Kiss-Eperjessy Anna

Kiss-Eperjessy Anna
Életrajzi adatok
Született	1906. szeptember 20. Dés Osztrák–Magyar Monarchia
Elhunyt	1990. szeptember 30. (84 évesen) Marosvásárhely Románia
Ismeretes mint	kémikus
Nemzetiség	magyar
Állampolgárság	román
Házastárs	Kiss Árpád
Iskolái	Academia Mihăileană
Iskolái
Felsőoktatási intézmény	I. Ferdinand-Egyetem
Pályafutása
Tudományos fokozat	kémiai tudományok doktora (1944)
Munkahelyek
Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem	tanársegéd, adjunktus
OGYI	előadótanár, tanszékevezető
Akadémiai Kutató Bázis	osztályvezető

Kiss-Eperjessy Anna (Dés, 1906. szeptember 20. – Marosvásárhely, 1990. szeptember 30.) vegyész, biokémiai szakíró. Kiss Árpád felesége.

Életútja

Középiskoláit szülővárosában az Andrei Mureșanu Líceumban kezdte, a kolozsvári Marianumban érettségizett (1927). Az I. Ferdinand-Egyetem és a Iași-i Mihăileana Egyetem elvégzése után vegyészi és fizika-kémia szakos tanári oklevelet szerzett (1937). Előbb Désen tanár, majd a kolozsvári VI-HOR gyógyszergyár vegyésze, 1940-től a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem orvoskémiai tanszékén tanársegéd, majd adjunktus, a kémiai tudományok doktora (1944). Pályáját a Bolyai Tudományegyetem orvoskémiai és biokémiai tanszékén folytatta, 1948-tól a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (OGYI) kémiai tanszékén előadótanár, 1952-től a biokémiai tanszék vezetője. Nyugdíjazása után az Akadémiai Kutató Bázis biokémiai osztályvezetője (1967–77).

Első közlése a Hoppe-Seyler's Zeitschrift für Physiologische Chemie hasábjain jelent meg (1942). Foglalkozott a zsírok oxidációjával, a sejtek légzési anyagcseréjével, a kísérletes encephalopathia kérdésével; férjével együtt új rákellenes anyagot állított elő és szabadalmaztatott. Biokémiai tanulmányait román, magyar és német szakfolyóiratok közölték, köztük az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Orvostudományi Szakosztályának Értesítője, Orvosi Szemle, Revista Medicală, Magyar Onkológia, Studii și Cercetări de Neurologie, Die Naturwissenschaften.

Jelentős a szerepe a Farmacopeea Română (VI. és VIII.) kidolgozásában; orvoskémiai (1947), általános és anorganikus kémiai (1950–52), magyar (1962) és román biokémiai (1963–64) tárgyú egyetemi jegyzetek szerzője, az I. Manta-féle Biochimie Medicală (1961) társszerzője.

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0  

Kapcsolódó szócikkek

• Gyógyszerészeti szakirodalom Erdélyben