Réső
Réső (Rešov) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Bártfai | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1454 | ||
Polgármester | Helena Jamroškovičová | ||
Irányítószám | 086 21 | ||
Körzethívószám | 054 | ||
Forgalmi rendszám | BJ | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 303 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 36 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 489 m | ||
Terület | 9,16 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 14′ 15″, k. h. 21° 19′ 50″49.237500°N 21.330556°EKoordináták: é. sz. 49° 14′ 15″, k. h. 21° 19′ 50″49.237500°N 21.330556°E | |||
Réső weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Réső témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Réső (szlovákul: Rešov, lengyelül Reszow) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Bártfától 8 km-re délkeletre, a Szekcső-patak és a Tapoly között fekszik.
Története
[szerkesztés]1438-ban említik először.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RESO. Reszov. Orosz falu Sáros Vármegyében, földes Ura Bártfa Városa, lakosai katolikusok, és ó hitüek, fekszik Bártfához 3/4 mérttföldnyire, határjában mind a’ kétféle fája van, réttye nem nagy, határja sovány.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ressó, orosz falu, Sáros vgyében, F.-Volya fil., 31 romai, 348 g. kath., 12 zsidó lak. Gör. szentegyház. F. u. Bártfa városa, melly ut. postája.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 334, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 343 lakosából 317 szlovák és 22 ruszin volt.
2011-ben 332 lakosából 291 szlovák és 29 ruszin.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.