Ugrás a tartalomhoz

Nógrád (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Nógrád (egyértelműsítő lap).
Nógrád
A falu látképe
A falu látképe
Nógrád címere
Nógrád címere		 Nógrád zászlaja
Nógrád zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásRétsági
Jogállásközség
PolgármesterDávid Barbara (független)[1]
Irányítószám2642
Körzethívószám35
Népesség
Teljes népesség1634 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség48,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület29,54 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájÉszak-magyarországi-medencék[3]
Földrajzi kistájNógrádi-medence[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 54′ 17″, k. h. 19° 03′ 06″47.904819°N 19.051569°EKoordináták: é. sz. 47° 54′ 17″, k. h. 19° 03′ 06″47.904819°N 19.051569°E
Nógrád (Nógrád vármegye)
Nógrád
Nógrád
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Nógrád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nógrád témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Nógrád várának rekonstrukciós rajza

Nógrád (szlovákul: Novohrad; németül: Neuburg) község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban. Vára a vármegye névadója.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye délnyugati részén, a Börzsöny keleti előterében található.

A közvetlenül határos települések: észak felől Diósjenő, északkelet felől Tolmács, kelet felől Nőtincs, délkelet felől Berkenye, délnyugat felől pedig Szokolya.

Megközelítése

[szerkesztés]

Keleti határszélét érinti a 2-es főút is, de lakott területei csak arról letérve érhetők el, a 12 123-as számú mellékúton (ugyanez az út köti össze Diósjenővel is).

Vasúton, a 75-ös számú Vác–Balassagyarmat-vasútvonalon érhető el, melynek egy megállási pontja van itt, Nógrád vasútállomás; utóbbit a 12 318-as számú mellékút szolgálja ki (ezen közelíthető meg a legegyszerűbben a nógrádi vár is).

Története

[szerkesztés]

A falu (vár, megye) nevét a bolgár-szláv Novigrad, azaz Újvár elnevezésből kapta. Története a honfoglalás előtti időkre vezethető vissza, már ebben a korban is kulcsfontosságú helynek számított. I. István király városi rangot adományozott neki és a vármegye székhelyévé tette. Anonymus a vár keletkezési idejét Árpád korára teszi. A 0.91 ha területű vár a 286 méter magas, 9 ha területű Vár-dombon áll.

Okleveles adataink 1108-tól vannak a királyi várról, melynek abban az időben bizonyos Slauiz a várnagya és ispánja. A budai káptalan 1299-es iktatólevelében "Castrum Novigrad" néven említik. IV. László király I. Tamás váci püspöknek adományozta Nógrádot. Az adományozás valószínűleg az 1274–1284-es évek között történt.

A Luxemburgi Zsigmond halála utáni évtizedekben a huszita támadások ellen Szilassy Vince váci püspök erősítette meg falait. A vár fénykorát Mátyás király idejében élte, nagyszabású kiépítése Báthori Miklós váci püspök nevéhez fűződik, aki 1475–1506 között, az olasz származású Traguinus Jakab építész tervei alapján hatalmas költséggel új épületekkel bővíttette, 30 láb mély és ugyanilyen széles, sziklába vágott árokkal keríttette, kutat fúratott és új tornyot, a belső vár öregtornyát építtette meg, melynek falára a püspök 1483-as évszámmal ellátott sárkányrendes, három farkasfog-címerdíszes, vörös márványból készült, reneszánsz emléktábláját helyezték el. Ezt az emléktáblát a feltáráskor megtalálták a torony előtt húzódott sziklaárokban, a törmelék között. Szapolyai János birtoka 1526-ban, kitől 1527-ben I. Ferdinánd serege foglalta el. 1544-ben, Buda eleste után, a török közeledtének hírére Miskey István várkapitány az őrséggel együtt gyáván megfutamodott. Az elhagyott várat Mohamed budai pasa és Husszein esztergomi bég katonái harc nélkül szállták meg.

