Ugrás a tartalomhoz

Merényi Lipót

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Merényi Lipót
Merényi Lipót az NB. I-es dorogi csapat tagjaként
Merényi Lipót az NB. I-es dorogi csapat tagjaként
Személyes adatok
Születési dátum1953szeptember 22. (71 éves)
Születési helyDorog, Magyarország
Állampolgárságmagyar
BecenévPubi
Poszthátvéd
Junior klubok
IdőszakKlub
 Magyar 1957-2000 Dorogi AC
Felnőtt klubok1
IdőszakKlubMérk.(Gól)
1974–1985Magyar 1957-2000 Dorogi AC143(4)
Edzőség
IdőszakKlub
1994–2000Magyar 1957-2000 Dorogi FC (utánpótlás)
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
A Wikimédia Commons tartalmaz Merényi Lipót témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Merényi Lipót (Dorog, 1953. szeptember 22. –) labdarúgó, edző.

Pályafutása

[szerkesztés]

Labdarúgóként

[szerkesztés]

Saját nevelésű játékosként az 1974-1975-ös évadban mutatkozott be először, az akkori NB. II-es dorogi felnőtt csapatban. Első mérkőzése a 22. számú Volán (akkori nevén FŐSPED Szállítók SE) elleni idegenbeli bajnoki találkozó, amely gól nélküli döntetlennel zárult. Pályafutásának legnagyobb sikerét a következő évadban érte el, amikor az NB II második helyén végezve kiharcolták az NB I-be való kerülést. Külön emlékezetes mérkőzés ebben a sikeres évadból a Szolnok elleni 2-1-s győzelem volt a számára, ahol a dorogiak győztes gólját ő szerezte. Az első osztályból 1977-ben kiestek, azonban emlékezetesre sikeredett a búcsú, miután a bajnoki címvédő Újpesti Dózsát legyőzték. Azon a mérkőzésen a legendás Bene Ferenc őrzését kapta feladatául, amelyet sikeresen hajtott végre. Ezt követően hat éven át a másodosztályban szerepeltek. Az 1981-1982-es évad hozta a legnagyobb sikert, amikor sokáig nyílt versenyben voltak az NB I-be jutásért, végül a bronzérmet érő harmadik helyen végeztek, valamint, mint védőjátékos, neki is nagy szerepe volt abban, hogy a dorogiak kapták a legkevesebb gólt. Pályafutása utolsó két évében az NB III-ban játszott, miután 1983-ban balszerencsés módon kiestek az NB II-ből, azonban a következő két évben nem sikerült visszajutniuk, miután 1984-ben a negyedikek, 1985-ben pedig csak a kilencedikek lettek. Némi vigaszt jelentett számukra, hogy a csapat egy 17 hazai mérkőzésből álló veretlenségi sorozatot produkált, ráadásként ebből a kiváló sorozatban 10 mérkőzést zsinórban nyertek meg. Szerepelt az első osztályú Dinamo Berlin elleni 2-2-s döntetlenül zárult barátságos mérkőzésen, 1984. nyarán. 11 évnyi aktív játék után 1985-ben vonult vissza.[1][2]

Edzőként

[szerkesztés]

Edzői képesítést szerzett, majd 1994 és 2000 között a dorogi utánpótlás csapatok edzője volt, ahol a serdülő korosztályt vezette.

Sikerei, díjai

[szerkesztés]
  • NB II
    • 2.: 1975–76
    • 3.: 1981-82

Polgári hivatása

[szerkesztés]

A hivatásszerű labdarúgás mellett Műszeripari technikumot végzett. Évtizedek óta a dorogi Richter Gedeon Vegyészeti Gyár megbecsült dolgozója, ahol az Energetikai osztály műszakvezetője, valamint biztonsági és munkavédelmi vizsgáztatásokat is vezet.[3]

Családja

[szerkesztés]

Jelenleg is Dorogon él. Édesapja, id. Merényi Lipót szintén a Dorog játékosa volt és hasonlóan védő poszton játszott. Igaz, legtöbbször a tartalék csapatot erősítette, ugyanis posztján akkoriban Lakat Jenő állandó helye megkőjelezhetetlen volt az első számú csapatban. Felesége a dorogi kézilabda csapat tagjaként sportolt versenyszerűen. Két gyermekük, Tamás és Orsolya. Fia immár harmadik generációként, szintén a Dorog játékosa volt. Mindkét gyermeke által többszörös nagypapa. Apósa, Oláh Antal a Dorogi Szénbányák Lencsehegyi Üzemében 1980. május 9.-én bekövetkezett bányaszerencsétlenség áldozata lett öt másik bányász társával együtt.[3]

Források

[szerkesztés]
  1. Petrik József-Péntek Sándor: A Dorogi Bányász SC 75 éves Jubileumi Emlékkönyve/ A Dorogi Bányász labdarúgói
  2. Varga Lajos: A Dorogi Bányász SC Labdarúgó Almanach/1974-85
  3. a b Szabó Gyula: Hogy is volt? A dorogi labdarúgás történetének elmúlt húsz éve /2. kötet/Merényi-riport
  • Merényi Lipót NB I-es statisztikája a Nemzeti Labdarúgó Archívum oldalán