Ugrás a tartalomhoz

Taj-hszü

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Taj-hszü
太虛
太虛
SzületettLü Pej-lin (呂沛林)
1890
Hajning, Csöcsiang, Kína
Elhunyt1947
Sanghaj
ÁllampolgárságaKína
Nemzetiségekínai
Foglalkozásacsan mester
IskoláiLinji iskola
A Wikimédia Commons tartalmaz Taj-hszü témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Taj-hszü (kínai: 太虛), 1890-1947) buddhista újító, aktivista, gondolkodó, aki a kínai buddhizmus megújítását támogatta.

Élete

[szerkesztés]
Taj-hszü hagyományos szerzetesi ruhában (kaszája)

Taj-hszü Hajning városban született Lü Pej-lin (呂沛林) néven 1890-ben. Szülei fiatal korában meghaltak, így a nagyszülei nevelték. 16 éves korában a kínai csan buddhizmushoz tartozó linji iskola papnövendéke (srámanera) lett a Hsziao Csiu-hua (小九華寺/小九华寺) templomban, Szucsou városban. Hamarosan felvette a Taj-hszü dharma nevet, amelynek jelentése „nagy üresség”. 1909-ben Nankingba utazott, hogy csatlakozzon a Szútra Faragó Szövetséghez, amelyet a világi buddhista, Jang Zsen-san alapította.

Kang Ju-vej, Liang Csi-csao, Tan Szi-tung és Csang Taj-jen politikai írásainak hatására Taj-hszü a buddhizmus megreformálásával kezdett foglalkozni. 1911-ben Kuang-csou városban kapcsolatba került a Csing-dinasztia megbuktatására szövetkező forradalmárokkal és titkos szervezetekkel is kapcsolatot ápolt.[1] A Kínai Köztársaság megalapítása után Taj-hszü megalapította a Buddhizmus Fejlesztéséért Szervezet-et (fo-csiao hszie-csin huj, 佛教協進會/佛教协进会), amely rövid életűnek bizonyult a konzervatív buddhisták támadásai miatt. Ezt követően hároméves elvonulásra ment a Putuo-hegyre az első világháború kirobbanását követően.

Később egészen a haláláig a kínai buddhizmus megreformálására törekedett, amelyből nagyon kevés dolog valósult meg a kor gazdasági és politikai viszontagságai és a háborúk következtében. 1947. március 14-én halt meg a Jáde Buddha templomban (jü-fo szi, 玉佛寺), Sanghajban.

Buddhista modernizmus

[szerkesztés]

Taj-hszü a kínai buddhizmus forradalmi aktivistája volt és egyben buddhista modernista, aki a tanításokat úgy kívánta adaptálni, hogy terjeszteni lehessen a világ minden tája felé. Az egyik nagy projektje a szangha átszervezése volt. Szerette volna lecsökkenteni az egyházi szerzetesek számát, akik hivatalosan terjesztették volna a buddhizmust.[2] Ez az elképzelés annak a víziónak a részét képezte, hogy a korában népszerű Tiszta Föld buddhizmusban szereplő kozmológiai Tiszta Föld-et szerette volna megvalósítani itt a Földön.[3]

A buddhista modernistákhoz hasonlóan Taj-hszüt is érdekelte a kulturális fordítás (a buddhizmus elmagyarázásának egyik módszere), hogy a nem buddhisták jobban megértsék a hagyomány összetettségét. Például a "Tudomány és a buddhizmus" című művében Taj-hszü úgy fordítja le Buddha tanítását, hogy minden vízcseppben 84 ezer mikróba él, és ugyanígy a mi világunkon belül is sokkal több világ létezik. Erősebb mikroszkópok használatával ezek megfigyelhetővé is válhatnak. Írásaiban összekötötte azt a tudományos megállapítást, hogy a tér végtelen és nincs közepe, a buddhista szútrák azonos tanításaival.[4] Taj-hszü azonban nem hitt abban, hogy csupán a tudomány által lehetséges volna a megvilágosodás.[5] Úgy tartotta, hogy a buddhizmus tudományos, mégis túlmutat a tudományon. A buddhista modernistákhoz hasonlóan elítélte a babonát - elsősorban a hiedelmet egy teremtő Istennel és a vélt valósággal kapcsolatban. Szerinte a tudományok csak az anyagi létezéssel kapcsolatos jelenségeket képesek megmagyarázni, amely által a valóságnak csak egy részét lesznek képesek elénk tárni.

A kereszténységgel való kapcsolata

[szerkesztés]

Taj-hszü a kereszténység hatására kívánta megreformálni a buddhista szanghát. Taj-hszü látta a keresztény segélyszervezetek sikereit és ezt a stílus kívánt átültetni a buddhizmusba is.[6] Az általa létrehozott rövid életű szervezetekben a világi buddhisták nyújtottak segítséget a beteg, a szegény és más szenvedő embereknek.[7] A keresztény filozófiát illetően azonban kritikus volt, ugyanis szerinte az nem kompatibilis a modern tudományokkal és kudarcot vallott a gazdasági elnyomás elkerülésében Európában a két világháború idején.[8] Taj-hszü nyugati kritikusai szerint Taj-hszü nem volt alaposan felkészült a keresztény filozófiával kapcsolatban.[9]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Archivált másolat. [2012. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
  2. Pittman 2001, p.238
  3. Pittman 2001, p.222
  4. p. 87 Taixu. "Science and Buddhism" Lectures in Buddhism Paris, 1928.
  5. p. 86 Taixu, "Science and Buddhism" Lectures in Buddhism Paris, 1928.
  6. Long, Darui. "An Interfaith Dialogue Between the Chinese Buddhist Leader Taixu and Christians." Buddhist-Christian Studies 20 (2000): 178.
  7. Justin R. Ritzinger, "Taixu: To Renew Buddhism and Save the Modern World," (Buddhist Digital Library & Museum, 1999), 68-69.
  8. D. Lancashire. "Some Views on Christianity Expressed by the Buddhist Abbot Tai Hsu." Quarterly Notes on Christianity and Chinese Religion 3, no. 2 (1959).
  9. Donald S. Lopez Jr. Science and Buddhism: A Guide for the Perplexed (Chicago: University of Chicago Press, 2008), 222.

Források

[szerkesztés]
  • Taixu, "Science and Buddhism." Lectures in Buddhism. Paris, 1928
  • Taixu, Taixu dashi quanshu. (The Complete Works of the Venerable Master Taixu), 20 vols. Taipei, 1956.
  • Pittman, Don A. Toward a Modern Chinese Buddhism: Taixu's Reforms. Hawai'i UP. Honolulu, 2001.
  • Welch, Homles. The Buddhist Revival in China. Havard UP. Cambridge, 1968.

További információk

[szerkesztés]
  • Pittman, Don Alvin (2001), Toward a Modern Chinese Buddhism: Taixu's Reforms, University of Hawaii Press
  • Taj-hszü életrajza
  • Vallásközi dialógus [1]