Torma Zsófia
| Dr. Torma Zsófia | |
 | |
| Született | 1832. szeptember 27. Csicsókeresztúr |
| Elhunyt | 1899. november 14. (67 évesen) Szászváros |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége |  magyar |
| Szülei | Torma József |
| Foglalkozása | régész |
| Kitüntetései | A Kolozsvári Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem díszdoktora (1899. május 24.) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dr. Torma Zsófia témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Torma Zsófia (Csicsókeresztúr, 1832. szeptember 27.[1] – Szászváros, 1899. november 14.) magyar ősrégész, első magyar régésznő.[2] Van olyan forrás, amely szerint a világ első női régésze volt.[3]
Családja
[szerkesztés]Édesapja Torma József történész, édesanyja az erdélyi örmény nemesi Dániel család leszármazottja, Dániel Jozefa.[4][5] Torma Károly (1829–1897) régész, országgyűlési képviselő testvére.
Élete
[szerkesztés]Szászvárosban telepedett le, így Hunyad vármegye csigatelepeit kezdte tanulmányozni. 1875-ös budapesti ősembertani kongresszuson, Rómer Flóris felhívására Tordos őstelepét kezdte ásatni, ahol meglepő felfedezésekre jutott. A szerencsés kezdetet Déva közelében a jelzett völgyön, Nándor-Válya (hajdan Ság), Nándor s főleg a nándori barlang őstelepeinek kutatása követte. Téglás Gábor külön füzetet írt leleteiről.[6] 1876-ban külföldi tanulmányutakat tett, kétszer is részt vett a német antropológusok gyűlésein, ahol kiváló szakemberekkel konzultált, főként a szimbolikus díszítésű edények jelentőségéről.
Első felolvasásait az Erdélyi Múzeum-Egyesület, majd az 1881-ben Déván létrejött Hunyadvármegyei Történelmi és Régészeti Társulat gyűlésein tartotta és e két társulat évkönyveiben közölte értekezéseit. 1899-ben királyi engedéllyel kapta meg a kolozsvári egyetem bölcsészdoktori oklevelét.
Részt vett a kolozsvári múzeum megalapításában s tagja lön számos anthropologiai és régészeti egyletnek. Leleteinek másodpéldányait egyleteknek, iskoláknak ajándékozás daczára, hogy költséges buvárlatait mind idegen támogatás nélkül saját költségén végezé, — jótékony keze mindig tudott juttatni más nemes czélokra is. Iskolák építésére, kulturintézetekre mindig örömest áldozott s jószágán maga állított föl magyar népiskolát
– Vasárnapi Ujság - 29. évfolyam, 39. szám, 1882. szeptember 24.
Több tudományos és jótékonysági egyletnek is tagja volt. 10 387 darabból álló régészeti gyűjteményét halála után az Erdélyi Múzeum érem- és régiségtára őrizte.[7]
Főbb művei
[szerkesztés]- 1879 Hunyadvármegye neolith-kőkorszakbeli telepek. Erdélyi Múzeum.
- 1880 A nándori barlangcsoportozat. Erdélyi Múzeum, VII. évf. 6. sz. 153-171. old. és 7. sz. 206-209. old.
- 1887 A római uralom előtti Dácziának planeta cultusáról. Erdélyi Múzeum.
- 1894 Ethnographische Analogien. Ein Beitrag zur Gestaltungs- und Entwicklungsgeschichte der Religionen. Erdélyi Múzeum. (Ism. Liter. Centrablatt 10).
- 1896 Hazánk népe ős mythosának maradványai. Deés.
- 1897 A tordosi őstelep és hazánk népe ősmythosának maradványai (Hunyad vm. monográfiájában, Budapest.
- 1902 Hunyad vármegye földjének története az őskortól a honfoglalásig, in: Hunyad vármegye monográfiája, Budapest.
Reprint kiadások
[szerkesztés]- Sumér nyomok Erdélyben, 2. kiadás, Magyar Őskutatás, Buenos Aires, 1973.
- Ethnographische Analogien - Sumér nyomok Erdélyben, Magyar Ház Kiadó, Budapest, 2008, ISBN 978-963-9335-57-8
Emlékezete
[szerkesztés]- Nevét őrzi az 582910 Tormazsófia kisbolygó.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.epa.hu/00900/00979/00118/pdf/EM-1899_16_10_664-668.pdf
- ↑ Élet és Tudomány, LXIX. évf. 15. sz. 2014. április 11. p. 462.
- ↑ Gizella, Novák Edit: A világ első régésznője, aki ráadásul magyar származású. naprakész.info. [2016. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 8.)
- ↑ Dániel család
- ↑ Gudenus János József, Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája Budapest, 2000.
