Szerkesztő:Cassandro/Helyesírásicizmus
A helyesírásicizmus a magyar Wikipédiában őshonos tan- és nézetrendszer, melynek elsődleges célja a hatályos magyar helyesírás kultikus imádata és terjesztése. Sokan veszélyes szektának tekintik.
Eredete
[szerkesztés]Eredete a magyar Wikipédia őskaotikus világába nyúlik vissza, melyet a téma specializált kutatói, a helyesírás-teológusok vizsgálnak. Első megjelenése még 2004-re tehető, amikor egy remete, egy bizonyos Adamo Esperantino, a tan egyik később ismertté vált terjesztője elkezdte szerkeszteni a magyar Wikipédiát és a felmerülő kérdésekre ő tudott volna helyes válaszokkal szolgálni, de csak néhány magányos követőre talált.
Alapja
[szerkesztés]A helyesírásicizmus alapja két kultikus szent könyvben fekszik. Az egyik az AkH-ként rövidített tanmagyarázat, a másik az OH néven titulált ún. szózsoltárkönyv. A két könyv kultikus és szent mivolta miatt tartalmukat laikusok nem illethetik a kritika szavaival, mert a helyesírásicista tan szerint lesújt rájuk az MTA Istene. A formalizált helyesírásicizmus felkent embereit több néven emlegetik. Misztikus írások nevezik őket magyartanárnak, nyelvésznek, de egyes vitatott írások zelótákról beszélnek. A tan további terjesztésére, a leendő hívők kérdéseinek megválaszolására kialakítottak egy szent falat, melyet Helyesírási falnak neveztek el. Itt válaszolják meg, bocsátják meg, vagy kárhoztatják el a hívőket.
Elterjedése
[szerkesztés]A wikiköztudatba a tan elsősorban a helyesírásicizmus szent fala, a Helyesírási fal útján terjedt el. Viszont a nézetrendszer elterjedéséhez nagyban hozzájárultak a tan nagy gondolkodói is. A leghíresebbek között van a már említett Adamo Esperantino, aki a kezdeti időszakban próbálta elejteni a tan csíráit a fogékony wikipédistákban. Később ehhez hozzájárul két személy, akik a tan legelhivatottabb követőiként tartanak számon. Az első Bennus Grammaticus Nero, akit a kánon szerint a latin nyelv szeretete (bár Bennus könyve szerint az elmosódott magyarszakos múltja) vezetett a helyesírásicizmushoz és életét a helyesírás hatályos szabályainak terjesztésére szentelte. Az újabb kutatások bizonyítják, hogy Bennus tevékenysége alapozta meg a helyesírásicizmus nagymértékű elterjedését a Wikipédiában, mely idővel a vezető nézetrendszerré nőtte ki magát. A másik hittérítő Don Pastillo Terboci-Albani, aki a kanonizált történetírás szerint a két könyv tanulmányozása közben világosodott meg a helyesírásicizmus helyes mivoltáról és hű követőjévé szegődött, a szent fal egyik gyakori tudásosztója volt, később időlegesen távozott a Wikipédiából. A tan Don Pastillo távollétében nagy veszteséget szenvedett, de tovább élt, így visszatérésekor is élő hagyomány volt.
A tan egy másik megjelenése a sport (elsősorban a labdarúgás) világát érte el a magyar Wikipédiában. A laikus Cibokin Fetbolovics Cirillov, aki számos követőt maga mellé állítva elindította a sportmédia elleni helyesírási hadjáratát, ezzel továbbsegítette a tan elterjedését, de Cirillov visszavonulásával ez az ág sajnos eltűnt.
Az elterjedését elősegítendő kialakítottak egy intézményt, mely a kultikus szent könyvek (elsősorban a szózsoltárkönyv) terjesztésére hivatott. Ezt az intézményt alapítójának, Biblos Vungadoo munkássága után Biblos Konvmoiosnak nevezték el (korábbi, azóta megcáfolt elmélet szerint Datisz Desztroiosz munkássága után Életesz Nullusztudisz volt az elnevezés, de kiderült, hogy nem saját gondolata volt).
Filozófiája
[szerkesztés]A helyesírásicizmus filozófiája nem teljesen kiforrott, mivel a két kultikus könyv írását két másfajta megközelíthetetlennek tetsző csoport írta. Kilétük laikusok számára ismeretlen, ezzel nehezítve a laikus elemek bevezetését a tanba. (Habár egyes nem kanonizált források szerint a csoportok bárki által elérhetőek, pl. e-mail útján.)
A konkrét személyismeret hiányában sok laikus elem a tan felkent embereit kezdte el guruknak láttatni, melyek az adminisztrátorrá történő megválasztásban csúcsosodtak ki. Eddig nincs arra utaló jel, hogy ez a lépés növelte volna-e a helyesírásicizmus követőinek számát.
Egyes források egy különös csoportot, az MTA Nyelvtudományi Intézet nevű, az ógörög mitológiában ismert Olümposzhoz hasonló jelenséget tekintik a tan konkrét gurujának (más források szerint guruinak).
Liturgiája
[szerkesztés]Liturgiája elsősorban a szent falon bontakozik ki, amikor a választ kereső követő a felkent emberekhez fordul segítségért. Ekkor a felkent emberek misztikus mozdulatokkal (mely az egyszerű laikus számára lapozgatásnak tűnhet) a kultikus könyvek útmutatása alapján megválaszolja a kérdéseket. Az ilyen liturgikus események a legnagyobb vitaformálói a helyesírásicista tannak, mert a felkent emberek más-mást olvashatnak ki a könyvekből, de ekkor sem hagyják figyelmen kívül a választ kereső követőt (bár a ritkán előforduló kritika szerint ez megkérdőjelezhető).
A liturgia fontos része, amikor az gurucsoportok közreadják a felkent embereknek az újított kultikus könyveket, a régieket nagyívű gyászszertartással búcsúztatják és utána átitatják magukat az új tudással.
