Kolozsvári Rádió
Koordináták: é. sz. 46° 46′ 07″, k. h. 23° 32′ 53″46.768611°N 23.548056°E
Kolozsvári Rádió | |||
A rádió épülete 1967-ben | |||
Jelmondat: Sună bine – Talál a szó | |||
Adatok | |||
Indulás | 1954. március 15., 1989. december | ||
Megszűnés | 1985. január 12. | ||
Társaság | Román Rádiótársaság | ||
Tulajdonos | Román Rádió | ||
Ország | Románia | ||
Vételi terület | Közép-Erdély és Partium | ||
Székhely | 400331 Kolozsvár, Donát út 160. Kapcsolat | ||
Online adás | |||
| |||
Hivatalos oldal | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kolozsvári Rádió témájú médiaállományokat. |
A Kolozsvári Rádió (románul: Radio România Cluj) a romániai állami Román Rádiótársasághoz (SRR) tartozó regionális közszolgálati rádióadó, amely románul és magyarul sugározza műsorát.
Vételkörzete Közép-Erdély és Partium területe (Beszterce-Naszód, Bihar, Fehér, Kolozs, Máramaros, Szatmár, Szeben és Szilágy megyék), ahol kb. a Romániában élő magyar 34 százalékához jut el.[1] Rendszeres hallgatóinak száma százezres nagyságrendű.[2]
Főszerkesztője Bogdan Roșca-Zasmencu főszerkesztő-helyettese Rostás-Péter István.[3]
Története
[szerkesztés]Az adótornyot egyes források szerint 1931-ben építették.
Az adó építését több – magyar és román nyelvű – forrás 1931-re teszi. Az évszám alighanem egy költemény alapján került a köztudatba. Ez a Rádióba mondom. A verset olvasva a következőket lehet mondani.
- Reményik Sándor valóban kolozsvári,
- valóban járt rádióstúdióban,
- valóban hallott rádióadást,
- valóban készült róla hangfelvétel
- a vers dátuma 1931. december 5.[4]
A vers írásának helyszínét azonban nem ismerjük. Ezért egyáltalán nem biztos, hogy azt valamely kolozsvári élménye lapján írta.[* 1] Egy újságcikk szerint 1938-ban még nem volt Kolozsvárott rádióadó. A rádiózás rajongói a Botfaluban működő berendezést kívánták Kolozsvárra áttelepíteni.[5] A Felsőzsukon létesült adóberendezés építésének időpontja ismeretlen. A Feleki-tetőn[* 2] jelenleg csak FM és televíziós adók működnek. 1939-től a Postul Dacia magyar nyelvű híreket sugárzott rövidhullámon.[6]
A Magyar Posta egy 1,25 kW-os adót telepített 1940 szeptemberében Kolozsvárott.[* 3] Ez az adó (Telefunken) eredetileg Kassán működött.[8] Az új helyén a már meglevő antennáról sugározta Budapest I. műsorát a 267,4 m méteres hullámhosszon (1122 kHz).[9] Kábeles összeköttetés nem létezett még, ezért rádióvevővel fogták a budapesti műsort, és csak a város központjából volt kábeles összeköttetése az adótoronyig. Ezt az adót korszerűsítették, és az elavult berendezést 1942-ben átszállították Lakihegyre.
Észak-Erdély visszacsatolása előtt (1939-ben) még nem működött a kolozsvári adó.[10] Ezért 1940 és 1942 között a Kassáról átszállított kisadó működött. 1942-ben ezt egy korszerűbb berendezés váltotta fel. A kolozsvári stúdiót 1942 február 27-én avatták fel, és a háború befejezéséig működött a Tordai-úton.[11] Magyar nyelvű adás ezután csak a bukaresti stúdióból volt hallható 1945 május 1-jétől. 1950-ben fiókszerkesztőséget hoztak létre Kolozsvárott; ez alakult át önálló stúdióvá 1954-ben.
A Kolozsvári Rádió az önálló stúdióból 1954. március 15-én 16 órától sugározta első műsorát, egy-egy órát román és magyar nyelven. Ekkor még nem létezett külön magyar szerkesztőség, mégis sok jelentős magyar kulturális produkció született itt. Később fokozatosan csökkentették a magyar adás időtartamát. 1985. január 12-én az egész stúdiót központi utasításra felszámolták, az értékes hangszalagokat őrző Aranyszalagtárt Jilavára, Románia leghírhedtebb börtönébe szállították át. A romániai forradalom után, 1989 decemberétől ismét működik a rádió a nap 24 órájában. A Kolozsvári rádiónak számos jeles magyar riportere, műsorszerkesztője volt, köztük Keszy-Harmath Vera, Balló Áron, Fekete Károly, Csép Sándor, Muzsnay Magda.
