Ugrás a tartalomhoz

Tottori prefektúra

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tottori prefektúra (鳥取県)
Tottori prefektúra címere]]
Tottori prefektúra címere
Tottori prefektúra zászlaja]]
Tottori prefektúra zászlaja
Egyéb jelképek
Fajapán tiszafa Taxus cuspidata
Virágjapán körte virága
Madármandarinréce
Közigazgatás
Ország Japán
RégióCsúgoku
SzigetHonsú
SzékhelyTottori
Körzetek5
Önkormányzatok19
KormányzóHirai Sindzsi
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség549 925 fő (2021. márc. 1.)[1]
Népsűrűség163 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület3517,19 km²
IdőzónaJST, UTC+9
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 35° 30′ 14″, k. h. 134° 14′ 15″35.503889°N 134.237500°EKoordináták: é. sz. 35° 30′ 14″, k. h. 134° 14′ 15″35.503889°N 134.237500°E
[[Fájl:
  • Japan tottori map small.png
  • Tottori in Japan.svg
  • Tottori in Japan (extended).svg
|250px|Elhelyezkedése Japán térképén]]
Elhelyezkedése Japán térképén
Tottori prefektúra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tottori prefektúra témájú médiaállományokat.
Tottori homokdűnék

Tottori prefektúra (japánul: 鳥取県, Tottori-ken) közigazgatási egység, Japán prefektúráinak egyike. Honsú szigetén, a Csúgoku régióban található. Székhelye Tottori. Ez Japán leggyérebben lakott prefektúrája.

Etimológia

[szerkesztés]

A „Tottori” szó a japán nyelvben két kandzsiból tevődik össze. Az első (鳥) azt jelenti „madár” , a második (取) pedig azt, hogy „kap”. Ugyanis, a korábban ezen a területen élő lakosság a régióban található hatalmas vízi madár állományból tartotta fenn magát. A név először a Nihonsokiban jelenik meg.

Történelem

[szerkesztés]

Korai történelem

[szerkesztés]

Már a japán őskorban éltek emberek a mai Tottori prefektúra területén, ahogy azt a Dzsómon-kori (i. e. 14000–300) leletek, a Mukibanda Jajoi maradványok, is bizonyítják. Ebben a prefektúrában találhatók a Jajoi-kor (i. e. 300–i. sz. 250) legnagyobb településének maradványai Daiszen és Jonago városban, a Daiszen-hegy lábánál. Ezen felül számos kofun-kori (i. sz. 250–538) sír is felfedezhető a prefektúra egész területén. 645-ben, a Taika-reform idején a mai Tottori prefektúra területét ketté osztották, így létrejött Hóki és Ikebana tartomány.

Kései történelem

[szerkesztés]

A Taira–Minamoto-háború (1180–1185) idején Tottori a Taira-ellenes erők bázisává vált; ezek közül is mindinkább a prefektúra két temploma, a Daiszen-dzsi és a Szanbucu-dzsi. Később, a Kamakura-kor (1185–1333) elején kialakultak a sóen birtokok, hogy közvetlenül támogathassák a császári udvart és a különböző templomokat, majd ezután a Hadakozó fejedelemségek korában az egymást követő családok irányították a régiót; közülük is leghíresebb a Jamana család volt. Azonban az 1600-ban kitört Szekigaharai csata után a régióban elcsendesedtek a viszályok. A Tokugava-sógunátus a Tottori kastélyban helyezte el az Ikeda családot. A család meg is tartotta fennhatóságát az adott terület felett egészen az Edo-korig (1603–1868) és forrásai mind pénzügyileg, mind nyersanyag tekintetében támogatták a sógunátust.

Modern kori történelem

[szerkesztés]

Egészen az 1868-ban bekövetkező Meidzsi-restaurációig létezett a két tartomány, még nem 1888-ban meghúzták Tottori prefektúra végleges határait. Miután a 20. században Japán elfoglalta Koreát és Tajvant, valamint megalakult Manchukuo bábállam 1932-ben, Tottori kikötői fontos kereskedelmi csomóponttá váltak Japán és a gyarmati területek között. Később, a második világháború idején, 1943-ban egy hatalmas, 7,2 erősségű földrengés sújtotta Tottori városát, amely következtében a város 80%-a elpusztult és a környező területek is súlyos kárt szenvedtek. A háborút követően földreformot léptettek életbe, amely nagymértékben fellendítette a mezőgazdasági termelést.

