Ugrás a tartalomhoz

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

Alapítva2010. augusztus 11.
Típus• központi államigazgatási szervek
• önálló szabályozó szervek
Jogelőd
Tevékenységhírközlés, média
Székhely1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.[1]
VezetőKoltay András
Székház
Székház
Elhelyezkedése
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (Budapest)
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 25″, k. h. 19° 01′ 40″47.506840°N 19.027890°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 25″, k. h. 19° 01′ 40″47.506840°N 19.027890°E
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság témájú médiaállományokat.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) önálló szabályozó szerv[2] Magyarországon, így vezetője az Alaptörvény szerint jogszabályt (rendeletet) alkothat.(NMHH rendelet).[3] Az NMHH elnöke a köznyelvben második médiatörvényként ismert 2010. évi CLXXXV. törvény felhatalmazása alapján frekvenciadíjakkal, hírközlési azonosítók lekötéséért és használatáért fizetendő díjakkal, felügyeleti és hatósági eljárási díjakkal kapcsolatban hozhat rendeletet.[4]

Története

[szerkesztés]

Az NMHH-t 2010. augusztus 11-én hozta létre az Országgyűlés a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXII. törvénnyel.[5] A konvergens hatóság a médiaszabályozásért felelős Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), valamint a hírközlési szektor felügyeletét ellátó Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) egyesülésével jött létre. Első elnöke, Szalai Annamária 2013. április 12-én elhunyt. Ezt követően a miniszterelnök javaslatára 2013. augusztus 19-i hatállyal Áder János köztársasági elnök 9 évre kinevezte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökévé Karas Monikát.[6] Karas 2021. október 31-ei hatállyal, mandátuma vége előtt egy évvel bejelentette felmondását „új szakmai kihívások keresésével” indokolva, aki ezután az Állami Számvevőszék alelnöke lesz, helyére Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, a Médiatanács korábbi tagja kerül.[7][8] A hatóság angol nyelvű neve National Media and Infocommunications Authority.

Szervezeti felépítése

[szerkesztés]

Az NMHH hatásköreit három önálló hatáskörrel rendelkező szervén keresztül gyakorolja:[9]

  1. Az NMHH szervezetének élén az elnök áll.
  2. Az NMHH másik önálló hatáskörrel rendelkező szerve az NMHH Médiatanácsa, amely és amelynek tagjai csak a törvénynek vannak alárendelve.[10]
  3. Szintén az NMHH önálló hatáskörrel rendelkező szerve az NMHH Hivatala, amelynek élén az NMHH elnöke által kinevezett főigazgató áll.[11]

Az NMHH-n belül az igazgatóságok és az igazgatóságokhoz tartozó osztályok, továbbá a belső ellenőrzés és az informatikai biztonságért felelős személy közvetlenül az elnök ellenőrzése alá tartozik, de a hírközlési igazgatóság az elnök által kinevezett hírközlési elnökhelyetteshez kapcsolt szervezeti egység.[12]

A főigazgató alá tartozik az NMHH Hivatalának három fő divíziója, amelyek az állami infokommunikációs erőforrásokkal való gazdálkodásért, a hírközlési ágazat felügyeletéért, illetve a médiatörvény által a hivatal hatáskörébe utalt médiaszabályozási feladatok ellátásáért felelősek. Közvetlenül a főigazgatóhoz tartozó szerv a nem polgári frekvenciagazdálkodásért felelős Közigazgatási Frekvenciagazdálkodási Hatóság (KFGH), a Nemzeti Filmiroda, valamint a médiatanács titkársági feladatait ellátó főosztály és az NMHH-n belüli projektek összehangolásáért felelős főosztály.[12]

A média- és hírközlési biztost az NMHH elnöke nevezi ki és menti fel, valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, ugyanakkor a biztos a médiatörvény által előírt feladatai ellátása körében nem utasítható.[13][14] A biztosi hivatal vezetője 2011. március 22-től 2015. április 30-ig dr. Bodonovich Jenő volt. Az ő nyugdíjba vonulását követően, 2015. május 1-jei hatállyal Kastory Edina ügyvédet, jogi szakértőt nevezte ki a biztosi posztra az NMHH elnöke.[15]

Lásd még itt:

Az NMHH szervezetének fastruktúra-szerű ábrázolása

Tevékenysége

[szerkesztés]

Hírközlés

[szerkesztés]

Az NMHH általános feladata a hírközlési ágazatot nézve az elektronikus hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének és fejlődésének, az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének, továbbá a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának, illetve fenntartásának elősegítése az elektronikus hírközlési ágazatban, valamint az elektronikus hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyelete.[16]

