaŋk° beš tabun *tuńga
6 hat kuusi mət°ʔ altı irɣuɣan *ńöŋün
7 hét seitsemän śīʔw° yeti doluɣan *nadan
8 nyolc kahdeksan śid°nťet° säkiz naiman *džapkun
9 kilenc yhdeksän toquz yisün *xüyägün
10 tíz kymmenen yūʔ on arban *džuvan

Megfigyelhető a hasonlóság a magyar három és a mongol ɣurban alak között. Róna-Tas András szerint a közös eredet lehetősége mellett számos egyéb alternatíva is szóba jön.[32]

A nosztratikus, valamint az eurázsiai nyelvcsalád közös alapszókincsének kutatása során számos egyéb szót találtak a nyelvészek az uráli és az altaji nyelvekben, amelyeknél felmerül a közös eredet lehetősége, ezek meg is találhatók az ezen nyelvekkel foglalkozó adatbázisokban,[33] illetve szólistákban is,[3] de ma már legtöbbször a tágabb kategóriák (nosztratikus és eurázsiai), mintsem az urál-altaji nyelvcsalád melletti bizonyítékokként tárgyalják őket. Példák az uráli és altaji nyelvek alapszókincsében fellelhető, feltételezhetően közös eredetű szavakra (a személyes névmásokon felül):

Magyar Finn Proto-uráli

(rekonstruált)

Török Proto-altaji

(rekonstruált)

Swadesh-lista

sorszám

Forrás
ki, aki kuka, ken *ku-, *ko-, *ke, *ki kim *kim, *k`a(j) 11. [34]
sok paljon, moni *čokkV, *čukkV, çok *čok, *č`ako 18. [35]
más muu, toinen *mu başka *bu(-n) 21. [36]
három kolme *kolme, *kulme üç *gu- 24.
könnyű kevyt, helppo *kEnV kolay *k`ĕ̀ńó - [37]
kicsi, kis pieni *känčV, *käč3 küçük *k`ič`V ( ~ -č-) 32. [38]
fi, fiú poika *pojka çocuk *póju 39. [39]
anya äiti *ańa anne, ana *ĕ́ńa 42.

[40]

apa, atya isä (apa), appi (após) *appe baba, ata *áp`a, *ĕ́t`è 43. [41]
hal kala *kala balık *kal-, *k`ùla 45. [42]
tetű täi *täje bit *t`ijV 48. [43]
féreg madot *perkV, *perkkV solucan, kurt *p`i̯ári 50. [44]
fa puu *puwe, *pajV , *pojV ağaç *p`[i̯ū̀]ju 51. [45]
levél lehti *lEpV, *lepV yaprak *li̯àp`[a] 56. [46]
kéreg, héj kuori *kere, *kärnä kabuk *k`éjŕa 58. [47]
bőr iho, nahka *perV burqɨ *pi̯óro(-k`V), *pĕ́rV 62. [48]
haj kalki, kaljeri, hiukset (tbsz.) *kalke kıl *k`ĭ́la 71. [49]
fej, fő pää *päŋe baş, kafa *pi̯ànà ( ~ *p`-), *p`ḕjk`V 72. [50]
hónalj kainalo *konV, *kana, *kaŋla kojɨn *k`òbàni - [51]
nyak kaula *ńOkkV boyun *ni̯ăke 87. [52]
máj maksa *maksa baɣɨr *mék`ù, *pi̯ā̀ki, *biagɨr 91. [53]
lép perna *läppV dalak *li̯ap`V - [54]
iszik juoda *jëxe- içmek *ič`i 92.
szopik, emlik imeä *ime, *ǝm emmek *emV, *ami 95. [55]
fúj puhaltaa *pušV üflemek *p`učV ( ~p-,-o-) 98. [56]
hall kuulla *kule kulak (= fül) *k`ū̀jlu ( ~ -o) 102. [57]
tud tuntea *tumte tanɨ- *t`ănŋV, *t`uŋe 103. [58]
fél (valamitől) pelätä *pele belin *p`i̯ŭ̀ri, *pĕ́ŕe ( ~ -i), *bele ( ~ -o) 106. [59]
hal (meghal), öl kuolla *kola ölmek, öldürmek *ŏli ( ~ -e) 109, 110. [60][61]
csap lyödä *ćappV, *čappV čap- (=támad, rabol) *č`ăp`a ( ~ -u, -i) 113. [62]
szel sali- *śale čal- *č`àlù 114. [63]
hasad, hasít halkaista *käćV-, *kaćV kesmek (=vág) *k`ắsi 114-115. [64]
szakad, szakít sukku *śakkV, *śukkV sök- *soke ( ~ -i̯u-, -k`-), *sàk`a 115. [65]
úszik uida *uje, *oje yüzmek *òje 119. [66]
fekszik maata *päkkV yatmak, uzanmak *p`ok`e 123.

