Turócborkút

	Turócborkút (Budiš)
; Turócborkút címere	; Turócborkút zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Stubnyafürdői
Rang	község
Első írásos említés	1573
Polgármester	Ivana Erteľová
Irányítószám	038 23
Körzethívószám	043
Forgalmi rendszám	TR
	Népesség
Teljes népesség	196 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	20 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	478 m
Terület	10,28 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 52′ 27″, k. h. 18° 45′ 12″48.874167°N 18.753333°EKoordináták: é. sz. 48° 52′ 27″, k. h. 18° 45′ 12″48.874167°N 18.753333°E
	Turócborkút weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Turócborkút témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

A „Budiš” című lap ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: Budiš (ásványvíz).

Turócborkút (1899-ig Budis, szlovákul: Budiš, németül: Budisch) falu Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban. Magyar nevét savanyúvizeiről kapta.

Fekvése

Turócszentmártontól 32 km-re délnyugatra.

Története

A települést a vlach jog alapján alapították a 16. század elején, 1616-ban említik először. Első lakói betelepülésük fejében mentesültek az adófizetés alól. Nemesi község, a 17. században a Horváth, majd 1695-től részben a Rakovszky család birtoka. 1715-ben 7 háztartása volt. 1785-ben 22 házában 136 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BUDICH. vagy Budis. Tót falu Turócz Vármegyében, birtokosa Rakovszky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Tót Prónának szomszédságában, mellynek filiája, Nyitra Vármegyének szomszédságában; nevezets savanyú vizéről, határbéli földgyének 1/4. középszerű, melly rozsot terem, 3/4. része pedig sovány a’ hegyeken, és nehezebben miveltetik, réttye kétszer kaszáltatik, legelője elegendő, fája épűletre az Uraság tudtával; a’ községnek van két réttye, második Osztálybéli.”^[2]

1828-ban 26 háza és 200 lakosa volt. A faluban fűrésztelep és malom is működött. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, szövéssel foglalkoztak. A trianoni diktátumig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 264, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 216 lakosából 215 szlovák volt.

2011-ben 208 lakosából 201 szlovák.

Nevezetességei

A község ásványvíz forrásairól nevezetes. 1573-ban egy Nicolas Paul Brictus nevű bencés szerzetes fedezte fel a jóízű borvizet. 1964-től ásványvíz-palackozó üzem működik a községben. A borvizet 1979 óta Budiš néven palackozzák. Szlovákia egyik legkedveltebb ásványvize.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

Külső hivatkozások

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[1]

[2]