Timkó Iván
Timkó Iván | |
Született | 1849. november 11. Szopkóc |
Elhunyt | 1910. december 24. (61 évesen) Budapest |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | műfordító |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Timkó Iván (Szopkóc, 1849. november 11. – Budapest, 1910. december 24.) műfordító.
Pályája
[szerkesztés]Középiskolai tanulmányait az eperjesi főgimnáziumban végezte el 1871-ben. Egyéves önkéntes katonai szolgálat után Budapestre ment, hogy tanulmányait folytassa, de anyagi támogatás hiányában tervéről le kellett mondania. A királyi táblánál volt két évig napdíjas, később pedig mint járulnokot alkalmazták. 1875-ben a honvédelmi minisztériumhoz irodatisztté nevezték ki, később ugyanott segédhivatali igazgatóvá.
Elhunyt 1910. december 24-én; a Farkasréti temetőben december 26-án temették el a görögkatolikus egyház szertartása szerint.[1]
Regényt, elbeszélést fordított orosz eredetiből, melyek nagyobb részt a hírlapokban jelentek meg. A Ludovika Akadémia Közlönyében több cikke jelent meg (1882–1883., 1887–1888).
Munkái
[szerkesztés]- Korunk hőse. Lermontov után orosz eredetiből ford. Budapest, 1879. (Ruby Miroszlávval együtt).
- Tavaszi hullámok. Regény. Turgenyev Iván után ford. Uo. 1880. (Olcsó Könyvtár 114.).
- Boldogtalan. Regény. Turgenyev Iván után orosz eredetiből ford. Uo. 1880. (M. Könyvesház 66., 67).
- Szeretett. Orosz beszély. Kochanovszkyné után ford. Uo. 1881. (Olcsó K. 131).
- A kor gyermekei. Regény. Krasevski I. J. után oroszból ford. Uo. 1882.
- Az örökös férj. Regény. Dosztojevski Tivadar után oroszból ford. Uo. 1882. (Előbb a Pesti Hirlapban).
- Az életből. Dorosenko Péter után ford. oroszból. Uo. 1884. (Előbb a P. Hirlapban).
- Egy halottasház emlékiratai. Regény Dosztojevski Iván után oroszból ford. Uo. 1890.
Timkó Iván fordításában jelent meg 1888-ban Dosztojevszkij A Karamazov testvérek című regénye is.[2]
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
- ↑ OSZK gyászjelentések.. [2011. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 27.)
- ↑ szerk.: Sőtér István: 52. A műfordítás-irodalom, A magyar irodalom története (4. kötet). Budapest: Akadémiai Kiadó (1965). ISBN 963-05-1642-X. Hozzáférés ideje: 2011. június 20.[halott link]