Földrajz

[szerkesztés]
Tottori prefektúra képe
Tottori város
Szakaiminato

Tottori ad otthont a Tottori homokdűnéknek, amely Japán egyetlen és legnagyobb dűne rendszere. 2012. április 1-én a prefektúra 14%-át Nemzeti Parkká avatták; név szerint Daiszen-Oki Nemzeti Park, Szanin Kaigan Nemzeti Park, Hiba-Dógo-Taisaku Nemzeti Park, Hjónoszen-Usirojama-Nagiszan Nemzeti Park, Miszasza-Tógóko Nemzeti Park, Nisi Inaba Nemzeti Park és Okuhino Prefekturális Nemzeti Park.

Nagyvárosok

[szerkesztés]

Négy nagyváros található Tottori prefektúrában:

Körzetek

[szerkesztés]
  • Hino körzet
    • Hino
    • Kófu
    • Nicsinan

  • Ivami körzet
    • Ivami

  • Szaihaku körzet
    • Daiszen
    • Hiezu
    • Hóki
    • Nanbu

  • Tóhaku körzet
    • Hokuei
    • Kotoura
    • Miszasza
    • Jurihama

  • Jazu körzet
    • Csizu
    • Vakasza
    • Jazu

Demográfia

[szerkesztés]

Tottori Japán leggyérebben lakott prefektúrája.

Gazdaság

[szerkesztés]

Tottori prefektúra főként a mezőgazdaságra épít és Japán jelentősebb városai igényt is tartanak termékeire. Néhány jelentősebb terméke például a japán körte, a nagaimo jamgyökér, japán scallion, negi és görögdinnye.

Történelmileg a prefektúra széles körű nyelvi diverzitással rendelkezik, így manapság a hivatalos japán nyelv mellett számos más dialektust is használnak a lakosok. Ezek közül is a legtöbb a nyugati japán dialektusok csoportjába tartozik, amely magában foglalja a Csúgoku-i és az Umpaku-i nyelvjárásokat is.

Oktatás

[szerkesztés]

Egyetemek

[szerkesztés]
  • Tottori Egyetem
  • Tottori Környezetvédelmi Egyetem

Kollégiumok

[szerkesztés]
  • Tottori Kollégium

Kielmelt helyek

[szerkesztés]

Tottori (város)

[szerkesztés]
  • Tottori homokdűnék
  • Dzsinpúkaku, egy kései Meidzsi-kori rezidencia

Daiszen

[szerkesztés]
  • Daiszen-hegy, Csúgoku hegyei közül a legmagasabb (1729 m)

Daissen és Jonago

[szerkesztés]
  • Mukabanda Jajoi leletek, a legnagyobb területű Jajoi-kori település Japánban

Jonago és Szakaiminato

[szerkesztés]
  • Nakaumi, egy sós vizű tó Tottori és Simane prefektúra határán, Japán ötödik legnagyobb tava

Miszasza

[szerkesztés]
  • Miszasza Onszen
  • Szanbucu-dzsi, egy Heian-kori templom, amely a Japán világörökség része

Szakaiminato

[szerkesztés]
  • Kitaró út, egy út, amit Sigeru Mizuki GeGeGe no Kitaro nevű mangaszereplőjéről neveztek el
  • Kojama-tó
  • Uradome tengerpart, egy festői szépségű keskeny öböl
  • Isitani rezidencia, egy Edo-kori család lakóhelye, amely a japán örökség részét képezi
  • Tottori-Hanakairo Virág Park, a legnagyobb Virág Park Japánban

Közlekedés

[szerkesztés]

Vasút

[szerkesztés]
  • JR West
    • Sanin vasútvonal
    • Hakubi vasútvonal
    • Inbi vasútvonal
    • Szakai vasútvonal
  • Vakasza vasútvonal
  • Csidzu expressz

Autópályák és fizetős utak

[szerkesztés]
  •  Tottori autópálya
  •  Jonago autópálya
  •  Szanin autópálya
  •  Sidoszaka elkerülő út
  •  Tottori-Tojooka-Mijadzu út

Főútvonalak

[szerkesztés]
  • 9-es út
  • 29-es út (Tottori-Shiszo-Himedzsi)
  • 53-as út (Tottori-Cujama-Okajama)
  • 178-as út
  • 179-es út
  • 180-as út
  • 181-es út (Jonago-Niimi-Okajama)
  • 183-as út
  • 313-as út
  • 373-as út
  • 431-es út
  • 482-es út

Repülőterek

[szerkesztés]
  • Tottori Repülőtér
  • Jonago Repülőtér

A prefektúra szimbóluma

[szerkesztés]

A szimbólum a japán „と” hiragana és egy repülő madár képét párosítva jött létre, amely nyugalmat, szabadságot és Tottori prefektúra fejlődését szimbolizálja. Használatát 1968-ban vezették be, hogy ezzel megünnepeljék a Meidzsi-kor kezdetétől számított 100. évet.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 鳥取県の推計人口/とりネット/鳥取県公式サイト (japán nyelven). (Hozzáférés: 2021. március 22.)

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Tottori Prefecture című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.