Ugrás a tartalomhoz

Omar Bongo

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Omar Bongo Ondimba
Omar Bongo 2004-ben
Omar Bongo 2004-ben
Hivatali idő
1967. december 2. – 2009. június 8.
Alelnök(ök)Didjob Divungi Di Ndinge
ElődLéon M'ba
UtódRose Francine Rogombé (mb.)

Született1935. december 30.
Lewai, Francia Egyenlítői-Afrika (jelenleg Gabon)
Elhunyt2009. június 8. (73 évesen)
Barcelona, Spanyolország
SírhelyFranceville
PártGaboni Demokrata Párt

HázastársaPatience Dabany (1959–1986)[1]
Edith Lucie Bongo (1990–2009)
Gyermekei
Foglalkozás
Halál oka
Vallásszunnita iszlám

Díjak
  • Order of the Equatorial Star
  • Grand Cross of the National Order of Merit
  • Grand Collar of the Order of Prince Henry
  • Order of Agostinho Neto
  • Knight Grand Cross with Collar of the Order of Merit of the Italian Republic
  • honorary doctor of the Peoples' Friendship University of Russia (2001)
  • Szent Mihály és Szent György rend nagykeresztje (tiszteleti tag)
A Wikimédia Commons tartalmaz Omar Bongo Ondimba témájú médiaállományokat.

El Hadj Omar Bongo Ondimba (született Albert-Bernard Bongo, általánosan ismert nevén Omar Bongo, Lewai, Francia Egyenlítői-Afrika, 1935. december 30.Barcelona, Spanyolország, 2009. június 8.)[2] gaboni politikus, Gabon elnöke 1967 és 2009 között.

Politikai pályafutása

[szerkesztés]

Az 1960-as években Léon M'ba elnök alatt fiatal hivatalnokként gyorsan emelkedett a ranglétrán és komoly kulcsfeladatokat kapott. 1966-ban alelnök lett és M'ba halála után 1967-ben követte őt az elnöki székben. 1990-ig Bongo vezette a egyetlen pártként hatalmon levő Gaboni Demokrata Pártot (PDG), amikor a bevezetésre került a többpártrendszer. A többpárti elnökválasztásokon, amelyeket 1993-ban, 1998-ban és 2005-ben tartottak, rendre újraválasztották. Bár a 90-es évek elején heves tiltakozással nézett szembe uralma ellen, végül sikerrel konszolidálta hatalmát. A legtöbb nagy ellenzéki vezető az 1990-es években sorra támogatója lett és akik ezért magas pozíciókat kaptak a kormányban.

Bongo hosszú uralkodása alatt az etnikai feszültségek csekélyek voltak és Gabon is általában stabil és békés volt. Az ország kihasználta a kőolajból származó bevételeket, bár a lakosság többsége továbbra szegény maradt és Bongot és munkatársait rendszeresen súlyos korrupciós vádakkal illették. Miután a kubai elnök Fidel Castro 2008 februárjában lemondott, Bongo lett a világ leghosszabb ideje hatalmon levő vezetője, az uralkodókat leszámítva.[3]

Források

[szerkesztés]
  1. David E. Gardinier, "Gabon: Limited Reform and Regime Survival", in Political Reform in Francophone Africa (1997), ed. John F. Clark and David E. Gardinier, page 147
  2. BBC News 8 június 2009
  3. "Bongo set to rise to senior world leader", Archiválva 2008. december 29-i dátummal a Wayback Machine-ben Chicago Sun-Times, február 19., 2008. Elérhető február 19, 2008

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]