Nyírmártonfalva

Nyírmártonfalva
Reviczky-kastély
Nyírmártonfalva címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Hajdú-Bihar
Járás	Nyíradonyi
Jogállás	község
Polgármester	Kövér Mihály Csaba (független)
Irányítószám	4263
Körzethívószám	52
Népesség
Teljes népesség	1855 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	35,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	57,48 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 35′, k. h. 21° 54′47.583333333333, 21.9
Nyírmártonfalva Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Nyírmártonfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírmártonfalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Légifotó Nyírmártonfalva

Nyírmártonfalva község Hajdú-Bihar vármegyében, a Nyíradonyi járásban.

Fekvése

A vármegye északi részén helyezkedik el, a Dél-Nyírségben, a kies, homokbuckás-erdős Ligetalján, Debrecentől 27 kilométerre északkeletre.

A szomszédos települések: észak felől Nyíradony, kelet felől Nyíracsád, dél felől Vámospércs, délnyugat felől Debrecen Haláp és Nagycsere nevű, külterületi városrészei, északnyugat felől pedig Nyíradony-Tamásipuszta. Nyugat felől a legközelebbi település Hajdúsámson, de közigazgatási területeik kevés híján nem határosak.

Ma a település lélekszáma megközelítőleg 2000 fő, nagysága 57,48 km². A közigazgatási terület földminősége 7,6 átlagos aranykorona értékű, talaja jellemzően homoktalaj. A főbb mezőgazdasági termékei: gabonafélék, zöldségfélék, és a gazdasági haszonfák különböző fajai-fajtái.

Megközelítése

Ma csak közúton közelíthető meg, Vámospércs vagy Nyíracsád érintésével, a 4905-ös úton. A megyeszékhelyről Vámospércsen érhető el a legegyszerűbben, a 48-as főút felől egy 7 kilométeres letéréssel.

Évtizedekkel ezelőtt még érintette a Debrecen-Nyírbéltek közti keskeny nyomtávú vasútvonal is, melynek itteni szakaszát az 1970-es években elbontották, de egyes újabb keletű tervek szerint a közeljövőben épp e településig építenék vissza.

• 
  Görög katolikus templom Nyírmártonfalva
• 
  Nyírmártonfalva I. világháborús emlékmű
• 
  Falumúzeum Nyírmártonfalva

Története

Mártonfalva neve az ismert írott forrásokban a 15. század közepe táján bukkan fel először, mégpedig a Kállay család egyik oklevelében. 1461-ben már a Parlaghy család volt a település földesura. A 18. század második felében, illetve a 19. század első felében a báró Vécsey, Kálmánczhelyi, Morvay, Nagy, Pozsgay, Jánky, Krucsay, Újfalussy családoknak volt itt birtoka. A 20. század elején báró Vécsey József, Újfalussy Endre, Reviczky József, Darvas Béla, Madarász Sándor, Debrecen városa és Szabó János örökösei birtokolták a települést. Gúth, Bagos és Mártonfalva pusztái is a településhez tartoztak. Bagos és Gúth egykor község volt, de a török időkben elpusztultak, templomaik rommaradványai még a 20. század elején is láthatók voltak.

A mai község határához is tartozó Guti erdő erdőbirtok volt, melyben előbb egy (Gut), majd birtokosztályok következtében két falu (Kisgut, Nagygut) települt meg.  A település jelenlegi helyén parlagi örökösök építették az első tanyákat. Református vallásúak voltak, a földeken dolgozó cselédek, csőszök jórészt katolikusok.  A XIX. század elejétől egyre nagyobb számban telepedtek le a katolikusok. Az 1830-as években a falu lélekszáma 150-200 fő között lehetett, fejlődése folyamatosnak tekinthető.

Turisztikai és természetvédelmi szempontból is jelentős a település közigazgatási területéhez tartozó, a községet északról határoló Gúti erdő, melyet Bocskai István erdélyi fejedelem telepített a homokot jól tűrő tölgyekből. Itt halad át az Alföldi Kék Túra nyomvonala. Az erdő büszkesége a kétszáz éves „Hubertus tölgy” nevezetű kocsányos tölgy is, mely 1939 óta védett. A különleges rendeltetésű vadászterület először 1991-ben, majd 2002-ben elejtett dámbika világrekordjáról lett nevezetes.