Az NMHH a hírközlési ágazat tekintetében külön törvényben foglaltak szerint a következő feladatokat látja el:

  1. nyilatkozik a hatáskörével összefüggő jogszabályalkotási és -módosítási igényekről és javaslatokról,
  2. felméri és folyamatosan elemzi a hírközlési és az ezekhez kapcsolódó informatikai piac működését,
  3. folyamatosan értékeli a hírközlési piac helyzetét, és arról összehasonlító elemzéseket készít,
  4. piacelemzést végez,
  5. eljár a kötelezett szolgáltató számára megállapított egyes kötelezettségek teljesítésével, illetve megszegésével összefüggésben,
  6. eljár a hírközlésre vonatkozó szabály megsértése miatt, illetve szerződéskötéssel kapcsolatos jogviták esetén indított eljárásokban,
  7. ellátja az egyéb jogszabályban foglalt elektronikus hírközlési és postai hatósági feladatokat,
  8. a gazdálkodás körében – e törvényben és más jogszabályokban foglaltak szerint – gyakorolja a rádiófrekvenciákra és azonosítókra vonatkozó állami tulajdonosi jogokat, polgári célú gazdálkodást folytat a rádiófrekvenciák és azonosítók vonatkozásában,
  9. ellátja az egyéb jogszabályban foglalt hatósági és nem hatósági feladatokat.

A kormány nem polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos közigazgatási feladatait a Közigazgatási Frekvenciagazdálkodási Hatóság látja el. A KFGH az NMHH Hivatalának szervezetében és a főigazgató irányítása alatt álló, önálló hatáskörű szervezeti egységként működik.[17]

Média

[szerkesztés]

A média ágazatában a legfontosabb feladatokat egy öttagú testület, az NMHH önálló hatáskörű szerveként működő, az Országgyűlés által kétharmados többséggel megválasztott médiatanács látja el.[18] A Médiatanács gyakorolja a kiemelt hatósági hatásköröket,[19] azonban bizonyos területeken az NMHH egy másik önálló hatáskörű szervének, a Hivatalnak is van hatósági hatásköre[20] (például vezeti a hatósági nyilvántartásokat, elbírálja a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése miatt tett kérelmeket nem jelentős befolyásoló erejű, illetve nem közszolgálati médiaszolgáltatók esetén,[21] felügyeli a közszolgálati és közösségi médiaszolgáltatásban közzétett reklámra és közérdekű közleményre vonatkozó, valamint a hallási fogyatékkal élők számára hozzáférhető műsorszámokra vonatkozó szabályok érvényesülését, stb.). Az NMHH Elnökének mint a hatóság önálló hatáskörrel rendelkező szervének médiaigazgatási ügyekben nincs feladat- és hatásköre (a műsorszám kategóriába sorolásával és a közlemények besorolásával kapcsolatos hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díját megállapító rendelet kivételével). Az NMHH elnökének tisztségét betöltő személynek médiatanács-elnökként – a négy médiatanács-taggal közösen – testületi döntés révén van módja arra, hogy médiaigazgatási ügyekben gyakorolja a médiatanácsot megillető hatásköröket.

Bővebben:

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság alaptevékenysége a vonatkozó jogszabályok szerint[22]

Médiatanács

[szerkesztés]

A Médiatanács az NMHH önálló szerve, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) jogutódja. Elnökét és négy tagját az Országgyűlés egyetlen listán, a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával, kilenc évre választja meg. A tagokra a médiatörvény szerint az országgyűlési képviselőcsoportok egy-egy tagjából álló eseti bizottság (jelölőbizottság) egyhangú szavazással tesz javaslatot. A tagok frakciójuk számának megfelelő szavazattal rendelkeznek.[23] Az NMHH köztársasági elnök által kinevezett elnöke a kinevezés tényével és időpontjában a Médiatanács elnökjelöltjévé válik.[24]

A Médiatanács elnöke és tagja olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választható, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik felsőfokú végzettséggel és 1) legalább ötéves, a médiaszolgáltatások vagy a sajtótermékek hatósági felügyeletével vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő gyakorlattal, vagy 2) a médiára vagy a hírközlésre vonatkozó tárgyban Magyarországon elismert tudományos fokozattal, vagy legalább tízéves oktatói gyakorlattal felsőoktatási intézményben.[25]

A Médiatanács feladatai:[26]

