Ugrás a tartalomhoz

Próbaidő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A próbaidő a munkaviszony megszüntetéséhez kapcsolódó jogintézmény, amely a munkaviszony megszüntetése esetén a garanciális feltételek érvényesülését korlátozza.

A Munka Törvénykönyvének megfelelően munkáltató és munkavállaló a munkaszerződésben próbaidőt állapíthatnak meg. Ez általában a határozatlan idejű munkaszerződések esetében - ha nincs külön szabályozás - 90 nap. A próbaidő alatt egyéb következmények nélkül (akár indoklás nélkül is) bármely fél kezdeményezésére a munkaszerződés megszüntethető.[1]

A próbaidő célja, és jelentősége

[szerkesztés]

A próbaidő célja, hogy mindkét fél meggyőződhessen arról, hogy a munkaviszony az elképzeléseiknek megfelelő-e. A munkavállaló arról, hogy a munkaköri feladatok és munkakörülmények a munkáltató által elmondottaknak valóban megfelelnek, és ő maga is képes a kritériumokat teljesíteni, a munkáltató pedig kockázatok vállalása nélkül a gyakorlatban győződhet meg a munkavállaló alkalmasságáról.

A kockázatokat a munkáltató számára a munkaviszony megszüntetésének garanciái jelentik. Ezek közül a próbaidő alatti megszüntetés esetén

  • nincs felmondási idő, ezért a munkáltatónak nem kell felmondási időre bért fizetni, a munkavállalónak pedig nem kell kitöltenie a felmondási időt
  • a munkáltató részéről közölt megszüntetés esetén azt nem kell indokolnia
  • nem vonatkoznak a munkáltatóra a felmondási tilalmak (pl. táppénz alatt is felmondhat)

A próbaidő alkalmazása

[szerkesztés]

A próbaidőt a felek a munkaszerződésben rögzíthetik, hossza 90 nap, aminél a felek a munkaszerződésben rövidebb vagy hosszabb időtartamban is megállapodhatnak. Ezek alapján:

  • ha a munkaszerződés nem tartalmaz próbaidőt, akkor azt nem lehet alkalmazni
  • ha a munkaszerződésben szerepel próbaidő, de nem állapodnak meg annak hosszáról, akkor a próbaidő harminc nap
  • ha időtartamot is rögzítenek a szerződésben, akkor az 0-3 hónapig terjedhet.

Amennyiben a munkáltatónál van szakszervezet és kollektív szerződés, akkor az abban szereplő időtartam az az irányadó. A kollektív szerződésben a próbaidő hossza akár hat hónapra is növelhető.

Amire a próbaidő alkalmazásánál figyelni kell

[szerkesztés]

Próbaidőt kikötni csak a munkaszerződésben, és csak a munkaviszony létesítésekor lehet, utólag, a munkába lépést követően ezt már nem lehet megtenni. Az utólagos kikötés még a felek közös megegyezése esetén is érvénytelen lesz.

A próbaidő alatti azonnali, indoklás nélküli munkaviszony megszüntetést csak a próbaidő lejárta előtt lehet a munkavállalóval érvényesen közölni. Közöltnek akkor lehet tekinteni a megszüntetést, ha a munkavállaló azt kézhez vette (pl. táppénzen lévő munkavállalóval postai úton közölt megszüntetés esetén az átvétel dátumának kell a próbaidőn belül lennie).

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  1. Próbaidő. BankRáció.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)