Ugrás a tartalomhoz

Klorid

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A szervetlen kémiában a kloridok kloridiont (Cl) tartalmazó vegyületek. A szerves kémiában régiesen kloridoknak nevezzük a mínusz 1-es oxidációs számú klóratomot tartalmazó vegyületeket.

Kloridok

[szerkesztés]

Néhány jelentős klorid:

  • ammónium-klorid (NH4Cl)
  • arany(III)-klorid (AuCl3)
  • bárium-klorid (BaCl2)
  • ezüst-klorid (AgCl)
  • hidrogén-klorid (HCl)
  • kalcium-klorid (CaCl2)
  • kálium-klorid (KCl)
  • kloroform (CHCl3)
  • magnézium-klorid (MgCl2)
  • nátrium-klorid (NaCl)
  • nitrogén-triklorid (NCl3)
  • ón-klorid (SnCl2)
  • réz-klorid (CuCl)
  • réz-diklorid (CuCl2)
  • szén-tetraklorid (CCl4)

Ammónium-klorid (NH4Cl)

[szerkesztés]

Az ammónium-klorid más néven ammóniasó, szalmiák, szalmiáksó vagy E510 az ammóniák egy sója, mely tiszta állapotában erősen vízoldékony kristályokat alkot. Vizes oldata közepesen savas kémhatású.

Arany-triklorid (AuCl3)

[szerkesztés]

Az arany-klorid vörös kristályos anyag, nagyon higroszkópos, valamint erősen mérgező.

Bárium-diklorid (BaCl2)

[szerkesztés]

A bárium-klorid fehér, higroszkópos por, erősen mérgező. A bárium-klorid nem gyúlékony szilárd vegyület.

Ezüst-klorid (AgCl)

[szerkesztés]

Az ezüst-klorid fehér kristályos anyag, vízben alig oldódik. Az AgCl fényre és hőre érzékeny, ami auto-reakciót[pontosabban?] indukál, melynek során az anyag szürkésbordó elszíneződést kap, mely a fémezüst jelenlétre utal. A természetben a klórargirit ásványban fordul elő.

Hidrogén-klorid (HCl)

[szerkesztés]

A hidrogén-klorid színtelen, szúrós szagú, íztelen, levegőnél nagyobb sűrűségű, mérgező gáz. Vízben jól oldódik, vizes oldata a sósav. A hidrogén-klorid hidrogénből és klórból képződik magas hőmérsékleten vagy fény hatására.

Kalcium-diklorid (CaCl2)

[szerkesztés]

A kalcium-klorid a kalciumnak a klórral alkotott ionos vegyülete. Vízben nagyon jól oldódik. Szobahőmérsékleten szilárd sót alkot.

Kálium-klorid (KCl)

[szerkesztés]

A kálium-klorid fém-halogenid, melyet a kálium és a klór alkot. Tiszta állapotban szagtalan, fehér színű, vagy színtelen kristályokat alkot.

Kloroform (CHCl3)

[szerkesztés]

A kloroform színtelen, kellemes szagú, érdekes ízű folyadék. Vízben rosszul, szerves oldószerekben viszont jól oldódik.

Magnézium-diklorid (MgCl2)

[szerkesztés]

A magnézium-klorid a magnézium-klórral alkotott sója. Szobahőmérsékleten színtelen vagy fehér szilárd kristályokat alkot.

Nátrium-klorid (NaCl)

[szerkesztés]

A nátrium-klorid az egyik legismertebb só, a konyhasó legfontosabb összetevője. Színtelen, szagtalan, kristályos ionrácsos vegyület.

Nitrogén-triklorid (NCl3)

[szerkesztés]

A nitrogén-triklorid sárga színű, nagy sűrűségű robbanékony folyadék. Meglehetősen reaktív vegyület.

Ón-diklorid (SnCl2)

[szerkesztés]

Az ón(II)-klorid fehér, kristályos anyag, az ón klórral alkotott egyik sója. Szobahőmérsékleten fehér, kristályos vegyület.

Réz-klorid (CuCl)

[szerkesztés]

A réz-klorid vízben oldhatatlan fehér kristályos por. Szoba hőmérsékleten szilárd halmazállapotú és irritáló.

Réz-diklorid (CuCl2)

[szerkesztés]

A réz-diklorid sárgásbarna por, vízben és alkoholban jól oldódik. Réz-oxid vagy réz-karbonát sósavban való oldásával kapható; oldatából zöld színű dihidrát kristályosodik ki. Ebből sósaváramban való hevítéssel sárga vízmentes anyag készíthető.

Szén-tetraklorid (CCl4)

[szerkesztés]

A szén-tetraklorid szobahőmérsékleten színtelen jellegzetes édeskés illatú folyadék. Erősen mérgező és a környezetre is káros hatással van.