[67]

pörög, forog pyöriä *pOrkV, *pOrɣV dönmek *p`i̯áru 126. [68]
ad antaa *amta- vermek *i̯ā́t`a ( ~ -t-) 128. [69]
tol, tűz? työntää *tekV tɨka- *t`ĭ́[k`]ù 135. [70]
homok, hó hiekka *kumV kum *ki̯umo 157. [71]
por pöly *pora toz *bŏ́ru (~ -a,-o) 158. [72]
felhő, felleg pilvi *pilwe, *pilŋe bulut *bŭlu ( ~ -a, -o) 160. [73]
köd sumu *kintV, *küntV, *kuδV sis *k`ĕdò 161. [74]
hó lumi *kumV kar *k`i̯ā́ra ( ~ -i̯ō-) 164. [75]
tűz tuli *tüɣV-tV, *tüwV-tV, *tule od, ateş *t`oge 167. [76]
hamu tuhka, poro *kuδ́mV kül *k`uli ( ~ -e) 168. [77]
sárga, szürke keltainen *ćerV sarı *si̯ā̀jri, *si̯ū́jro 174. [78]
izzik, meleg lämmin *äsV- sıcak, ılık *ɨsɨg, *isig 180. [79]
hideg kylmä *konta soğuk, serin (cold vs. fresh) *k`i̯ójŋo 181. [80]
tele täysi *täwδe dolu, doj- *tōl-, *t`odV 182. [81][82]
kerek, kör pyöreä *kerä yuvarlak, toparlak *k`erV ( ~ -ŕ-), *k`ulo 190. [83]
daru kurjet *tarV-kV, *tarkV turna *tùru - [84]
hód majavat *kuntV, *kumtV kunduz *ki̯ằmù - [85]
fűz pajut *pećV söğüt *p`úč`í ( ~ -o-) - [86]
tő (töv-), tönk tyvi *tiŋe (*tüŋe) sap *t`umgi ( ~ -e) - [87]
süly syylä *ćikl( ́)ä, *ćükl( ́)ä sigil *si̯òge - [88]

A magyar és a török nyelv közötti párhuzamokat a finnugor nyelvészek gyakran szókölcsönzéssel magyarázzák,[5][6] megjegyzendő azonban, hogy pl. a személyes névmások esetén a kölcsönzés lehetősége igen valószínűtlen. Szintén valószínűtlen a kölcsönzés a török nyelvekkel nem, más altaji nyelvekkel azonban rokonítható szavak esetén; továbbá azon szavak esetében is, amelyek mindkét nyelvcsalád számos nyelvében megfeleltethetők egymásnak. A legtöbb etimológiai szótár[89] vagy lista[90] ezeket egyszerűen uráli vagy finnugor eredetűnek tünteti fel, az altaji megfelelőiket meg sem említve, és ezzel meglehetősen túlegyszerűsítve a problémát.

