Tehuacán
| Tehuacán | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Mexikó | ||
| Állam | Puebla | ||
| Régió | Tehuacán y Sierra Negra | ||
| Község | Tehuacán | ||
| Irányítószám | 75710 | ||
| Körzethívószám | 238 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 319 375 fő (2015)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | CST (UTC-6) CDT (UTC-5) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 18° 27′ 46″, ny. h. 97° 23′ 39″18.462778°N 97.394167°WKoordináták: é. sz. 18° 27′ 46″, ny. h. 97° 23′ 39″18.462778°N 97.394167°W | |||
 Tehuacán
Pozíció Puebla (állam) térképén
| |||
| Tehuacán honlapja | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tehuacán témájú médiaállományokat. | |||
Tehuacán egy város Mexikó Puebla államának délkeleti részén. 2010-ben lakossága megközelítette a 250 000 főt.[2]
Földrajz
[szerkesztés]Fekvése
[szerkesztés]A város Puebla állam délkeleti részén, a Vulkáni-kereszthegység és a Déli-Sierra Madre hegységek találkozásánál fekszik, Tehuacán y Sierra Negra régió területén. Áthalad rajta a Mexikóvárost Pueblán át Veracruzszal összekötő 150-es főút, valamint érinti a 125-ös és a 135-ös út is.
Éghajlat
[szerkesztés]A város éghajlata meleg, de nem rendkívül forró, és viszonylag száraz. Minden hónapban mértek már legalább 31 °C-os hőséget, de a rekord nem érte el a 40 °C-ot. Az átlagos hőmérsékletek a januári 14,4 és a májusi 21,0 fok között váltakoznak, ősz végétől tavasz elejéig fagyok is előfordulnak. Az évi átlagosan 465 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség mintegy 70%-a.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 31,0 | 34,0 | 36,0 | 39,0 | 39,0 | 37,0 | 34,0 | 33,0 | 34,0 | 33,0 | 36,0 | 32,0 | 39,0 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 23,1 | 24,9 | 28,0 | 29,8 | 29,7 | 27,4 | 25,7 | 26,2 | 25,7 | 24,8 | 24,0 | 23,1 | 26,0 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 14,4 | 15,8 | 18,4 | 20,4 | 21,0 | 20,4 | 19,0 | 19,3 | 19,2 | 17,7 | 16,0 | 14,9 | 18,0 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 5,6 | 6,6 | 8,8 | 11,0 | 12,4 | 13,4 | 12,2 | 12,3 | 12,6 | 10,6 | 7,9 | 6,6 | 10,0 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −5,0 | −5,0 | −4,0 | 1,5 | 3,0 | 6,0 | 6,0 | 5,0 | 5,0 | −2,0 | −2,0 | −5,0 | −5,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 6 | 6 | 7 | 22 | 61 | 99 | 71 | 68 | 85 | 29 | 8 | 3 | 465 |
| Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[3] | |||||||||||||
Népesség
[szerkesztés]A település népessége a közelmúltban folyamatosan növekedett:[2]
| Év | Lakosság |
|---|---|
| 1990 | 139 450 |
| 1995 | 172 510 |
| 2000 | 204 598 |
| 2005 | 238 229 |
| 2010 | 248 716 |
Története
[szerkesztés]Neve a navatl nyelvből ered, jelentése istenek vagy kövek helye. Régészeti leletek szerint a környéken már i. e. 8500 körül is éltek emberek. A Tehuacán Viejónak („öreg Tehuacán”) nevezett helyre coapani csocso-popolók indián törzsek telepedtek le. A 15. század közepén egy Xelhua nevű hódítóéi voltak az itteni földek, majd 1521-ben a spanyol gyarmatosítókéi lettek. Az Új-Spanyolországba érkező első tizenkét ferences szerzetes volt az, akik meghatározták a belvárosban a mai napig is látható városszerkezetet, valamint akik a Szent Ferenc-templomot felépítették. 1660. március 16-án városi (ciudad) címet vásároltak a településnek. A 19. század elején, a mexikói függetlenségi háború során a stratégiai fontosságú helyen fekvő Tehuacánban több felkelő vezér (José María Morelos, Nicolás Bravo, Manuel Mier y Terán) is berendezkedett, valamint 1815-ben egy ideig ez a város volt az anáhuaci kongresszus székhelye is.[4]
A köznyelven a gránátalma-termesztés miatt Tehuacán de las granadasnak is nevezett város egy 1884. augusztus 31-i keltezésű rendelettel (Juan Crisóstomo Bonilla emlékére) felvette a Tehuacán de Juan Crisóstomo Bonilla nevet.[4]
Turizmus, látnivalók
[szerkesztés]A település értékes műemlékei az 1724. augusztus 21-én építeni kezdett székesegyház, az 1748 és 1783 közöttről származó Carmen-kolostor, az 1804-ben épült Casa de Altos nevű ház a mai Juárez park mellett, a Szent Ferenc-templom és a mór stílusú községi palota. Az egykori kolostorban ma múzeum működik, ahol többek között ősi nyakékeket, figurákat és edényeket is kiállítottak.[4]
A vallási jellegű ünnepek mellett fontos a márciusi városi fesztivál, valamint az október–november során tartott „La Matanza”, amelynek során hízlalt kecskéket vágnak le, és húsukat feldolgozzák. A helyi kézművesek fő termékei a takarítóeszközök, az ónixből készült tárgyak, az edények és más agyagtárgyak, a hímzések, valamint a pálmából és ixtléből készült eszközök.[4]
A közelben található a Világörökség részét képező Tehuacán-Cuicatlán Bioszféra-rezervátum is.[5]
Források
[szerkesztés]- ↑ http://www.inegi.org.mx/sistemas/consulta_resultados/iter2010.aspx?c=27329&s=est
- ↑ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. november 11.)
- ↑ SMN-adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2018. február 26.)[halott link]
- ↑ a b c d E-Local–INAFED kormányzati oldal – Tehuacán község (spanyol nyelven). [2018. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 26.)
- ↑ Tehuacán-Cuicatlán (spanyol nyelven). CONANP. (Hozzáférés: 2018. július 5.)