T. S. Eliot-díj
| T. S. Eliot-díj (T. S. Eliot Prize for Poetry) | |
| Névadó | T. S. Eliot |
| Alapítás éve | 1993 |
| Ország | Egyesült Királyság |
| Hivatalos weboldal | |
| hivatalos oldal | |
A T. S. Eliot-díj (The T. S. Eliot Prize for Poetry) egy irodalmi díj az Egyesült Királyságban, melyet a Poetry Book Society (Költészeti könyvek társaság) ad át a legjobb brit vagy ír kiadású, angol nyelvű verseskötetnek[1] bármely évben. A díjat 1993-ban alapították a társaság 40. évfordulója alkalmából, a költő T. S. Eliot emlékére. A 15 000 fontos pénzddíjat Eliot özvegye, Mrs Valerie Eliot ajánlotta fel.
A Missouri államban lévő Truman State University Press szintén kioszt egy bizonyos "T.S. Eliot Prize for Poetry", melynek azonban nincs köze a szigetországbeli díjhoz.[2]
Díjazottak
[szerkesztés]- 1993 – Ciarán Carson, First Language: Poems
- 1994 – Paul Muldoon, The Annals of Chile
- 1995 – Mark Doty, My Alexandria
- 1996 – Les Murray, Subhuman Redneck Poems
- 1997 – Don Paterson, God's Gift to Women
- 1998 – Ted Hughes, Birthday Letters
- 1999 – Hugo Williams, Billy's Rain
- 2000 – Michael Longley, The Weather in Japan
- 2001 – Anne Carson, The Beauty of the Husband
- 2002 – Alice Oswald, Dart
- 2003 – Don Paterson, Landing Light
- 2004 – George Szirtes, Reel
- 2005 – Carol Ann Duffy, Rapture
- 2006 – Seamus Heaney, District and Circle
- 2007 – Sean O'Brien, The Drowned Book
- 2008 – Jen Hadfield, Nigh-No-Place
- 2009 – Philip Gross, The Water Table[3]
- 2010 – Derek Walcott, White Egrets
- 2011 – John Burnside, Black Cat Bone]]
- 2012 – Sharon Olds, Stag's Leap
- 2013 – Sinéad Morrissey, Parallax
- 2014 – David Harsent, Fire Songs[4]
- 2015 – Sarah Howe, Loop of Jade[5]
- 2016 – Jacob Polley, Jackself[6]
- 2017 – Ocean Vuong, Night Sky with Exit Wounds[7]
- 2018 – Hannah Sullivan, Three Poems[8]
- 2019 – Roger Robinson, A Portable Paradise
- 2020 – Bhanu Kapil, How to Wash a Heart[9]
- 2021 – Joelle Taylor, C+nto & Othered Poems[10]
- 2022 – Anthony Joseph, Sonnets for Albert[11]
- 2023 – Jason Allen-Paisant, Self-Portrait as Othello[12]
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ [1] Archiválva 2007. szeptember 21-i dátummal a Wayback Machine-benA díj szabályai és feltételei, olvasva: 2008-02-03
- ↑ [2] Archiválva 2008. január 23-i dátummal a Wayback Machine-benaz amerikai díj díjazottainak listája.
- ↑ Rahim, Sameer. „The Water Table by Philip Gross: review”, The Telegraph , 2010. január 21. (Hozzáférés: 2019. július 17.)
- ↑ Kennedy, Maev. „David Harsent wins TS Eliot prize for poetry for Fire Songs”, The Guardian , 2015. január 12. (Hozzáférés: 2019. június 20.)
- ↑ Debut collection scoops T S Eliot Prize. Poetry Book Society, 2016. január 12. [2016. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 13.)
- ↑ Thompson, Jessie. „TS Eliot Prize: Jacob Polley is awarded world's most prestigious poetry prize for his collection Jackself”, Evening Standard , 2017. január 16. (Hozzáférés: 2017. január 17.)
- ↑ Cain, Sian. „TS Eliot prize goes to Ocean Vuong's 'compellingly assured' debut collection”, The Guardian , 2018. január 15. (Hozzáférés: 2018. január 16.)
- ↑ Thompson, Jessie. „The winner of this year's TS Eliot Prize for poetry has been announced”, Evening Standard , 2019. január 14. (Hozzáférés: 2019. január 14.)
- ↑ Flood, Alison. „Bhanu Kapil wins TS Eliot poetry prize for 'radical' How to Wash a Heart”, The Guardian , 2021. január 24. (Hozzáférés: 2021. január 26.) (angol nyelvű)
- ↑ Taylor wins 2021 T S Eliot Prize (ausztrál angol nyelven). Books+Publishing , 2022. január 17. (Hozzáférés: 2022. január 26.)
- ↑ Winner – The T. S. Eliot Prize. tseliot.com . (Hozzáférés: 2023. január 17.)
- ↑ Creamer, Ella. „Jamaican poet Jason Allen-Paisant's Self-Portrait as Othello wins TS Eliot prize”, The Guardian , 2024. január 15. (Hozzáférés: 2024. január 16.) (angol nyelvű)