Frekvenciák a kezdetek idején
[szerkesztés]Románia 1933-ban a luzerni rádiókonferencián engedélyt kapott az 1122 kHz (267,4 m) frekvencia használatára Cernăuți székhellyel (Csernyivci, Bukovina). Észak-Erdély visszacsatolása után ezt a frekvenciát használta a Magyar Posta a kolozsvári rádióadó számára 1940 szeptemberétől 1944-ig, amikor az adót a front közeledése miatt le kellett szerelni.
A Montreeux-i rádiókonferencia (1939) engedélyezett első ízben frekvenciát Kolozsvár számára: 1411 kHz (212,6 m).[12]
A koppenhágai rádiókonferencia (1948) engedélyezte az 1151 kHz-et (261 m).[13]
Az 1976-os genfi rádiókonferencia engedélyezte Kolozsvár számára a 908 kHz-et (330,4 m), majd az 1978-as genfi konferencia után engedélyezték a jelenleg is használt 909 kHz-et (330 m).
Kronológia
[szerkesztés]1939: Megindul a bukaresti rádió magyar nyelvű adása a bukaresti és a brassói adóról.[14]
1940 szeptemberében a Magyar Posta szakemberei meglepetéssel tapasztalták, hogy áll egy 70 méter magas torony a Tordai úton, de sem a tornyot, sem a tartókábeleket nem szigetelték el a földtől. Állt mellette egy adóépület is, amelynek berendezése egy rádió iránymérőhöz hasonlított. Keresniük kellett egy vállalkozót, aki megemeli az adótornyot, elhelyezi alá a szigetelő gömböt, valamint a tartókábelekbe is betoldja a szigetelő csigákat[* 4]. Ilyen módon felújították a tornyot, és üzembe helyzeték a Kassáról átszállított adóberendezést.[11] Ennek adóteljesítménye 1,2 kW volt; ezt egy nagyobb adó váltotta fel 1942-ben. Ekkor létesült először önálló bemondó stúdió Kolozsvárott a Farkas utcában. Ez az adó látta el Kolozsvár környékét műsorral (Budapest I. műsorát sugározta) egészen 1944 nyaráig. A helyzetnek megfelelően innen lehetett légiriadót is elrendelni.
Ekkoriban figyeltek fel arra, hogy a Tordai-úton elhelyezett rádióadó Kolozsvártól északra, a dombos területeken rosszul fogható. Nyilván ennek következtében települt a jelenlegi adóberendezés Felsőzsuk határába.
1943-ban tervbe vették egy 15 kW-os adó építését (Csíkszereda számára is egy másikat), ezek egyike sem valósult meg a front közelsége miatt.
1945-ben alakult meg Bukarestben a magyar szerkesztőség. Május másodikán kezdődött meg a magyar nyelvű adás.[15]
1954. március 15. – Itt Kolozsvár! Aici Cluj! – először szólalt meg az éterben, a 261 és a 330 méteres [* 5] (közép)hullámon a Kolozsvári Rádió, a Román Rádiótársaság részeként.[16] Az első stúdió a Rákóczi (ma Grigorescu) út 60 szám alatt kapott helyet. Adásideje: 1 óra magyarul és 1 óra románul. 1954 nyarától további fél órával bővült mindkét nyelvű adás. Ezt követően jött létre a többi területi stúdió: Krajova, Temesvár, Jászvásár, Marosvásárhely.
1966-tól: stúdióépítés a Donát úton. Az 1967. december 29-i átadást követően, 1968. január 20. óta a Donát út 160. alól sugároz a Kolozsvári Rádió.
1967 áprilisától az adásidő 4 órára növekedik: 2 óra 15 perc románul, 1 óra 45 perc magyarul.
1968. június 7. – Acusticon Stúdió – a közönség részvételével tartott első rádióadás Kolozsváron.
1972 júliusától az adásidő összesen 6 óra: 3 óra 30 perc románul, 2 óra 30 perc magyarul.
1978 októberében az első duplex adás: a Kolozsvári Rádió adásának összekapcsolása a bukaresti és a jászvásári stúdiókkal.
1980 januárjától az adásidő 7 és fél óra: 4 óra 30 perc románul, 3 óra magyarul.
1985. január 12. – a Kolozsvári Rádió elhallgattatása. A Román Rádiótársaság minden területi stúdiójának adását beszüntették egyetlen rendelettel. A közszolgálati rádió Bukarestből sugárzott műsora az év végén reggel 6-tól este 23.30-ig tartott, nemzetközi csatornája 13 nyelven sugározott. A műsorok egyre inkább a Román Kommunista Pártról és vezetőjéről szóltak.
