Ugrás a tartalomhoz

Süvöltő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Süvöltő
A süvöltő éneke
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Australaves
Csoport: Eufalconimorphae
Csoport: Psittacopasserae
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Pintyfélék (Fringillidae)
Alcsalád: Kúpcsőrűek (Carduelinae)
Nem: Pyrrhula
Brisson, 1760
Faj: P. pyrrhula
Tudományos név
Pyrrhula pyrrhula
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Loxia pyrrhula Linnaeus, 1758
Elterjedés
A süvöltő elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   telelőhely
A süvöltő elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Süvöltő témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Süvöltő témájú médiaállományokat és Süvöltő témájú kategóriát.

A süvöltő (Pyrrhula pyrrhula) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1836-ban, a Loxia nembe Loxia Pyrrhula néven.[3]

Alfajai

[szerkesztés]

A süvöltő alfajainak meghatározása korántsem egységes a természettudósok között. Egyes tudósok csak kettő, míg mások 10 alfajt különböztetnek meg. Ezen kívül három alfaj esetében felmerült, hogy önálló fajokként ismerjék el őket, de ez a nézet még nem terjedt el mindenütt.

A következő három alfajt egyes rendszerekben önálló fajokként ismerik el, míg más rendszerek csak a süvöltő alfajaiként kezelik őket.

  • szürke süvöltő (Pyrrhula pyrrhula cineracea) (Cabanis, 1872) - Szibéria déli részén, az Altajban és Mongólia északi részének hegyvidéki területein honos.
  • mandzsúriai süvöltő vagy más néven japán süvöltő (Pyrrhula pyrrhula griseiventris) (Lafresnaye, 1841) - Japán szigetei közül Hokkaidón és Honsún, valamint az Usszuri-földön és az Amur vidéken elterjedt.
  • szahalin-szigeti süvöltő (Pyrrhula pyrrhula rosacea) (Seebohm, 1882) - Szahalin

Korábban szintén alfajként kezelt, de mára általánosan elfogadottan külön fajjá nyilvánított taxon :

Előfordulása

[szerkesztés]

Európában és Ázsiában, Írországtól Japánig általánosan elterjedt. Az északi populációk télen délre vonulnak. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők és cserjések, valamint legelők, vidéki kertek, városi parkok és temetők.[4]

Kárpát-medencei előfordulása

[szerkesztés]

Magyarországon rendszeres, de kis számú fészkelő, vonuló, de telelő egyedei is megfigyelhetők.[5]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 14–15 centiméter, szárnyfesztávolsága 22–29 centiméter, testtömege pedig 16–38 gramm.[5] A hímnek az alsó része élénk rózsaszínű, fartöve fehér, feje fekete és hátszíne kékesszürke, a tojó hasonlít a hímhez, de sokkal egyszerűbb színezetű. Csőrük rövid és lekerekített, éles élű, alkalmas a magvak és rügyek fogyasztásához.

A hím
és a tojó

Életmódja

[szerkesztés]

Fák és lágy szárú növények magvait, rügyeit, valamint bogyókat fogyaszt leginkább. Kedvence a kőris és a juharfa magja. 2-4 évet él.

Szaporodása

[szerkesztés]

Egyéves korban lesz ivarérett, a költési időszak áprilistól augusztusig tart. Évente kétszer költ 4-5 halványkék, vörös foltos tojást. A fióka 12-14 nap után repül ki.

Tojásai

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma még nagy, de csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[3] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. november 12.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. november 12.)
  3. a b Avibase. (Hozzáférés: 2021. november 12.)
  4. A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. november 12.)
  5. a b c Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2021. november 12.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]