Közös őstörténet

[szerkesztés]

Az uráli és altaji nyelvek beszélői óriási területen szóródtak szét a történelem folyamán a Távol-Kelettől a Kárpát-medencéig. A közös eredet hipotézisét a nyelvszerkezeti hasonlóságok mellett támogatják az évezredekre visszanyúló hasonló kulturális vonások is. (Turáni elmélet.)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ George van Driem. Handbuch Der Orientalistik Volume 10 of Handbuch der Orientalistik: Indien Volume 2 of Languages of the Himalayas: An Ethnolinguistic Handbook of the Greater Himalayan Region, George van Driem. Brill Publishers, 336. o. (2001) 
  2. ↑ Ural-Altaische Jahrbücher (Volumes 53-54). Harrassowitz Verlag, 145. o. (1981) 
  3. ↑ a b c Greenberg, Joseph H.. Indo-European and Its Closest Relatives: The Eurasiatic Language Family. Stanford: Stanford University Press (2000) 
  4. ↑ a b Bomhard, Allan R. (2008). Reconstructing Proto-Nostratic: Comparative Phonology, Morphology, and Vocabulary, 2 volumes. Leiden: Brill. ISBN 978-90-04-16853-4
  5. ↑ a b Fejes László: Nem lehetnénk inkább csak barátok?. m.nyest.hu. (Hozzáférés: 2017. december 26.)
  6. ↑ a b Péli Péter: Majdnem nyelvrokonaink: a török nyelvekről
  7. ↑ Nyelv és Tudomány - Közös eurázsiai alapnyelv?
  8. ↑ SÁNDOR Klára: A magyar-török kétnyelvűség és ami mögötte van. http://web.unideb.hu/~tkis/sl/sk_tm.
  9. ↑ FEHÉR Krisztina: A családfamodell és következményei. http://mnytud.arts.klte.hu/mnyj/49/08feherk.pdf
  10. ↑ AGOSTINI, Paolo: LANGUAGE RECONSTRUCTION – APPLIED TO THE URALIC LANGUAGES. http://hrcak.srce.hr/file/161182
  11. ↑ KORTLANDT, Frederik: An outline of Proto-Indo-European. http://www.kortlandt.nl/publications/art269e.pdf
  12. ↑ PARPOLA Asko: The problem of Samoyed origins in the light of archaeology: On the formation and dispersal of East Uralic (Proto-Ugro-Samoyed) http://www.sgr.fi/sust/sust264/sust264_parpola.pdf
  13. ↑ HÄKKINEN Jaakko: Early contacts between Uralic an Yukaghir. http://www.sgr.fi/sust/sust264/sust264_hakkinenj.pdf
  14. ↑ JANHUNEN Juha: Proto-Uralic - what, where, and when? http://www.sgr.fi/sust/sust258/sust258_janhunen.pdf
  15. ↑ Carl J. Becker: A Modern Theory of Language Evolution - Page 320, Publisher iUniverse (2004), ISBN 9780595327102
  16. ↑ a b Babaev K.: Once Again on the Comparison of Personal Pronouns in Proto-Languages. Moscow, Russian State University for the Humanities
  17. ↑ Pagel M., Atkinson Q.D., Calude A.S., Meadea A.: Ultraconserved words point to deep language ancestry across Eurasia. PNAS, 110, 21: 8471–8476, doi: 10.1073/pnas.1218726110
  18. ↑ Jäger G.: Support for linguistic macrofamilies from weighted sequence alignment. PNAS, 112, 41: 12752–12757, doi: 10.1073/pnas.1500331112
  19. ↑ Colin Renfrew, Daniel Nettle: Nostratic: Examining a Linguistic Macrofamily - Page 207, Publisher: McDonald Institute for Archaeological Research, University of Cambridge(1999), ISBN 9781902937007
  20. ↑ Robert Lawrence Trask: The Dictionary of Historical and Comparative Linguistics - PAGE: 357, Publisher: Psychology Press (2000), ISBN 9781579582180
  21. ↑ Lars Johanson, Martine Irma Robbeets : Transeurasian Verbal Morphology in a Comparative Perspective: Genealogy, Contact, Chance -PAGE: 8. Publisher: Otto Harrassowitz Verlag (2010), ISBN 9783447059145
  22. ↑ Ladislav Drozdík: Non-Finite Relativization. A Typological Study in Accessibility. Page 30 (2010), Publisher: Ústav orientalistiky SAV, ISBN 9788080950668
  23. ↑ Johanna Nichols, Linguistic Diversity in Space and Time (1992, Chicago), pg. 4.
  24. ↑ R.M.W. Dixon, The Rise and Fall of Languages (1997, Cambridge), pg. 32.
  25. ↑ In: ROBBEETS, Martine Irma: Is Japanese Related to Korean, Tungusic, Mongolic and Turkic? 2005. p. 18-19.
  26. ↑ Lyle Campbell & Mauricio J. Mixco, A Glossary of Historical Linguistics (2007, University of Utah Press), pg. 7.
  27. ↑ Asya Pereltsvaig, Languages of the World, An Introduction (2012, Cambridge), pp. 211-216.
  28. ↑ Marcantonio, Angela: Az uráli nyelvcsalád : tények, mítoszok és statisztika. 2006. ISBN 9639335290  
  29. ↑ Nyelv és Tudomány - Mi a közös a finnugor és a török nyelvekben?
  30. ↑ Poppe, Nicholas. Symposium saeculare societatis Fenno-Ugricae, Memoires de la Société Finno-Ougrienne, 189–199. o. (1983) 
  31. ↑ Sinor 1988, 710–711. o.
  32. ↑ Róna-Tas, A.. Symposium saeculare societatis Fenno-Ugricae, Memoires de la Société Finno-Ougrienne, 235–251. o. (1983) 
  33. ↑ Nosztratikus etimológiai szótár
  34. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 22.)
  35. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 22.)
  36. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 23.)
  37. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 26.)
