Szeredás András
Szeredás András | |
Született | Szeredás András 1938. szeptember 16. (86 éves) Budapest |
Beceneve | Kokó |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar, |
Házastársa | Szántó Ágnes (1963-) |
Foglalkozása | dramaturg |
Iskolái | ELTE Bölcsészettudományi Kar (1957–1962) |
Kitüntetései | Balázs Béla-díj (1986) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szeredás András (Budapest, 1938. szeptember 16. –) Balázs Béla-díjas (1986) magyar dramaturg.
Családja és származása
[szerkesztés]A régi római katolikus pesti polgári származású Rupp család sarja. Apja Szeredás Rezső (1907–1957), pénzügyi főelőadó,[1][2] anyja Rell Irma (1914–†?) volt; Rupp Rezső pénzügyi főelőadó 1936-ban vezetéknevét "Szeredás"-ra változtatta. Az apai nagyszülei Rupp György (1871–1922), gazdasági felügyelő,[3][4] és Huber Gizella (1878–1920) voltak.[5] Az apai nagyapai dédszülei Rupp Ignác (1835–1876), pesti nagykereskedő, bérház tulajdonos,[6] és az előkelő pesti polgári Prückler családból való Prückler Terézia (1845–1887) voltak;[7] Szeredás Andrásnak az ükapja, azaz Rupp Ignácné Prückler Teréziának az apja Prückler Ignác (1809–1876), a "Prückler Ignácz Magyarország első rum-, likőr- és pezsgőgyára" alapítója és tulajdonosa, a magyar kereskedelmi bank, az osztrák nemzeti bank, az első hazai takarékpénztár valamint az első magyar általános biztosító társulat igazgató tanácsosa volt.[8]
Szeredás (Rupp) Rezsőnek (1907–1957) az elsőfokú unokatestvére ifjabb dr. Temple Rezső (1902–1947), ügyvéd, Nemzeti Egység Párt országgyűlési képviselője, a Gresham-kávéház tulajdonosa,[9] akinek az anyja idősebb dr. Temple Rezső belügyminisztériumi államtitkárné Rupp Irén (1873–1945) volt, Rupp György (1871–1922), gazdasági felügyelőnek a húga; nővérük Rupp Eugénia (1870–1895), akinek a férje Janicsek Andor (1857–1926), Budapest tűzoltó-főparancsnoka, a Magyar tűzoltótisztek Egyesületének az elnöke, okleveles mérnök.[10]
Életpályája
[szerkesztés]1957-1962 között az ELTE BTK magyar-német szakos hallgatója volt. 1962-1964 között a kaposvári Csiky Gergely Színház dramaturgja volt. 1964-1989 között a Pannónia Filmstúdió dramaturgja, rendezője, szinkrondramaturgja volt. 1990-1993 között a szolnoki Szigligeti Színházban dolgozott dramaturgként. 1993-1996 között a Művész Színház és a Thália Színház irodalmi vezetője volt. 1996 óta szabadfoglalkozású.
2022. december 13-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.[11]
Magánélete
[szerkesztés]1963-ban házasságot kötött Szántó Ágnessel. Két gyermekük született: Lőrinc (1968) és Krisztina (1970). Unokái: Fiának három fia és egy lánya született (Rozália, Bálint, Bernát és Kristóf), lányának három lánya (Lilla, Flóra és Borbála).
Színházi munkái
[szerkesztés]A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: szerzőként: 4; fordítóként: 10.[12]
Szerzőként
[szerkesztés]- Marcello és Camillo (2001)
- Vihar, avagy a bűnbocsánat színjátéka (2007)
- A szerelmes nagykövet (2008)
- Téboly Thébában (2010)
Fordítóként
[szerkesztés]- Genet: A balkon (1980, 1983, 1994, 1999)
- Marivaux: Rabszolgák szigete (1989)
- Shepard-Wenders-Carson: Párizs, Texas (1994)
- Carlo Goldoni: A hazug (1995)
- Claudel: Az angyali üdvözlet (1996)
- Carlo Goldoni: A velencei ikrek (1996)
- Duras: Naphosszat a fákon (2009)
Filmjei
[szerkesztés]Forgatókönyvíróként
[szerkesztés]- Örökség (1980)
- Witman fiúk (1997)
- Derengő (1998)
- A kanyaron túl (2002)
Szinkronrendezőként
[szerkesztés]- Ballagás (1980)
- Mephisto (1981)
- Felhőjáték (1984)
- Laura (1987)
- Az én XX. századom (1989)
- Halálutak és angyalok (1991)
- Szökés (1997)
Dramaturgként
[szerkesztés]- Sortűz egy fekete bivalyért (1985)
- A nagy postarablás (1992)
- Woyzeck (1994)
- Az én kis nővérem (1997)
- Macerás ügyek (2001)
- Vagabond (2003)
- Vagyok, aki vagyok (2007)
Magyar szöveg
[szerkesztés]- A pék felesége (1938)
- A tengerpart (1954)
- Az ember, aki túl sokat tudott (1956)
- Légy szép és tartsd a szád! (1958)
- A más asszonya (1959)
- Négyszáz csapás (1959)
- Kifulladásig (1960)
- Az éjszaka (1961)
- Az emberi piramis (1961)
- Irma, te édes (1963)
- A makacs lány (1963)
- Lopott csókok (1968)
- Fogd a pénzt és fuss! (1969)
- A vörös kör (1970)
- A rend gyilkosai (1971)
- Gyilkos a tetőn (1976)
- Kóma (1978)
- Párizs, Texas (1984)
- Trükkös halál (1986)
- Ízlés dolga (2000)
- 8 nő (2002)
- Néhány Columbo-rész fordítása is a nevéhez fűződik.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ familysearch.org - polgári anyakönyvek - Budapest - XI. Kerület - házasságok - Szeredás Rezső és Rell Irma házassága - 1937. nov. 14.
- ↑ familysearch.org - polgári anyakönyvek - Budapest - XII. Kerület - halottak - Szeredás Rezső halála - 1957. dec. 20.
- ↑ familysearch.org - polgári anyakönyvek - Budapest - I. Kerület - halottak - Rupp György halála - 1922. jún. 9.
- ↑ familysearch.org - polgári anyakönyvek - Budapest - XI. Kerület - házasságok - Szeredás Rezső és Rell Irma házassága - 1937. nov. 14.
- ↑ familysearch.org - polgári anyakönyvek - Budapest - I. Kerület - halottak - Rupp Györgyné Huber Gizella halála - 1920. feb. 8.
- ↑ Országos Széchenyi Könyvtár - gyászjelentések - Rupp Ignác
- ↑ Országos Széchenyi Könyvtár - gyászjelentések - Rupp Ignácné Prückler Terézia
- ↑ Fővárosi magántörténelem. Budapesti Negyed 68. (2010. nyár). A közélet mint magánélmény. Gerhard Péter: A politika
- ↑ familysearch.org - polgári anyakönyvek - Budapest VIII. kerület - születések - Temple Rezső - 1902. máj. 16.
- ↑ Fővárosi Közlöny, 1926 (37. évfolyam, 1-17. szám)1926-03-12 / 10. szám
- ↑ Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (Mta.hu, 2022-12-13)
- ↑ 2012. július 4-i lekérdezés
Források
[szerkesztés]- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
További információk
[szerkesztés]- Szeredás András a PORT.hu-n (magyarul)
- Szeredás András az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- Szeredás András az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Filmkatalógus.hu
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2024. december 28.)