Ugrás a tartalomhoz

Spiridion Brusina

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Spiridion Brusina
Életrajzi adatok
Született1845. december 11.
Zára
Elhunyt1908. május 21. (62 évesen)
Zágráb
SírhelyMirogoj temető
Ismeretes mint
  • malakológus
  • zoológus
  • természettudós
  • biológus
  • őslénykutató
Nemzetiséghorvát
ÁllampolgárságMagyar Királyság
(Horvát–Szlavónország)
IskoláiBécsi Egyetem
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Bécsi Egyetem (1867)
Pályafutása
Szakterületzoológia
Kutatási területmalakológia, tengerbiológia, őslénytan
Munkahelyek
Királyi I. Ferenc József Egyetem, Zágrábny. r. egyetemi tanár (1878–1901)
Más munkahelyekNemzeti Múzeum, Zágráb (1870–1901)
Akadémiai tagságDélszláv Tudományos és Művészeti Akadémia: levelező tag (1870), rendes tag (1874)
MTA: levelező tag (1891)
A Wikimédia Commons tartalmaz Spiridion Brusina témájú médiaállományokat.

Spiridion Brusina (Zára, 1845. december 11.Zágráb, 1908. május 21.) horvát zoológus, malakológus, paleontológus, tengerbiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Életútja és munkássága

[szerkesztés]

1865-től 1867-ig a Bécsi Egyetem természetrajz szakán tanult. 1870-ben a zágrábi Nemzeti Múzeum állattárában kapott tisztviselői állást, majd 1876 és 1901 között a gyűjtemény vezetője volt. Ezzel párhuzamosan 1878-tól 1901-ig a zágrábi Királyi I. Ferenc József Egyetemen a zoológia első nyilvános rendes tanára volt.

Zoológiai munkássága elsősorban az Adriai-tenger és Dalmácia puhatestű-faunájának vizsgálatára terjedt ki. A Kárpát-medencei, főként horvátországi és szlavóniai pliocén kori fosszilis puhatestűekre vonatkozó kutatásai, tengerbiológiai és madártani tanulmányai szintén jelentősek. Az 1860-as évektől a darwini evolúcióelmélet egyik fő népszerűsítője volt. A Glasnik Hrvatskoga narovoslovnoga društva című folyóirat szerkesztője volt.

Szobra Zárában

Tudományos eredményei elismeréseként 1870-ben a Délszláv Tudományos és Művészeti Akadémia levelező, 1874-ben rendes tagjává választották, emellett 1891-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja is lett. 1885-től a Horvát Természettudományi Társulat alapító elnöke volt.

Főbb művei

[szerkesztés]
  • Contribuzione della fauna dei molluschi dalmati. Vienna: Società zoologico-botanica. 1866.  
  • Prinesci malakologiji Jadranskoj izvadjeni iz rukopisa. Zagreb: Albrecht. 1870.  
  • Die Fauna der Congerienschichten von Agram in Kroatien. Wien: Hölder. 1884.  
  • Die Neritodonta Dalmatiens und Slavoniens, nebst allerlei malakologischen Bemerkungen. Frankfurt am main: Kumpf & Reis. 1884.  
  • Motriocem ptičjega svijeta: Naputak i popis domaćih ptica. Zagreb: Naklada družtva. 1890.  
  • Fauna fossile terziaria di Markusevec in Croazia: Con un elenco delle dreissensidae della Dalmazia Croazia e Slavonia. Zagreb: Naklada družtva. 1892.  
  • Gragja za neogensku malakološku faunu Dalmacije, Hrvatske i Slavonije uz neke vrste iz Bosne, Hercegovine i Srbije. Zagreb: Tisak dioničke tiskare. 1897.  

Források

[szerkesztés]