  1. ellenőrzi és biztosítja a sajtószabadság érvényesülését a médiatörvény valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény keretei között,
  2. ellátja az állami tulajdonban lévő, médiaszolgáltatás céljára biztosított korlátos erőforrásokat használó médiaszolgáltatási jogosultságok pályáztatásának és a pályázat elbírálásának feladatát,
  3. ellátja a törvényben előírt felügyeleti és ellenőrzési feladatokat – a műsor vagy műsorszám rögzítése vagy a médiaszolgáltató által rögzített műsor vizsgálata, továbbá hatósági megkeresés útján,
  4. a Hivatalon keresztül műsorfigyelő és -elemző szolgálatot működtet,
  5. véleményt nyilvánít a médiával és a hírközléssel kapcsolatos jogszabályok tervezetéről,
  6. rendszeresen ellenőrzi a vele kötött hatósági szerződések megtartását;
  7. állásfoglalásokat, javaslatokat dolgoz ki a magyar médiaszolgáltatási rendszer fejlesztésének elvi kérdéseire vonatkozóan,
  8. kezdeményezi a fogyasztóvédelemmel és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmával kapcsolatos eljárásokat,
  9. beszámolót készít a műsorkvótákra vonatkozó kötelezettségek teljesítéséről az Európai Bizottság részére,
  10. szükség esetén kezdeményezheti az audiovizuális politikáért felelős miniszternél e törvény módosítását,
  11. kezdeményező szerepet vállal a médiaműveltség, a médiatudatosság magyarországi fejlesztésében, ennek keretében összehangolja más állami szereplők médiaműveltséghez kapcsolódó tevékenységét, segíti a kormányt az Európai Unió felé e tárgyban esedékes időszakos beszámoló elkészítésében.

A Médiatanács 2010. október 11-én alakult meg. Elnöke Szalai Annamária lett. Az ő 2013. április 12-i halálát követően a tisztség öt hónapig betöltetlen volt, majd az Országgyűlés 2013. szeptember 9-én Karas Monikát, az NMHH elnökét választotta meg a Médiatanács elnökévé,[27] majd 2021. december 14-én Koltay András lett a következő Médiatanács-elnök. Az Országgyűlés 134 igen, 5 nem és 1 tartózkodó szavazattal választotta meg az új elnököt[28].

Tagjai

[szerkesztés]
Név Tisztség Időszak[29]
Bartóki-Gönczy Balázs tag 2021–
Budai László tag 2019–
Koltay András elnök 2021–
Meszleny László tag 2019–
Szadai Károly tag 2019–

Korábban

[szerkesztés]
Név Tisztség Időszak
Auer János tag 2010–2019
Hankiss Ágnes tag 2019–2021
Karas Monika elnök 2013–2021
Kollarik Tamás tag 2010–2019
Koltay András tag 2010–2019
Szalai Annamária elnök 2010–2013
Vass Ágnes tag 2010–2019

Korhatár-besorolás

[szerkesztés]

A jogszabályok kötelezik a televíziókat arra, hogy a legtöbb műsorukat tartalmuk alapján korhatár-kategóriák szerint besorolják.[30] Az NMHH a korhatárjelölések alkalmazásának egységesítése céljából ajánlásban fogalmazza meg a javasolt jelzésekre vonatkozó kritériumokat.[31] Tartalmaikat alapvetően a csatornák sorolják be az egyes kategóriákba, de a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kérésre a televíziós műsorokat külön díj ellenében, 15 napon belül besorolja. A hatóság a médiaszolgáltatók saját besorolásait ellenőrizheti. Alapvetően 6 kategóriát különböztethetünk meg, de a televízióknak lehetőségük van alkalmazni a gyermekbarát piktogramot is azon műsorszámok esetében, amelyek kifejezetten gyermekeknek szólnak.[32] Ha egy műsor a médiahatóság szerint „Tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott” (IV. kategória), de a csatorna mégis alacsonyabb kategóriába sorolja be, annak jogkövetkezményei lehetnek: egyrészt a médiaszolgáltatók hatósági szerződéseiben leírt szankciókat, másrészt a médiatörvény V. fejezetében leírt jogkövetkezményeket lehet alkalmazni.[33] Mozifilmek esetében az NMHH végzi el a besorolást.[34][35] Az alábbi táblázatban láthatóak a korhatárra figyelmeztető piktogramok, amelyeket a köznyelvben csak „karikáknak” szokás nevezni.

