Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-13-1
a Szung () dinasztia alapítója
(korabeli udvari festmény)
A Szung-dinasztia (宋朝; pinjin, hangsúlyjelekkel: Sòng Cháo) 960 és 1279 között volt hatalmon Kínában. Uralkodását az öt dinasztia és a tíz királyság kora előzte meg, utána pedig a mongol Jüan ()-dinasztia következett. A sinológusok a Tang-dinasztia aranykorához viszonyítva a középkori Kína „ezüstkorának” is nevezik.
A Szung ()-dinasztia idején Kína társadalma és gazdasága is jelentősen fejlődött. A rizstermelésen alapuló demográfiai forradalom révén Kína a korabeli világ messze legnépesebb országa lett. Létrejött az egységes piac, kibocsátottak a világ első papírpénzét, bár az emiatt kialakuló inflációt nem mindig tudták kezelni. Felállították Kína első állandó hadiflottáját, először használták katonai célokra a puskaport, megalkották az iránytűt. A gazdaság állami, központi ellenőrzése enyhült, a piac szerepe nőtt, miként a helyi közigazgatásé és a földbirtokosoké is. A kinevezett hivatalnokok a korábbiaknál jobban támaszkodtak az iskolázottabb szakemberek tanácsaira.
A társadalmi élet megélénkült, a tehetősek érdeklődtek a művészetek iránt, és vásárlásaikkal támogatták az alkotókat. A lakosság széles rétegei vettek részt a nagy ünnepségeken. Terjedtek a magánjellegű klubok, a városokban szórakoztató negyedek alakultak ki. Az irodalom terjedését nagyban elősegítette a nyomtatás elterjedése. A tudományok mellett a technika is nagy fejlődésnek indult. A filozófusok (Cseng Ji (), Csu Hszi ()) buddhista hatást tükröző kommentárjaikkal megújították a konfucianizmust. A császári vizsgák rendszere fontosabb szerepet kapott a bürokrata-értelmiségi elit képzésében, lehetővé téve az egységes tisztviselő kar kialakulását.
A korszakot két szakaszra osztják. Az Északi Szung () idején (北宋, 960–1127), a főváros az észak-kínai Piencsing () (ma Kajfeng ()) városában volt, és a dinasztia hatalma a tulajdonképpeni Kína csaknem egész területére kiterjedt. A Déli Szung () (南宋, 1127–1279) azért jött létre, mert Kína északi részét a dzsürcsi Csin-dinasztia (1115–1234) () hódította meg, a Szung () császárok hatalma visszaszorult a Jangcétől délre, ahol fővárosuk Lin'an (a mai Hangcsou ()) lett.