Ugrás a tartalomhoz

Nahr al-Kabir

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nahr al-Kabir
* Nahr al-Kabir al-Janoubi
  • Nahr al-Kebir
  • Kebir
Szíria domborzata és nagyvárosai (ukrán feliratokkal)
Szíria domborzata és nagyvárosai (ukrán feliratokkal)
Közigazgatás
OrszágokSzíria, Libanon
kormányzóságHamá
kormányzóságHomsz
kormányzóságTartúsz
TelepülésekHamá, Homsz
Földrajzi adatok
Hossz77,8 km
Vízhozam12 m³/s
Vízgyűjtő terület954 km²
é. sz. 34° 34′ 29″, k. h. 36° 23′ 37″34.574700°N 36.393600°E
TorkolatFöldközi-tenger
é. sz. 34° 38′ 01″, k. h. 35° 58′ 33″34.633600°N 35.975800°E
Térkép
SablonWikidataSegítség

A Nahr al-Kabir (ókori, görögös nevén: Eleutherosz) az Orontésztől nyugatra és Tartúsztól délre a Földközi-tengert keletről keretező hegyláncokon áttörő kisebb folyó.

Történelmi szerepe

[szerkesztés]

Az i.e. 2. évezredben az Eleutherosz völgyében vezetett a legfontosabb kereskedelmi útvonal a Földközi-tenger keleti partja és Mezopotámia között, ami kiemelt stratégiai fontosságot adott neki. Ennek eredményeként hosszú időn át Egyiptom és a Hettita Birodalom ütközőterülete volt, és az itt, illetve ettől délre kialakult Amurrú királyság hol az egyik, hol a másik fél vazallusa volt (de általában a hettitáké).

Az i.e. 1. évezredben ez a folyó volt a föníciaiak által sűrűn lakott terület északi határa (bár kisebb kolóniáik a folyón túl is voltak).[1]

Földrajzi helyzete

[szerkesztés]

Forrásai Latakiától délkeletre, az Alavita-hegységben erednek. Libanon északi határfolyója. Vízgyűjtő területének 74 %-a van Szíriában és 26 %-a Libanonban; ezen a területen nagyjából 535 000 ember él.

Hasznosítása

[szerkesztés]

Vizének jelentős részét elöntözik; ennek érdekében a folyón három nagy duzzasztógátat építettek. Ezek együttes nominális kapacitása 377 millió köbméter; az öntözött terület körülbelül 23 000 ha. A víz megosztásáról a két ország 2002-ben kötött egyezményt.

A víz erősen szennyezett egyrészt a beömlő, tisztítatlan kommunális szennyvizek miatt, másrészt az ártéren ellenőrizetlenül lerakott szilárd hulladékok miatt. A víz minőségének óvásáról, illetve javításáról a víz megosztásáról kötött egyezmény nem rendelkezik.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Rómaikor.hu: Karthágó alapítása I. rész. [2016. november 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 15.)

Források

[szerkesztés]