OMV

OMV
Típus	üzleti vállalkozás nyilvánosan működő részvénytársaság benzinkúthálózat
Alapítva	1956. július 3. 1995
Székhely	Bécs Schwechat
Iparág	olajipar
Tulajdonos	Österreichische Beteiligungs AG (0,315) International Petroleum Investment Company (0,249)
Forma	Aktiengesellschaft
Termékek	kőolaj
Árbevétel	19 260 000 000 € (2016)
Alkalmazottak száma	22 544 (2016)
Leányvállalatai	OMV Česká republika OMV Petrom Petrol Ofisi Gas Connect Austria OMV Gas Marketing & Trading OMV Downstream ÖROP
Tőzsde	Wiener Boerse AG
OMV Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 12′ 49″, k. h. 16° 24′ 51″48.213664, 16.414094
Az OMV weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz OMV témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

OMV töltőllomás Makó belvárosában, a Csanád vezér téren

Az Österreichische Mineralölverwaltung Aktiengesellschaft (magyarul: Osztrák Ásványolajkezelő Részvénytársaság, röviden OMV AG [o-em-fau], 1995-ig ÖMV AG [ö-em-fau]) egy ausztriai központú olaj- és gázipari konszern, Ausztria és egyben Közép-Európa legnagyobb forgalmú olajipari társasága. Az OMV mintegy 20 700 munkavállalót foglalkoztat és több mint 2 000 töltőállomást üzemeltet 10 országban. A vállalat 1990-ben lépett a magyar piacra, ahol 197 töltőállomást üzemeltet, valamint 15 százalékos piaci részesedéssel bír. Magyarországi töltőállomás-hálózatában hozzávetőleg 1700-an dolgoznak. Alaptevékenysége mellett a hazai sport támogatója, így szponzoráltjai közé tartozik Michelisz Norbert autóversenyző, a Győri Audi ETO KC, a Telekom Veszprém, valamint a magyar vízilabda utánpótlás-válogatott. 2007-ben a vállalat azzal keltette fel magára a magyar közvélemény figyelmét, hogy nagymértékben növelte részesedését a MOL-ban, amit utóbb a magyar olajtársaság vezetősége és a magyar kormány is ellenséges lépésnek minősített.

Tevékenység

OMV Aktiengesellschaft

Az OMV kitermelési és kereskedelmi tevékenysége magában foglalja a kőolaj- és földgáztermékeket, az innovatív energiatermelést, illetve a petrokémiai megoldásokat. A vállalat Upstream üzletága erős alapokkal rendelkezik Romániában és Ausztriában, valamint a Közép-Kelet Európai főrégióban, amit egy további nemzetközi portfólió egészít ki Oroszországban, az Északi-tengeren, a Közel-Keleten és Afrikában. A vállalat Upstream üzletágának napi termelése mintegy 427 000 hordó olajekvivalens volt 2018-ban. A Downstream-üzletágban az OMV három finomítót üzemeltet, melyekkel finomítói kapacitása évi 17,8 millió tonna. Az OMV gázvezeték-hálózatot működtet Ausztriában (Gas Connect Austria GmbH), és gáztározókat tart fenn Ausztriában és Németországban. 2025-ig a vállalat 500 millió euró értékben fektet be innovatív energetikai megoldásokba.

Az OMV töltőállomások többfunkciós szolgáltató központokként működnek. Az üzemanyagokon, kenőanyagon és autómosó szolgáltatáson túl 115 OMV-VIVA töltőállomáson Fair Trade kávét, élelmiszereket, frissítőket és egyéb kiegészítő szolgáltatásokat kínál. Az OMV hálózatában 85, SPAR express-koncepció szerint átalakított shop működik.

Finomítók

Schwechat

Az Ausztriában használt ásványolaj alapú termékek csaknem fele a csúcstechnológiát használó schwechati gyáregységből kerül ki.