1989. december 22. – a forradalmi hangulat a Román Rádiótársaságra is kihat: minden csatornája, az előzetesen meghirdetett műsortól eltérően, hazafias dalokat sugároz és beolvassák a szükségállapotot kihirdető elnöki rendeletet. Később bejelentik a diktátor menekülését, a nap további műsorai az események függvényében alakulnak. Ugyanaznap újraindul a Kolozsvári Rádió sugárzása. A műsoridő naponta 4 óra magyar nyelvű műsort tartalmaz.
1998. – a digitális hangfeldolgozás bevezetése: a hangfájlok lassan felváltják a szalagokat, a számítógépek a szalagvágókat.
2000. április 21. – a Nagyszebeni Rádió műsorának indulása (Radio Antena Sibiului).
2000. augusztus 3. – az ultrarövid hullámú sugárzás megkezdése Kolozsváron, a 95,6 MHz frekvencián.
2001. szeptember 20-án sugárzott a Kolozsvári Rádió először FM-en, 15 órától magyarul (a Slágeróra műsorát).
2004 márciusa: a Kolozsvári Rádió első internetes honlapjának (www.radiocluj.ro) és egyben az internetes sugárzásnak a hivatalos elindítása.
2004. március 11. – a Kolozsvári Rádió 50 éves születésnapjára kiadott multimédiás CD bemutatása. Tartalma: aranyszalagtári felvételek, a szerkesztőség bemutatkozása.
2004-ben 24 órásra bővült az adásidő, ekkor indult el az éjszakai magyar adás (hajnali 2 és 4 óra között).
2004 novembere: a Máramarosszigeti Stúdió elindulása az 1404 kHz frekvencián: naponta reggel 7-8, valamint délután 17-18 óra között, román, magyar és ukrán nyelvű műsorral.
2005. – Átállás a kizárólagos digitális hangfeldolgozásra. A régi szalagok megmaradnak az archívumban, a szalagtárban.
2010. augusztus 4. óta a Kolozsvári Rádió a Facebook közösségi oldalon is jelen van.[17] Saját profilja van már a Zenetér és a Hangoló (2012. szept. 4.) műsornak is.[18]
2011-ben a nagyszebeni URH frekvencián (95,4 MHz) is elindul az adás.
2011. június 30-án indult útjára a www.kolozsvariradio.ro új honlap, bővült az internetes vétel lehetősége. Ugyanekkor vált lehetővé a hozzászólás a webes felületen, illetve ekkor csatlakoztak a rádió honlapjához az első blogok (Rádióbuhera, 2007. 01. 25., Tótágas 2011. 08. 12.)
2012 szeptemberétől a 87,9 MHz frekvencián (Avasfelsőfalu) Szatmárnémetiben és környékén is fogható ultrarövid hullámon a Kolozsvári Rádió. A frekvenciát 2013 novemberében lecserélték a 93,3 MHz-re, amelyen jobban fogható Nagykárolyban és környékén.
Frekvenciák
[szerkesztés]Sáv | Frekvencia (Adó helye, teljesítménye) | Internetes vétel | Magyar adás |
---|---|---|---|
Ultrarövidhullám | 98,8 MHz (Kolozsvár, 0,5 kW, csak magyarul)
97,3 MHz (Bánffyhunyad, 0,1 kW, csak magyarul) Részben magyar nyelven sugárzó frekvenciák:
|
Online adás (32 és 64 kbit/s AAC+ stream) |
|
Középhullám (részben magyar nyelven) |
|
Jeles munkatársak
[szerkesztés]A Kolozsvári Rádióban több neves személy dolgozott az évek során. Az alábbi listát a teljesség igénye nélkül állítottuk össze:
- Balla Zsófia (1972-85)
- Demény Piroska (1971-91)
- Kalinovszky Dezső 1968
- Kelemen Hunor politikus. A kilencvenes években híradósként tevékenykedett a Kolozsvári Rádió magyar adásában.
- László Ferenc 1954-től
- Muzsnay Magda 1954-1985
- Németh Júlia a Kolozsvári Rádió szerkesztője. (1975-85)
- Tóthfalussy Béla újságíró, műfordító, politikus.
- Zágoni Olga (1972-80)
- Xántus János földrajztudós. A kolozsvári rádióstúdió magyar nyelvű tudományos adásait szerkesztette és vezette, illetve forgatókönyveket írt a Román Televízió magyar adásainak dokumentumfilmjeihez.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Bár a források 1931-et jelölnek meg, a nemzetközi rádióegyezményekben nem található 1931-ben engedélyezett frekvencia Kolozsvár helyszínnel.