Kritikák

[szerkesztés]

A hatóság működését főleg a 2010 utáni második és harmadik Orbán-kormány befolyásolása miatt érték kritikák. Ezek alapján a szervezet működését és a vezetők kinevezését is a Fidesz-kormány saját igényei szerint határozta meg különféle jogszabályokkal, ennek részeként a tagok 9 évnyi mandátummal lettek megválasztva, elnöknek pedig a Fidesz közeli Szalai Annamáriát tették meg, majd annak 2013-as halála után Karas Monika lett az elnök, aki többek közt Habony Árpád kormányzati tanácsadó ügyvédjeként is ismert volt, miközben még kinevezése idején is 3,6 milliós szerződés kötötte a kormánypárti frakcióhoz. A szervezet hangsúlyosan hozott olyan döntéseket, melyek kormányközeli személyek médiaérdekeltségeinek kedveztek, miközben számos, a magyar médiapiacot súlyosan korlátozó, kormánykritikus médiumokat ellehetetlenítő vagy megszüntető lépés ellenére néma maradt. Ennek egyik szimbolikus jele, hogy elnökként maga Karas is kerüli a nyilvánosságot, és csak ritkán ad interjút.[36] Karas 2021 októberében bejelentett mandátum előtti lemondása, és helyére történő új elnök választása mögött is a Fidesz kormányzat 2022-es magyarországi országgyűlési választások előtti „pozícióbetonozását” vélelmezték.[7][8]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Az NMHH székhelye, épületei, elérhetőségei
  2. Önálló szabályozó szervek Magyarországon a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (6) bekezdése szerint
  3. Magyarország Alaptörvénye az önálló szabályozó szervekről (23. cikk). [2012. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 13.)
  4. Az NMHH Elnökének felhatalmazása rendeletalkotásra a médiatörvény szerint
  5. 2010. évi LXXXII. törvény a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról. [2010. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 1.)
  6. Karas Monika lett a médiahatóság elnöke. [2013. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva].
  7. a b Lemondott a médiahatóság elnöke, 9 évre így még a jelenlegi kormánytöbbség választhat utódot 24.hu, 2021. október 15.
  8. a b A Híradó.hu szerint megvan, hova betonozzák be az NMHH ma lemondott elnökét, és kit betonoznak be a helyére 24.hu, 2021. október 15.
  9. Az NMHH önálló hatáskörű szervei a médiatörvény szerint
  10. A médiatörvény a médiatanács jogállásáról és szervezetéről
  11. A médiatörvény az NMHH Hivataláról
  12. a b Az NMHH szervezeti és működési szabályzata
  13. A médiatörvény a média- és hírközlési biztosról
  14. A média- és hírközlési biztosra vonatkozó törvényi előírások
  15. Edina az uj media es hirkozlesi biztos|Kastory Edina az új média- és hírközlési biztos
  16. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság feladatai a hírközlési ágazatban a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 109. § (5) bekezdése szerint
  17. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 109. § (8) és (9) bekezdése a Közigazgatási Frekvenciagazdálkodási Hatóságról
  18. A médiatanács feladatai a médiatörvény szerint
  19. A Médiatanács hatósági hatáskörei a médiatörvény szerint
  20. Az NMHH Hivatalának hatósági hatáskörei a médiatörvény szerint
  21. Eljárás a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése esetén a médiatörvény 181. szakasza szerint
  22. A szöveg minden egyes eleme fontos, ezért szövegfelhasználási engedély megszerzéséig a teljes tartalom a fenti linken érhető el.
  23. A Médiatanács tagjainak jelölése a 2010. évi CLXXXV. törvény szerint
  24. [net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1000185.TV#pr1366 A 2010. évi CLXXXV. törvény 125. szakasza (hogyan válik az NMHH elnöke a Médiatanács elnökjelöltjévé)]
  25. A Médiatanács tagjaival szembeni személyi feltételek a 2010. évi CLXXXV. törvény szerint
  26. A Médiatanács feladatai a 2010. évi CLXXXV. törvény szerint
  27. Megválasztotta az Országgyűlés a médiatanács elnökévé Karas Monikát
  28. Balázsi Levente: A közszolgálati egyetem egykori rektora lett a Médiatanács elnöke. Index.hu, 2021. december 14. (Hozzáférés: 2022. szeptember 1.)
  29. A médiatanács tagjai (NMHH, Hozzáférés: 2021. február 12.)
  30. Kiskorúak védelme, korhatár besorolás
  31. A Médiatanács korhatár-besorolásra vonatkozó ajánlása
  32. Amit érdemes tudni a televíziós korhatárjelzésekről
  33. [net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1000185.TV#pr1830 Jogsértés esetén alkalmazható jogkövetkezmények a médiatörvény szerint]
  34. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény a mozgóképszakmai hatóságról
  35. NMHH-kiadvány a mozis korhatárjelzésekről
  36. Egy megszállt hatóság, ami nélkül nem épülhetett volna ki az Orbán-rendszer 444.hu, 2017. augusztus 28.

Források

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]