A vállalat három finomítója közül a schwechati a legnagyobb kapacitású, és egyben a legrégebb is. A központok közül a Bécs melletti üzem alapterülete a legnagyobb, összesen 1,4 négyzetkilométeren terül el (összehasonlításul, a Monacói Hercegség 2 négyzetkilométeren fekszik). Az üzemet 1958-ban nyitották meg, ami ma Európa legnagyobb és legmodernebb finomítóinak egyike. Az Ausztriában használt ásványolaj alapú termékek csaknem fele a schwechati gyáregységből kerül ki. A feldolgozott nyersanyagnak pedig mintegy 9 százaléka osztrák területekről érkezik be. A központ jelenleg éves szinten 9,6 millió tonna nyersolaj feldolgozására képes. A finomító nyersanyaggal történő ellátásában meghatározó szerep hárul a Triesztből induló Karintián át Bécsig húzódó csővezeték-szakaszra. A feldolgozott termékek jelentős része, csaknem harmada szintén vezetékeken távozik az üzemből, jellemzően a Duna másik partján található lobaui, vagy a St. valentini, grazi, esetleg a lustenaui tanktelepre kerülnek. Innen szállítják tovább azokat a megrendelő országok piacaira. Ez a forgalomnak csaknem harmadát teszi ki, közúton a szállítások 38 százalékát, vasúton 23 százalékát, míg hajókon 7 százalékát bonyolítják. A környék 42 000 háztartása és a schwechati nemzetközi repülőtér is a finomító által biztosított távfűtésre támaszkodik.

Ploiesti

A Ploiestiben lévő Petrobrazi olajfinomítót az OMV 51 százalékos érdekeltségében lévő OMV Petrom működteti. Utóbbi vállalat jelenleg az egyik legjelentősebb és legnagyobb olaj- és gáztermelő Dél-Kelet-Európában, amely a Petrobrazi révén a régió meghatározó finomítói kapacitásával is rendelkezik. A Petrobrazi Finomítóban évente 4,5 millió tonna nyersolajat lehet feldolgozni üzemanyaggá.

Burghausen

A burghausen-i finomító 1987 óta tartozik az OMV vállalatcsoporthoz. A németországi központban – számos más terület mellett – az úgynevezett középpárlatokra fókuszálnak. A központ éves nyersolaj-feldolgozó kapacitása jelenleg 3,7 millió tonna.

Különleges üzemanyagok

A hagyományos üzemanyagokhoz képest a prémium termékek jobb égési tulajdonságokkal rendelkeznek, ami a motorélettartam meghosszabbodásával járhat.

A társaság üzemeiben nyersolaj és félkész termékek feldolgozása, fűtőolaj, petrokémiai termékek, vagyis etilén, valamint propilén és bitumen, illetve üzemanyagok előállítása zajlik. Utóbbi kategóriába tartozik a MaxxMotion üzemanyag-család. Ennek a terméknek a megalkotásakor kifejezetten célirányosan zajlott a fejlesztés, melynek során az autógyárak igényeit vették figyelembe, azok mérnökeivel együttműködve. Egyértelmű szándék volt az, hogy a lehető legjobb égési tulajdonságokat és jellemzőket érjék el a kutatók úgy, hogy a motorok maximális teljesítmény leadása az élettartam meghosszabbodásával járjon.

Ennek érdekében egy speciális bázis üzemanyagot használtak, amihez különleges komponenseket adnak hozzá. Az OMV MaxxMotion benzinek olyan adalékanyagot tartalmaznak, amelyek mérséklik a súrlódást a dugattyúgyűrű és a henger között. Ennek nem csak a versenysportban vannak előnyei, hanem a hétköznapi autózás során is, hiszen ez alacsonyabb fogyasztást eredményez. Ez az üzemanyag olyan ellenálló kopogásgátló összetevőket tartalmaz, amely az optimális égési hatékonysághoz járul hozzá. A prémium termék minőségét szemlélteti, hogy az Amerikai, a Japán és az Európai Autógyártók Szövetsége által jegyzett Nemzetközi Üzemanyag Karta (WWFC) a legmagasabb, 5. kategóriába sorolta az OMV MaxxMotion 100plus-t. Ebben a kategóriába a referenciapontot jelentő üzemanyagokat listázzák.

