Ugrás a tartalomhoz

Tóti

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tóti (Tăuteu)
Közigazgatás
Ország Románia
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségTóti
Rangközségközpont
Irányítószám417580
Körzethívószám0259
SIRUTA-kód31663
Népesség
Népesség1038 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1027[1]
Népsűrűség14,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület69,79 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 16′ 17″, k. h. 22° 20′ 14″47.271460°N 22.337173°EKoordináták: é. sz. 47° 16′ 17″, k. h. 22° 20′ 14″47.271460°N 22.337173°E
Tóti weboldala
SablonWikidataSegítség

Tóti (románul: Tăuteu) falu Romániában, Bihar megyében, Nagyváradtól 56 km-re északkeletre, a Hegyközben, a Bisztra folyó mellett.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve korai szláv lakosságára utal, amely azonban hamar elmagyarosodott. Első említése: Toty (12911294).

Története

[szerkesztés]

Eredetileg mai helyétől délnyugatra, a Telekpataka-völgyben települt. (A középkorban Komádi felett egy másik, Tóti nevű helység is létezett.) A 13. századtól a sólyomkővári uradalomhoz tartozott. 1552-ben 42 portából állt, ami kb. 750 főt jelentett. 1556-ban lakói áttértek a református vallásra. 1598-ban Bocskai Istváné volt, kb. 330 fővel. Báthory Anna 1614-ben mintegy négy évre a kortársai által mohó birtokszerzőnek ismert Rhédey Ferenc váradi főkapitánynak ajándékozta „egyik birtokát, Tóti falvát”, a neki nyújtott ideiglenes védelem fejében.[2] 1735-ben 62 családfő lakta. Legnagyobb birtokosa a Baranyi család volt és jelentős volt bortermesztése is. 1848-ban Bónis Sámuel Baranyi Félix kastélyában éjszakázott a vasládában őrzött magyar koronával. 1967-től olajkutakat fúrtak, amelyekből ma már egy sem működik.

Népessége

[szerkesztés]
  • 1900-ban 1210 lakosából 1144 volt magyar, 55 román és 10 szlovák anyanyelvű; 900 református, 103 görögkatolikus, 95 római katolikus, 94 zsidó és 18 ortodox vallású.
  • 2002-ben 1121 lakosából 1017 volt magyar, 83 román és 15 német nemzetiségű; 859 református, 166 római katolikus, 54 ortodox és 34 baptista vallású.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • A 99. sz. alatt egy eredetileg 1455-ben épült kastély filagóriája és pincéje.
  • Rhédey-porta (235. sz.)
  • Baranyi-ház (366. sz.)

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. [1]
  2. Nagy László: A rossz hírű Báthoryak, Bp., Kossuth könyvkiadó, 1984, p. 230

További információk

[szerkesztés]