Reuss
| Reuss | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Svájc |
| Települések | Luzern, Emmen, Bremgarten |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 164,4 km |
| Forrásszint | 2640 m |
| Vízgyűjtő terület | 3426 km² |
| Forrás | Uri kanton |
 é. sz. 46° 33′ 48″, k. h. 8° 25′ 55″46.563411°N 8.431911°E | |
| Torkolat | |
| é. sz. 47° 29′ 32″, k. h. 8° 14′ 14″47.492222°N 8.237222°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Reuss témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Reuss az Aare jobb oldali mellékfolyója Svájcban. Hossza 160 km. Vízgyűjtő területe 3411 km², amiből 145 km² a gleccserekre esik.
Útja
[szerkesztés]Uri kantonban, négy forráspatak egyesüléséből keletkezik, amelyek közül a legnagyobb, az Urseren vagy Realper-Reuss a Furka-hágóról jön, míg a Gotthard-Reuss a St.-Gotthardról, és ezek Hospenthalnál egyesülnek. Dermattnál beleömlik az Oberalp tavának lefolyása, a folyó ezután észak-északkeletnek fordul, áttöri azon szurdokot, amelyet Ördöghídjának hívnak, végül Geschenennél felveszi a Geschenen-völgyi Reusst, Wasennél a Maient, Amstegnél a Maderani-völgyből a Kerstelenbachot, azután a Schachenthal lefolyását, itt hirtelen északnak fordul és folyása lelassul. Altdorftól nem messze, Seeland és Flüelen között a Vierwaldstätti-tóba ömlik. A tavat Luzernnél hagyja el, csakhamar beleömlik a Waldemme vagyis Kis-Emme; Zug, Zürich és Aargau között határfolyóként szolgál, azután fölveszi a Lorzét, átlép Aargauba és Windisch közelében torkollik az Aare folyóba.
Források
[szerkesztés]- Bokor József (szerk.). Reuss, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
