Ugrás a tartalomhoz

Pártlistás arányos választási rendszer

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A pártlistás arányos választási rendszer olyan szavazási rendszerek családját jelenti, amelyek pártlisták között osztanak el több mandátumot annak érdekében, hogy az eredmény arányos legyen, így a pártok a támogatottságuknak megfelelő mértékben részesüljenek képviseletben. A pártlistás arányos rendszerek használhatók vegyes választási rendszerek részeként is.[1]

A pártlistás rendszer azt jelenti, hogy a választáson induló pártok rendezett listát állítanak a jelöltjeikről. Az arányosság elvének értelmében a mandátumokat a olyan arányban kell elosztani, amely megfelel a pártok által szerzett szavazatok hányadának az összes szavazathoz képest.

A választók szavazhatnak közvetlenül a pártlistára, például Albániában, Argentínában, Törökországban és Izraelben; vagy közvetetten olyan jelöltek révén, akikre leadott szavazatot a pártlistára leadott szavazatként összegzik, mint például Finnországban, Brazíliában és Hollandiában;[2] vagy akár választhatnak az előbbi lehetőségek között, mint Luxembourg úgynevezett panachage rendszerében.[3]

Mandátumok elosztása

[szerkesztés]

A pártlistás arányos képviseleten belüli mandátumelosztásnak számos változata létezik. A két leggyakoribb típusa:

A fő mandátumelosztási algoritmusok: [4]

Míg az mandátumelosztási formula fontos, ugyanilyen fontos az arányosság szempontjából a körzet nagyságrendje (a mandátumok száma egy választókerületben). Minél nagyobb a körzet nagyságrendje, annál arányosabbá válik egy választási rendszer - akkor a legarányosabb, ha egyáltalán nincs választókerületekre osztás, és az egész országot egyetlen választókerületként kezelik.  Egyes országokban a választási rendszer két szinten működik.

A listák összeállítása és módosítása

[szerkesztés]
A 2004-es olaszországi európai parlamenti választás plakátja, amelyen a pártok listája látható

Egy párt listás jelöltjeinek megválasztásának sorrendjét előre meghatározhatja a párt (zárt listás rendszer), azonban számos rendszer ezután engedi, hogy a választók szavazatukkal módosítsanak a sorrenden (nyílt listás rendszer), vagy, hogy körzetenként határozzák meg (helyi lista rendszer).

Zárt lista

[szerkesztés]

A zárt listás rendszerekben minden politikai párt előre eldöntheti, hogy ki kapja meg az adott pártnak kiosztott mandátumokat a választásokon, így a listán a legmagasabban álló jelöltek általában mindig parlamenti mandátumot kapnak, míg a nagyon alacsonyan álló jelöltek nem.

Nyílt lista

[szerkesztés]

 A nyílt lista kifejezés a pártlistás rendszer bármely olyan változatát írja le, ahol a választók legalább némi befolyást gyakorolnak egy párt jelöltjeinek megválasztási sorrendjére. A nyílt lista bárhol lehet a viszonylag zárttól, ahol egy jelölt csak meghatározott számú szavazattal léphet felfelé egy előre meghatározott listán, egészen a teljesen nyitottig, ahol a lista sorrendje teljes mértékben az egyes jelöltek szavazatainak számától függ.

Franciaországban az arányos választásokon a pártlistáknak annyi jelöltet kell tartalmazniuk (és kétszer annyi póttagot a megyei választásokon), ahány mandátum van kiosztva, míg más országokban megengedett a "hiányos" lista. Ez a nyílt lista rendszere panachage néven ismert.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Proportional Representation Systems. mtholyoke.edu. [2001. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. november 16.)
  2. Proportional Representation Open List Electoral Systems in Europe. International Foundation for Electoral Systems. [2014. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva].
  3. Système électoral du Grand-Duché de Luxembourg(fr). elections.public.lu
  4. Benoit: Which Electoral Formula Is the MostProportional? A New Lookwith New Evidence. [2010. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva].
  5. Wilson: The D'Hondt Method Explained

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Party-list proportional representation című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]