Ugrás a tartalomhoz

Tardos Béla (zeneszerző)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tardos Béla
SzületettWachsmann Béla
1910. június 21.
Budapest
Elhunyt1966. november 18. (56 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
SzüleiWachsmann Miksa
Goldstein Julianna
Foglalkozásazeneszerző
Iskolái
KitüntetéseiErkel Ferenc-díj (1960)
SírhelyeFarkasréti temető (39-1-52)

Tardos Béla aláírása
Tardos Béla aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Tardos Béla témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Tardos Béla aláírása
Tardos Béla fiatalon
Tardos Béla zeneszerző fiatalon
Tardos Béla Erkel Ferenc-díjas zeneszerző a Szabadság téren
Tardos Béla Kodály Zoltánékkal a Zeneakadémián

Tardos Béla (Budapest, 1910. június 21.[1] – Budapest, 1966. november 18.) Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző.

Élete

[szerkesztés]

Wachsmann Miksa nyomdász és Goldstein Julianna gyermekeként született. A Nemzeti Zenedében a zongoratanszakot végezte 1925–1931 között, 1932–1936 között Kodály Zoltánnál tanult zeneszerzést a Zeneművészeti Főiskolán. Karnagyként kezdte zenei működését: munkásénekkarokat vezényelt, 1941-től a Vándor-kórust vezette, a második világháború alatt Bukarestben, a Rádiónál dolgozott és a román fővárosban magyar kórust szervezett (1944). 1945-től két éven át ismét Budapesten, a Vándor-kórus élén állt, egyúttal 1945–1948 között a Szikra Kiadó zenei szerkesztője volt. 1948-ban a Nemzetközi Bartók-versenyen díjat nyert I. vonósnégyesével. 1959-ben A város peremén című kantátájával, amely egy korábbi (1944), a háború alatt elveszett művének újrakomponált változata, a Magyar Rádió pályázatán I. díjat nyert.

1950–1952 között az Országos Filharmónia igazgatója volt, 1955-től haláláig a Zeneműkiadó (Editio Musica Budapest) igazgatója volt.

1939. január 9-én Budapesten házasságot kötött Glück Bertalan magántisztviselő és Donáth Gizella (1885–1974)[2] lányával, Évával.[3]

Két leánya van: Tardos Julianna és Tardos Katalin.

Sírja a Farkasréti temetőben 39. parcellában (1-52) található.

Főbb művek

[szerkesztés]

Zenekari művek

[szerkesztés]
  • Szvit, 1949
  • Mesejátéknyitány, 1955
  • Szimfónia „a fasizmus áldozatai emlékére”, 1960
  • Fantázia zongorára és zenekarra, 1961
  • Evocatio, 1965

Kantáták zenekari kísérettel

[szerkesztés]
  • Májusi kantáta, 1950
  • A béke napja alatt, 1953
  • Dózsa feje, 1958
  • A város peremén, 1958
  • Szabadság született, 1960
  • Rendért kiáltanak, 1966
  • Az új isten, 1966

Kórusművek

[szerkesztés]
  • Német zsoldosdal, 1942
  • Muzsikásláda, 1954
  • Magyar tájak, 1955
  • Keserű esztendők, 1959
  • Tiszta szigorúság, 1964
  • Szép szemeddel, 1966

Dalok kamaraművek, zongoraművek, opera

[szerkesztés]

Laura (vígopera, 2 felv., Gyárfás Miklós szövegére, 1958)

Források

[szerkesztés]
  • Sárai Tibor: T. B. (Magy. Zene, 1966. 6. sz.)
  • Simó Jenő: Búcsú T. B.-tól (Muzsika, 1967. 1. sz.)
  • Gyárfás Miklós visszaemlékezése (1966)

Műjegyzék – 1. rész, műismertetők

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Várnai Péter: Tardos Béla; Zeneműkiadó, Budapest, 1966 (Mai magyar zeneszerzők)