  38. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 23.)
  39. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 23.)
  40. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 23.)
  41. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 23.)
  42. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 23.)
  43. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 23.)
  44. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 23.)
  45. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 23.)
  46. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 23.)
  47. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 23.)
  48. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 23.)
  49. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 23.)
  50. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 23.)
  51. ↑ Altaic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 26.)
  52. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 23.)
  53. ↑ Turkic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 23.)
  54. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 26.)
  55. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 23.)
  56. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 23.)
  57. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 23.)
  58. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 23.)
  59. ↑ Turkic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 23.)
  60. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 23.)
  61. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 23.)
  62. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 23.)
  63. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 23.)
  64. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 23.)
  65. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 23.)
  66. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 23.)
  67. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 23.)
  68. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 23.)
  69. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 26.)
  70. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 26.)
  71. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 26.)
  72. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 26.)
  73. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 26.)
  74. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 26.)
  75. ↑ Altaic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 26.)
  76. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 26.)
  77. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 26.)
  78. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 26.)
  79. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 26.)
  80. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 26.)
  81. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 26.)
  82. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 26.)
  83. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 26.)
  84. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 26.)
  85. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 26.)
  86. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 26.)
  87. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 26.)
  88. ↑ Nostratic etymology : Query result. starling.rinet.ru. (Hozzáférés: 2017. december 26.)
  89. ↑ Szókincsháló Szótár (magyar nyelven). www.szokincshalo.hu. [2017. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 26.)
  90. ↑ A szabályos hangmegfelelésekről. renhirek.blogspot.hu. (Hozzáférés: 2017. december 26.)

Források

[szerkesztés]
  • Greenberg, Joseph H.. Indo-European and Its Closest Relatives: The Eurasiatic Language Family, Volume 1: Grammar. Stanford: Stanford University Press (2000) 
  • Greenberg, Joseph H. (2005). Genetic Linguistics: Essays on Theory and Method, edited by William Croft. Oxford: Oxford University Press.
  • Marcantonio, Angela. Az uráli nyelvcsalád: Tények, mítoszok és statisztika. Magyar Ház (2004) 
  • Shirokogoroff, S. M.. Ethnological and Linguistical Aspects of the Ural–Altaic Hypothesis. Peiping, China: The Commercial Press (1931) 
  • Sinor, Denis. {{{title}}}, The Uralic Languages: Description, History and Modern Influences. Leiden: Brill (1988) 
  • Starostin, Sergei A., Anna V. Dybo, and Oleg A. Mudrak. (2003). Etymological Dictionary of the Altaic Languages. Brill Academic Publishers. ISBN 90-04-13153-1.
  • Vago, R. M. (1972). Abstract Vowel Harmony Systems in Uralic and Altaic Languages. Bloomington: Indiana University Linguistics Club.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

magyarul:

angolul:

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Urál-altaji_nyelvcsalád&oldid=26259138”