Ugrás a tartalomhoz

Paksy Gábor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Paksy Gábor
Született1933. április 30.
Jászberény
Elhunyt2017. december 24. (84 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Műszaki Egyetem (–1956)
SablonWikidataSegítség

Paksy Gábor (Jászberény, 1933. április 30.Budapest, 2017. december 24.) magyar építészmérnök, a hazai urbanisztika meghatározó személyisége.

Élete

[szerkesztés]

1933. április 30-án született Jászberényben. Érettségi után a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karára jelentkezett, ahol 1956-ban szerzett építészmérnöki diplomát. Később, 1968-ban ugyanott a szakmérnöki oklevelet is megszerezte, városgazdaság-városépítés szakon.

Kezdetektől fogva területrendezési-területfejlesztési szakterületen dolgozott. Friss diplomásként szülővárosában helyezkedett el, ahol nyolc éven át a város osztályvezető főmérnöke volt. 1964-től Szolnokon, illetve Debrecenben látott el főépítészi feladatokat. 1973-ban két évre a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet (VÁTI) állományába került, irodavezetői minőségben, majd 1975-től 1981-ig minisztériumi főosztályvezető lett az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban,

1981-ben visszakerült a VÁTI-hoz, aminek igazgatóhelyettese, 1989-től pedig vezérigazgatója lett; ezen a poszton dolgozott a soron következő 15 évben, egészen a 2004-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig. Nyugdíjasként sem vonult vissza a szakmai közélettől: az állami irányítás szakértőjeként még sokat hasznosította tapasztalatait.

Sokat tett a területfejlesztés és -rendezés közötti ellentétek feloldásáért, azok együttes kezeléséért. Ő kezdeményezte a területi tervek egymásra épülő rendszerének kialakítását, és szervezője is volt ennek a tevékenységnek. Kimagasló érdeme továbbá, hogy a rendszerváltás után, a tervező vállalati struktúra privatizációja idején sikerült megmentenie az ott felhalmozódott tervtári és könyvtári állományt, az általa kezdeményezett és szervezett alapítvány keretei között; ez az anyag azóta a Lechner Tudásközpont kezelésében szolgálja az elméleti és gyakorlati szaktudományok művelőit.

2017. december 24-én hunyt el, hosszan tartó betegség után, Budapesten. Végső búcsúztatása 2018. január 22-én zajlott a belvárosi, Szervita téri Szent Anna-templomban.

Közéleti tevékenysége

[szerkesztés]

Paksy Gábor számos társadalmi szervezet működésében vett részt, ezek részben szakmai szervezetek voltak, más részük szülővárosához, szülőföldjéhez és a jászokhoz kapcsolódtak. A Magyar Urbanisztikai Társaságnak a kezdetektől tagja volt, 1989-1997 között az elnöki posztot is betöltötte. Már a rendszerváltást megelőzően is rendszeres találkozókat szervezett a Jászberényből elkerülteknek, 1991-ben pedig részt vett az elszármazott és otthon élő jászokat összekapcsoló Jászok Egyesülete újraindításának. Utóbbi szervezetben eleinte ügyvivő, később – egészen haláláig – elnökségi tag volt.

Elismerései

[szerkesztés]
  • Két ízben, 1985-ben és 1998-ban is megkapta a Hild Emlékérmet.
  • Nyugdíjazásakor a Magyar Érdemrend lovagkeresztje állami kitüntetésben részesült.
  • Szülővárosa Pro Urbe Jászberény díjban részesítette.

Emlékezete

[szerkesztés]
  • 2019. január 29-én emléktáblát állítottak az emlékére, a Lechner Tudásközpontban.[1]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Emléktábla Paksy Gábornak. Lechnerközpont.hu, 2019. január 15. (Hozzáférés: 2019. július 31.)

Források

[szerkesztés]