- ↑ A források szerint 1940-ben állt már egy adótorony a Tordai úton. Tekintve, hogy a város az elmúlt hetven év alatt jelentősen terjeszkedett, ez nem lehetett közel Erdőfelekhez
- ↑ Már 1940-ben megindult a kísérleti adás.[7] A cikkben valószínű tévedés van. ugyanis a 670 méteres hullámhosszat nem lehetett a nagyközönség számára gyártott rádióvevőkön beállítani
- ↑ A neve Zsigmond volt – a források szerint
- ↑ A 330 méterhez tartozó frekvenciát csak 1978-ban engedélyezték
Források
[szerkesztés]- ↑ Az adáskörzet és a 2011-es népszámlálás eredményeinek egymásra vetítéséből
- ↑ Az egyes felmérések igen nagy szórást mutatnak, a Rádió belső felmérései nem nyilvánosak. Lásd az Igazgatótanács 2013/133-as határozatát http://srr.ro/files/CY1923/CA%202013/aprilie/-HotarareaConsiliuluideAdministratienr.133din24.04.2013-ref.Regulamentuldeprezentasicomunicareinmediulonline.pdf Archiválva 2014. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ http://www.radiocluj.ro/hu/csapat.html. [2013. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 18.)
- ↑ Reményik Sándor: Rádióba mondom. OSZK, 1931. (Hozzáférés: 2017. október 27.)
- ↑ (1938) „Újra felvetették a kolozsvári rádióleadóállomás tervét”. Keleti Újság XXI (15), 4-4. o.
- ↑ Gáspár, Sándor: Rádió, 1989-ig
- ↑ (1940) „Halló, itt Rádió Kolozsvár...”. Keleti Újság XXIII (215).
- ↑ Balás, B. Dénes: A magyar rádiózás második adóberendezése Az adóvégfokozat teljesítménye eltérő, ha távíró, vagy, ha telefónia üzemben működik. Az antennára való kicsatolás miatt az ERP hatásos sugárzási teljesítmény is függ a telepítés körülményeitől
- ↑ Susánszky László: Kassa és Kolozsvár rádiós szemmel (1941-1944). Postaműszaki évkönyv, 1990. (Hozzáférés: 2017. október 7.)
- ↑ (1939) „Nincs remény a kolozsvári rádióállomás felépítésére”. Keleti Újság XXII (114), 4-4. o. Az újságcikk címe: Nincs remény
- ↑ a b Sebestyén Kálmán: Magyar rádióadó Kolozsváron, 1940-1944. Honismeret. (Hozzáférés: 2017. október 2.)
- ↑ Convention Européenne de Radiodiffusion. ITU. (Hozzáférés: 2017. október 2.)
- ↑ Copenhagen Plan. ITU. European Broadcasting Convention, 1948. (Hozzáférés: 2017. október 2.)
- ↑ (1939) „rádió 1940&pg=215&layout=s A bucuresti rádióállomás első magyar nyelvű hírszolgálata”. Keleti Újság XXII (164), 6-6. o.
- ↑ Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002. ISBN 973-26-0698-3
- ↑ Rácz Éva kutatásából, http://www.radiocluj.ro/blog/kolozsvari.radio.60/2014/01/08/60-ev-pillanatai-szamokban Archiválva 2014. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Magyar adás: https://www.facebook.com/pages/Kolozsvári-Rádió/140304466001687 Román adás: https://www.facebook.com/RadioRomaniaCluj
- ↑ Hangoló: https://www.facebook.com/pages/Hangoló/410690505664858 Zenetér: https://www.facebook.com/pages/Zenetér/478711128816552
- ↑ Jucu transmitter, mast east is a high conspicuous structure. travelsradiate.com, 2012. [2017. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 3.) Három része: a déli, az északi és a keleti torony. A keleti torony 165 méter magas, ez nyilván az anti-fading kivitel miatt van így
További információk
[szerkesztés]- Honlap
- Kozma Ágnes: A romániai magyar rádiózás története Archiválva 2007. október 13-i dátummal a Wayback Machine-ben (a kolozsvári adó nem 909 kW teljesítményű, hanem a 909 kHz frekvencián működik)
- Adatlapja a Hullámvadász.hu-n
- A feleki átjátszó állomás 46°42'52" É.Sz. 23°38'33" K.H.
- Rácz Éva Mária: A közszolgálati rádió átalakulása. Kolozsvári Rádió, 1989–2016; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2020 (Letöltés)