- ↑ V. ö. A kőkorszaki ember nyomai Hunyad vármegyében, a dévai főiskola 1877. Értesítője; Goos Károly, Berich über die Sammlung des Fräuleins S. T., Archiv des Vereins für Landesknnde Siebenbürgens
- ↑ Friedrich Klára: Torma Zsófia, egy asszony a magyar régészet szolgálatában
- ↑ (2024. augusztus 14.) WGSBN Bulletin 4, #11 (angol nyelven) (PDF) 4 (11), Kiadó: Nemzetközi Csillagászati Unió. (Hozzáférés: 2024. szeptember 3.)
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
További információk
[szerkesztés]- Torma Zsófia gyűjteményéről, Vasárnapi Ujság, 29. évfolyam, 39. szám, 1882. szeptember 24.
- Torma Zsófia, Erdélyi Múzeum, 1899.
- Téglás Gábor: Torma Zsófia emlékezete, A Hunyad megyei Történeti és Régészeti Társulat évkönyve, Déva, 1901.
- Hermann Antal: Torma Zsófiáról, A Hunyad megyei Történeti és Régészeti Társulat évkönyve, Déva, 1901.
- Roska Márton: A Torma Zsófia-Gyűjtemény az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárában, Minerva, Kolozsvár, 1941.
- Torma Zsófia levelesládájából, Válogatta, a bevezetőt és a jegyzeteket írta Gyulai Pál, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1972.
- László Attila: Torma Zsófia és régészetünk kezdetei. A Hét, 1992, 16 sz. 8. old.
- Holt lóra patkó - tanulmányok Torma Zsófia (1840-1899) emlékezetére, Szerkesztette Makkay János, Budapest, 1999
- Coltofean Laura: When Passion is Stronger than Death… Zsófia Torma’s Reflections. Brukenthalia. Romanian Cultural History Review 2 (2012): 67-77.
- Coltofean Laura: Unveiling Zsófia Torma. The Diary of a Woman, an Archaeologist and a Visionary. In: Marler, Joan (ed.), Fifty Years of Tărtăria Excavations. Festschrift in Honor of Gheorghe Lazarovici on the Occasion of His 73rd Birthday. Sebastopol (2014): 258-273.
- Coltofean Laura: Importanța ediției a opta a Congrès international dꞌanthropologie et dꞌarchéologie préhistoriques în dezvoltarea arheologiei preistorice în Transilvania secolului al XIX-lea / The Importance of CIAAP 1876 in the Development of Prehistoric Archaeology in 19th Century Transylvania. In: ArheoVest, Nr. III / No. III: In Memoriam Florin Medeleț (1943-2005), Interdisciplinaritate în Arheologie [Interdisciplinarity in Archaeology], Timişoara, 28 noiembrie 2015 / 28 November 2015, Vol. 2: Metode Interdisciplinare și Istorie [Interdisciplinary Methods and History]: 1035-1055. ISBN 978-963-315-264-5
- Coltofean Laura: Object Photography in 19th Century Archaeology. The Photographs of Zsófia Torma's Archaeological Collection. Brukenthal. Acta musei X.1 (2015): 35-48.
- Coltofean Laura: Zsófia Torma: A pioneer of prehistoric archaeology in nineteenth-century Transylvania. In: Cs. Szabó, V. Rusu-Bolindeț, G. T. Rustoiu, M. Gligor (eds.): Adalbert Cserni and His Contemporaries. The Pioneers of Alba Iulia and Beyond. Mega Publishing House, Cluj-Napoca, 2017: 327-354.]
- Friedrich Klára: Torma Zsófia igazsága (Magyar Demokrata, 2001/51-52.)
- Friedrich Klára: Egy asszony a magyar régészet szolgálatában (Honlevél, 2007 július)
- Friedrich Klára: Egy asszony a magyar régészet szolgálatában (In: Friedrich K. – Szakács G: Ősök és írások, 2008)
- Friedrich Klára: Egy asszony a magyar régészet szolgálatában Erdélyi Örmény Gyökerek füzetek, 2009. júl.-aug.)
- Friedrich Klára: Torma Zsófia pontos születési ideje (Honlevél, 2012 január)
- Friedrich Klára: Emlékezés Torma Zsófia régésznőre a Hunyad - megyei Magyar Napokon, 2012. (Megfejtések Könyve I., 2013.)
- Friedrich Klára - Madarassy Enikő - Anders Kaliff: Tanulmányok Tatárlakáról, Tordosról, Torma Zsófiáról (Magyarságtudományi Füzetek, 35., 2021.)
- Kaliff, Anders: Torma Zsófia és a civilizáció bölcsője-Erdély úttörő régésznője és felfedezései (Ford: Bereczky Rebeka. Ághegy-Liget Baráti Társaság Könyvek)
- Madarassy Enikő és Friedrich Klára: Tanulmány Dr. Torma Zsófiáról – az első tudományos módszerrel dolgozó magyar régésznőről, aki felfedezte és elsőnek kezdte kutatni a tordosi kultúrát, Ághegy-skandináviai magyar folyóirat, 2012/39, 40. szám.)
- Szakács Gábor: Az első magyar régésznő (Magyar Demokrata, 2012/május 9.)
- nekrológ
- Nyugat Jelen
- Sulinet
- Nemzeti Hírháló