Mátyás főherceg, Pálffy Miklós és Tiefenbach Kristóf fővezérek egyesített serege 50 évi megszállás után 1594. február 27-én szabadította fel Nógrádot.

Bocskai István erdélyi fejedelem 1605-ben török segítséggel foglalta el a várat, de az 1606. évi bécsi béke alapján a király kezébe került. 1619-ben Bethlen Gábor foglalta el, majd 1622-ben a nikolsburgi béke ismét a királynak juttatja vissza.

Az Apaffy (Apafi) Mihály erdélyi fejedelemmel szövetkezett török csapatoknak 1663-ban Nadányi Miklós  (szlov. Mikuláš Nadaný, szlov. "nadaný" = tehetséges) várkapitány a várat ellenállás nélkül átadta. Rövid 22 évi megszállás után 1685-ben a villámcsapástól felrobbant lőporraktár hatalmas rombolást végzett a védőfalakban, ezért a török a még épen maradt részeket is felgyújtotta, és a várat elhagyta. A vár török parancsnoka, Csonka bég később kereszténnyé lett, és I. Lipót király nagyobb uradalommal jutalmazta meg. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején utoljára még játszott a vár némi katonai szerepet, de ezt követően a császári csapatok lerombolták.

Állapota mára nagyon leromlott, de már hozzáfogtak a restaurálásához.

A törökök elvonulása idejére a falu elnéptelenedett, ezért a Felvidékről származó szlovákokkal telepítették be, akik magukkal hozták nyelvüket, szokásaikat.

A jelenlegi római katolikus templomot Migazzi Kristóf váci püspök építtette 1757-ben. Az evangélikus templom 1865-ben épült fel.

A vár történetéről szóló rész nagyrészt a Várak honlapról származik.

  • A vár
    A vár
  • A templom
    A templom
  • A vár légifotón
    A vár légifotón
  • Lekvárfőzés Nógrádban
    Lekvárfőzés Nógrádban

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Piroska János (független)[4]
  • 1994–1998: Piroska János (független)[5]
  • 1998–2002: Piroska János (független)[6]
  • 2002–2006: Szórágy Gyuláné (független)[7]
  • 2006–2010: Szórágy Gyuláné (független)[8]
  • 2010–2014: Szórágy Gyuláné (független)[9]
  • 2014–2019: Szórágy Gyuláné (független)[10]
  • 2019–2024: Varga Richárd (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2024– : Dávid Barbara (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1389
1374
1395
1621
1595
1625
1634
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,9%-a (1287 fő) magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,3% németnek, 0,6% románnak, 5,2% (76 fő) szlováknak mondta magát (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,5%, református 4,8%, evangélikus 9,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,3% (22,5% nem nyilatkozott).[12][13]

2022-ben a lakosság 91,8%-a vallotta magát magyarnak, 3,5% szlováknak, 0,8% németnek, 0,6% cigánynak, 0,6% románnak, 0,1-0,1% bolgárnak, szlovénnek és lengyelnek, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,1% volt római katolikus, 7% evangélikus, 5,5% református, 0,3% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,1% izraelita, 1,4% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 10,5% felekezeten kívüli (32% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Híres emberek

[szerkesztés]

További képek

[szerkesztés]
  • a vár
    a vár
  • a vár
    a vár
  • a vár
    a vár
  • a vár
    a vár
  • a vár
    a vár
  • a tájház
    a tájház
  • a tájház
    a tájház
  • a tájház
    a tájház

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Nógrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 15.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Nógrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Nógrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  6. ↑ Nógrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  7. ↑ Nógrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  8. ↑ Nógrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  9. ↑ Nógrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  10. ↑ Nógrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 17.)
  11. ↑ Nógrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 6.)
  12. ↑ Nógrád Helységnévtár
  13. ↑ A 2011-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. ↑ Nógrád Helységnévtár
  15. ↑ Csurgó-forrás. Hellodunakanyar.hu, hozzáférés: 2024-06-06

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nógrád_(település)&oldid=27708560”