Az OMV MaxxMotion Diesel hasonló karakterisztikát kapott. Az üzemanyag cetánszáma 55 (ez az öngyulladási hajlam mértékét jelzi egy 100-as skálán; mindez az üzemanyag kémiai összetételétől függ), ami a szabvány diesel üzemanyagokénál magasabb. A mutató ebben a szegmensben kifejezetten fontos, ami összességében a motor égési folyamatának minőségét jellemzi. Amennyiben ez hatékony, akkor jelentősen csökkenti a motor a károsanyag-kibocsátását, illetve zajszintjét. A prémium üzemanyagcsalád a kifejezetten hideg napokon való autózást is biztonságosabbá teszi, hiszen az OMV MaxxMotion Diesel esetében a motorok -40 °C-ig károsodás nélkül használhatók.

OMV Reoil kísérleti üzem

A vállalat schwechati finomítójának területén tavaly elindítottak egy kísérleti projektet, amelynek keretében műanyag hulladékot gyűjtenek vissza, majd alakítanak át szintetikus olajjá. A gyáregység óránként 100 kilogramm hulladékot képes feldolgozni, amelyből megközelítőleg 100 liter szintetikus nyersolajat képes előállítani. A projekt megvalósításához az OMV együttműködést kötött Európa egyik legnagyobb poliolefin gyártójával, a szintén bécsi központú Borealis AG-vel. A két vállalat így vezető szereplővé vált a petrolkémia és a műanyagipar ezen területén, és hozzájárul az ENSZ által megfogalmazott fenntartható globális fejlődési célok eléréséhez.

A szintetikus nyersolaj műanyagokból való kinyeréséhez számos problémát kellett megoldani. Többek között úgy kell 400 °C fok fölé hevíteni a visszagyűjtött hulladékot, hogy az újrafeldolgozás számára értékes hosszú láncú molekulák ne menjenek tönkre. Ezt a folyamatot a kutatások során fellelt különféle oldószerek használatával támogatják, amelyek abban is segítenek, hogy a hevítést stabilan moderálják a mérnökök.

Az OMV Reoil üzem az Austrian Airlines légitársasággal is együttműködik. Ennek keretében elsősorban az utasok által használt eldobható poharakat gyűjtik vissza. Ezek tisztítás és osztályozás után a Schwechatra kerülnek, ahol végül szintetikus nyersanyagot készítenek belőlük. Az így nyert alapanyagot a vállalat helyi finomítójában dolgozzák fel, és készítenek belőle üzemanyagot, vagy olyan terméket, amely a műanyagipar számára ismét hasznosítható.

Kezdetek

Az Österreichischen Mineralölverwaltung AG-t 1956-ban alapították osztrák állami vállalatként. 1960-ban indította be a schwechati olajfinomítót. 1968-ban megkötötte az első gázszállításról szóló szerződést az akkori Szovjetunióval, az 1970-es években pedig kiépítette ausztriai gázvezetékhálózatát. 1987-ben megvásárolta a burghauseni finomítót és ugyanebben az évben megkezdődött a vállalat privatizációja: ekkor a törzstőke 15%-át, 1989-ben további 10%-át, 1996-ban újabb 15%-át vitte tőzsdére.

1990-es évek

A finomítás mellett addig csak olaj- és gáznagykereskedelemmel foglalkozó társaság 1990-ben nyitotta meg első benzinkútját Ausztriában és már 1991-ben megkezdte a nemzetközi benzinkúthálózat kiépítését magyar-, német-, olaszországi és csehszlovákiai töltőállomások nyitásával. 1995-ben a cég rövid nevét ÖMV-ról OMV-ra változtatta (az ékezetes nevek nem előnyösek a nemzetközi üzleti világban). Az 1989-ben megvásárolt PCD Polymer GmbH-t 1998-ban eladja a Borealis Group-nak, utóbbiban 25%-os részesedést szerez. Az ezredforduló környékén tovább terjeszkedik Délkelet-Európa irányába: 1999-ben indítja be első romániai és bulgáriai benzinkútjait. 2000 áprilisában a SuperShop program egyik alapító tagja.

2000 után

2001-ben a gázüzletág önállósításával létrehozza az OMV Erdgas GmbH-t, a következő évben megnyitja első kútjait Szerbia-Montenegróban. 2003-ban átveszi a BP 313 és az Avanti 139 közép-európai töltőállomását. 2004-ben történt meg a holdinggá szervezés, egyúttal tőkét emeltek és részvényre váltható kötvényt bocsátott ki, így először csökkent 50% alá az állam és a pénzügyi alapok részesedése a társaságban. Ma a részvények 31% van állami tulajdonban, 17%-a pénzügyi alapoknál van, és 52% forog szabadon.

