Moesia

	Moesia
	Moesia provincia egyik része, Moesia Inferior (Alsó-Moesia)
Fennállás	6 - 4. század vége
Ország	Római Birodalom
Központ	Singidunum (Belgrád)
Főbb települések	Viminacium (Kostolec), Bononia (Vidin), Naissus (Nis), Odessus (Várna), Tomis (Constanta)
	Népesség
Népesség	ismeretlen
Nemzetiségek	rómaiak, trákok, illírek, görögök
	Térkép
	Moesia és környezete (Droysens Historischem Handatlas, 1886)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Moesia témájú médiaállományokat.

Moesia a Római Birodalom provinciája (tartománya) volt a mai Szerbia és Bulgária területén. Moesiát délről a Balkán-hegység (Haemus) és a Šar-hegység (Scardus, Scordus, Scodrus), nyugaton a Drina folyó (Drinus), északon a Duna a Vaskapu-szorosig, keleten pedig a Fekete-tenger (Euxine) határolta. A régiót főleg trákok és illírek lakták. A nevét a moesi nevű trák törzsről kapta.

Megszervezése

Kr. e. 75-ben C. Scribonius Curio, Macedonia proconsulja seregével egészen a Dunáig nyomult, és legyőzte a terület lakóit. Végleg M. Licinius Crassus, a triumvir unokája hódoltatta meg őket. (Ő később, Augustus uralkodása idején, Kr. e. 29-ben Macedonia proconsulja is volt.) A régiót azonban csak Augustus uralkodásának a vége felé szervezték provinciává: egy 6-ból származó feljegyzés Moesia helytartójaként említi Caecina Severust (Dio Cassius lv. 29).

Moesia kettéosztása

Moesia eredetileg egyetlen provincia volt és egy császári legátus igazgatta (aki valószínűleg Achaea és Macedonia provinciákért is felelt). Domitianus császár osztotta fel Moesia Superior (felső) és Moesia Inferior (alsó) provinciákra (az utóbbit úgy is emlegették mint Ripa Thracia). A két új provincia a Cebrus (Ciabrus; mai Cibritza vagy Zibru) folyó nyugati, illetve keleti oldalán feküdt, bár vannak, akik szerint a határ nyugatabbra volt. Mindkét provinciát egy császári legátus és egy procurator kormányozta. Mint határtartományt, Moesiát erődökkel és helyőrségekkel erősítették meg a Duna déli partja mentén. Axiopolisz és Tomi között pedig védőfalat is építettek a szkíták és a szarmaták elleni védekezésül.

Külső támadások

Miután 270 körül Aurelianus a gótok nyomására kiürítette Daciát, és a római lakosságot a Duna déli oldalára telepítették át, Moesia középső részét Dacia Aurelianinak nevezték el (amit szintén felosztottak, Dacia Ripensis, illetve Dacia Interior részekre). Moesia Superior egy területét, Dardaniát Diocletianus császár provinciává szervezte, Naissus vagy Nissa (a mai Niš) székhellyel. Itt született Nagy Konstantin (I. Constantinus) 272-ben.

238-tól kezdve Moesiát folyamatosan támadták a gótók és más törzsek. A gótok 250-ben lerohanták az egész tartományt. Miután keletről erősen szorongatni kezdték őket a hunok, a gótok 376-ban ismét átkeltek a Dunán és Valens császár engedélyével Moesiában telepedtek le. Nem tartott azonban sokáig a békesség a befogadó rómaiakkal. 378-ban a gótok legyőzték Valenst a hadrianopolisi csatában. Ezeket a gótokat „moeso-gótoknak” nevezték, akik számára Ulfilas elkészítette a Biblia gót fordítását.

Fontosabb városok Moesiában

Moesia Superior római kori települései^[1]^[2]
Római név	Mai ország és név	Leírás
Singidunum	Belgrád	A Duna mentén
Aureus Mons		A Duna mentén
Marcum	Drasje	A Morava dunai torkolatában
Viminacium (Aelium municípium)	Kostolac	A provincia székhelye, légió állomáshelye.
Novae	Cezava	A Duna mentén
Egeta	Brza Palanka	A Duna mentén
Bononia	Vidin	A Duna mentén
Ratiaria	Archar
Municipium	Kaliste
Horreum Margi	Cuprija	A Morava völgyében
Naissus	Nis	A Morava völgyében
Remesiana	Bela Palanka	A Nisava völgyében
Aureliana	Kostol
Celegerorium
Dard (Anorum)	Sočanica
Ulpianum	Drin
Scupa	Szkopje

Moesia Inferior római kori települései^[1]^[2]
Római név	Mai ország és név	Leírás
Oescus (colonia Ulpia)	Gigen	Légiós tábor a Duna mentén
Asamus		A Duna mentén
Novae	Szvistov	Légiós tábor a Duna mentén, később Nagy Theodorik szálláshelye
Transmarisca		A Duna mentén
Durostorum		Légiós tábor a Duna mentén
Axiopolis	Cernavodă	A Duna mentén
Heracleia		A Duna mentén
Capidava	Topalu	A Duna mentén
Ulmentum	Pantelimon	A Duna mentén
Troesmis	Turcoaia	Légiós tábor a Duna mentén
Noviodunum		A Duna mentén
Aegyssus		A Duna-deltában
Tropaeum Traiani	Adamclisi
Tomis	Konstanca	A Fekete-tenger partján, Ovidius költőt ide száműzték
Callatis	Mangalia	A Fekete-tenger partján
Dionysopolis	Balcsik	A Fekete-tenger partján
Odessus	Várna	A Fekete-tenger partján
Nicopolis ad Istrum	Nikup	A Jantra folyó közelében
Marcianopolis	Devnya
Melta	Lovecs
Montana