Gúth

Gúth az 1332-es pápai tizedlajstromban már ma ismert alakjában volt olvasható, később pedig két külön községként, Kis-Gúth és Nagy-Gúth néven volt szerepelt. 1482-ben Alsó-Gút neve is említve van. 1430-ban a Kállayak és az olnodi Czudar család, 10 évvel később pedig a Rozgonyi család tagjai veszik zálogba a Czudarok birtokát. 1447-ben a gúthi Országh család birtoka volt. 1482-ben az Atyay család, két évvel később pedig az eszlári és pinczi Jonhos család volt itt birtokos.

A 20. század elején az egész Gúth puszta Debrecen városáé volt.

Közélete

Polgármesterei

Időszak	Polgármester	Párt	Megjegyzés
1990–1994	Antal Gábor	független
1994–1998		független
1998–2002		független
2002–2006		független
2006–2010	Kövér Mihály Csaba	MSZP
2010–2014		MSZP
2014–2019		MSZP
2019–2024	Filemon Mihály	Fidesz-KDNP
2024–	Kövér Mihály Csaba	független

Vadászház - Gúth

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	2061	2068	2034	1955	1856	1847	1855
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát, de kisebb roma közösség is él itt, kb. 50 fő.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,8%-a magyarnak, 1,7% cigánynak mondta magát (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 10,3%, református 30,4%, görögkatolikus 32,5%, felekezeten kívüli 9,8% (16,3% nem válaszolt).

2022-ben a lakosság 86,7%-a vallotta magát magyarnak, 2,3% cigánynak, 0,4% ukránnak, 0,2% szlovénnek, 0,2% németnek, 0,2% románnak, 0,1% örménynek, 0,1% szerbnek, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,6% volt református, 5,9% római katolikus, 25,1% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 7,1% felekezeten kívüli (38,9% nem válaszolt).

Nevezetességei

• Református temploma - 1867-ben épült
• Görögkatolikus temploma - 1957-1960 között épült
• Itt volt a Zsuzsi-vonat egyik állomása (külső végállomása Nyírbélteken volt).
• Első világháborús emlékszobor
• Gúthi vadászház
• Reveczky kastély
• Melánia kastély
• Vay kúria
• Balkányi kúria
• Falumúzeum (Kossuth utca 33.)
• Szent Margit római katolikus templom - 2017-ben épült.
• Lombkoronasétány, amely körül (még építése során) teljesen kivágták az erdőt. 2023-ban, Filemon Mihály polgármestersége idején készült.

Kulturális élet

• Kökényes Néptánccsoport: 2013 márciusában alakult Nyírmártonfalván, pár lelkes fiatal részvételével. Nevüket a település határában lévő, Kökényes nevezetű jellegzetes területről vették. A tánccsoport nemcsak a hagyomány és a néptánc képviselője, hanem a közösségi élet egyik fő középpontja a településen, részt vesznek a Falumúzeum által szervezett rendezvényeken, szüreti báli szekerezéseken, falunapon, idősek napján, és egyéb kulturális rendezvényeken is. Művészeti vezetőjük Nagy Béla, aki a fülöpi Búzavirág oktatója is, valamint aktív táncosa a Debreceni Retrózsa csoportnak.

Híres emberek

• Itt született 1878-ban Friedreich Endre történetíró, kegyesrendi tanár.
• Itt született 1912. március 9-én Csatári-Szüts Kálmán növénynemesítő.
• Nagy Marianna fotóművész, természetfotós

Források

• Borovszky Samu: Szabolcs vármegye

További információk

• Nyírmártonfalva hivatalos honlapja Archiválva 2013. június 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Nyírmártonfalva az utazom.com honlapján
• Nyírmártonfalva nem hivatalos honlapja 2006–2013-ig
• Nyírmártonfalva nem hivatalos honlapja 2013-
• https://nyirmartonfalva.asp.lgov.hu/ Archiválva 2020. október 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
• a település Facebook-oldala