A Petrom felvásárlása

A kilencvenes évektől jellemző agressziv terjeszkedés tetőpontja a romániai Petrom nemzeti olajtársaság megszerzése volt. Mivel a társaság a legnagyobb olyan olajipari cég volt, amely egy (leendő) EU-tag országban eladásra várt, versenyfutás alakult ki az eladó részvénypakett birtoklásáért.

A MOL felvásárlása

Az OMV 2000-ben szerezte meg első, 10%-os részesedését a MOL-ban. 2007 áprilisában a magyar állam feladta utolsó arany-részvényét, amely birtokosát vétójoggal ruházta fel. Ezután kezdte meg Megdet Rahimkulov a MOL-részvények felvásárlását, majd annak egy részét eladta az OMV-nak, amely június 25-én jelentette be, hogy részesedését 18,6%-ra növelte a MOL-ban. Június 28-án az osztrák Bank Austria Creditanstalt is bejelentette, hogy egy 5,94%-os pakettet vásárolt. A magyar kormány ellenséges lépésként értékelte a felvásárlást, míg az osztrák kormány a magyar álláspont iránti értetlenségét fejezte ki, és támogatja a két vállalat „kombinációjának” létrejöttét. Az osztrák fél elismerte, hogy elmulasztotta a magyar közvéleményt tájékoztatni, a kialakult ellenérzéseket intenzív reklámkampánnyal igyekszik ellensúlyozni

A felvásárlási ügy hátterében valószínűleg Oroszország és a Gazprom áll. Az európai szénhidrogén-ellátás biztonságának növelése érdekében az EU diverzifikálni kívánja beszállítói bázisát, ezért a támogatásával és az OMV vezetésével egy öttagú konszern jött létre a Nabucco-gázvezeték kiépítésére, mely Oroszország megkerülésével juttatta volna el a Kaszpi-tengeri gázt Közép-Európába. Oroszországnak ez a lehetséges versenyhelyzet nem tetszett, ezért Kék Áramlat néven ellen-projektet indított, és több lépést is tett a Nabucco-terv megfúrására. Ezek közé tartozott Putyin 2006-os budapesti látogatása idején felvetett elképzelése, amely egy tízmilliárd m³-es kapacitású gáztározó és -elosztó rendszer kiépítését javasolta Magyarországon. Az ajánlat központi szereppel kecsegtette Magyarországot az európai gázelosztásban, míg a Nabuccoban (a MOL-on keresztül) csak a másodhegedűs szerep jutott volna az országnak, így a magyar kormány a Nabucco-tervtől elpártolni látszott. 2007 áprilisában azonban Putyin már Bécsben tett hasonló ajánlatot, amelyet végül egy egyezmény szentesített: Ausztria gázszállító és -tároló kapacitását integrálnák a Gazprom rendszerébe, és Baumgarten közelében Európa legnagyobb gáztározó és -elosztó rendszerét építik ki.

Az OMV a MOL-részesedés növelése után több utalást is tett, hogy szívesen látná a két cég együttműködését. A részvényvásárlással (melyet a PSZÁF is vizsgál) kész helyzet elé állította a MOL-menedzsmentjét, amely elzárkózik az együttműködéstől és a saját részvények nagyarányú felvásárlásába kezdett. Az OMV a regionális együttműködés fontosságát hangsúlyozza és a közös beruházások lehetőségével indokolja lépéseit, a MOL viszont attól tart, hogy az OMV a megszerzett infrastruktúrát végül a Gazpromnak játszaná át. Az OMV egyfelől a nyilvánosság felé barátságos együttműködést hirdet, másfelől egyértelművé tette, hogy csak akkor hajlandó együttműködni a MOL-lal, ha garantálja a társaság feletti kontroll megszerzését.

További információk

• (németül) OMV – a társaság története
• (angolul) The Jamestown Foundation – Vladimir Socor: GAZPROM TAKEOVER IN HUNGARY LOOMS BEHIND POSSIBLE OMV TAKEOVER (A Gazprom magyarországi térnyerése húzódhat meg az OMV lehetséges térnyerése mögött) (2007. július 25.)