Ugrás a tartalomhoz

Khalid szaúdi király

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Khalid ibn Abdul-Aziz Al Szaúd
خالد بن عبد العزيز آل سعود

Szaúd-Arábia királya
Uralkodási ideje
1975. március 25. 1982. június 13.
ElődjeFejszál ibn Abdul-Aziz
UtódjaFahd ibn Abdul-Aziz
Életrajzi adatok
UralkodóházSzaúd-ház
Született1913. február 13.
Rijád
Elhunyt1982. június 13. (69 évesen)
Taif
NyughelyeAl Oud temető, Rijád
ÉdesapjaAbdul-Aziz ibn Szaúd
ÉdesanyjaAl Jawhara bint Musaed Al Jiluwi
Testvére(i)
  • Musa'id bin Abdulaziz Al Saud
  • Mutaib bin Abdulaziz Al Saud
  • Fahd szaúdi király
  • Muhammad bin Abdulaziz Al Saud
  • Turki I bin Abdul
  • Fejszál szaúdi király
  • Turki II bin Abdulaziz Al Saud
  • Mishaal bin Abdulaziz Al Saud
  • Abdul-Rahman bin Abdulaziz Al Saud
  • Sattam bin Abdulaziz Al Saud
  • Sultan bin Abdelaziz
  • Nayef bin Abdelaziz
  • Szalman szaúdi király
  • Ahmed bin Abdulaziz Al Saud
  • Abdul Majeed bin Abdulaziz Al Saud
  • Hazloul bin Abdulaziz Al Saud
  • Badr bin Abdulaziz Al Saud
  • Fawwaz bin Abdulaziz Al Saud
  • Mashhur bin Abdulaziz Al Saud
  • Abdul Ilah bin Abdulaziz Al Saud
  • Bandar bin Abdulaziz Al Saud
  • Abdullah szaúdi király
  • Mamdouh bin Abdulaziz
  • Mansour bin Abdulaziz Al Saud
  • Nasser bin Abdulaziz
  • Nawwaf bin Abdulaziz Al Saud
  • Talal bin Abdulaziz Al Saud
  • Saad bin Abdulaziz
  • Muqrin bin Abdulaziz Al Saud
  • Thamir bin Abdulaziz Al Saud
  • Abdallah bin Muhammad bin Saud
  • Latifa bint Abdulaziz Al Saud
  • Al-Bandari bint Abdul-Aziz Al Saud
  • Al Jawhara bint Abdulaziz Al Saud
  • Seeta bint Abdulaziz Al Saud
  • Haya bint Abdulaziz Al Saud
  • Luluwah bint Abdul-Aziz Al Saud
  • Sultana bint Abdul-Aziz Al Saud
  • Majid bin Abdulaziz Al Saud
  • Mishari bin Abdulaziz Al Saud
  • Hamoud bin Abdulaziz Al Saud
  • Abdul Muhsin bin Abdulaziz Al Saud
  • Szaúd szaúdi király
  • Anud bint Abdulaziz
HázastársaSita bint Fahd Al Damir
Gyermekei
  • Faisal bin Khalid bin Abdulaziz Al Saud
  • Moudi bint Khalid Al Saud
  • Abdallah bin Khalid
SablonWikidataSegítség

Khalid ibn Abdul-Aziz Al Szaúd (arabul: خالد بن عبد العزيز آل سعود; 1913. február 13.1982. június 13.) Szaúd-Arábia királya 1975-től 1982-ig.

Ifjúsága

[szerkesztés]
Khalid ibn Abdul-Aziz 1941-ben, 28 évesen

Khalid ibn Abdul-Aziz 1913. február 13-án született Rijádban Abdul-Aziz király ötödik fiaként. Apja már tizennégy évesen bevonta a kormányzati munkába: a sivatagi törzsekhez küldte, gondjaik meghallgatására. 1932-ben a király Khalidot Hidzsáz alkirályává nevezte ki, Fejszál herceget váltva fel, aki külügyminiszter lett. Alkirályi megbízatása 1934-ig tartott. Ebben az évben Fejszál vezetése alatt harcolt a szaúdi–jemeni háborúban, majd a harcok után a szaúdi küldöttséget vezette a béketárgyaláson.

Még ebben az évben belügyminiszteri kinevezést is kapott. 1939-ben Fejszál bátyja segédjeként részt vett a londoni St. James Konferencián, amelyen Palesztina jövőjét vitatták meg. A későbbiekben is gyakran elkísérte külföldi útjaira a külügyminiszter Fejszált, 1943-ban washingtoni útjuk során Roosevelt elnökkel is találkozott.

1962-ben miniszterelnök-helyettessé nevezték ki, ami jobban tükrözte előkelő helyét az örökösödési sorrendben. Szaúd király és Fejszál herceg rivalizálása idején az utóbbit támogatta.

Trónörökösként

[szerkesztés]

Miután Fejszál megbuktatta Szaúd királyt, 1965-ben Khalidot nevezte meg hivatalos trónörökösként, mivel a sorrendben előtte álló Muhammad herceg visszalépett. Ezzel együtt első miniszterelnök-helyettes is lett. Fő feladata a Miniszterek Tanácsának szervezeti és végrehajtói hatalmának felügyelete volt, ezenfelül Fejszál király nevében ő vezette Mekka tartományt is. Napi ügyekkel nem foglalkozott, leginkább a királyt helyettesítette az üléseken és ünnepségeken. 1971-es amerikai diplomáciai dokumentumok alapján jó viszonyban volt a törzsi vezetőkkel, a vallási tekintélyekkel és a Nemzeti Gárda vezetőjével, Abdullah herceggel is.

Uralkodása

[szerkesztés]

1975. március 25-én Fejszál királyt egyik unokaöccse meggyilkolta, utódja pedig Khalid herceg lett. Az utódlást a királyi család tanácskozása már néhány órával a merénylet után megerősítette. Khalid a trónnal együtt a miniszterelnöki pozíciót is elfoglalhatta.

Khalidot kevéssé érdekelte a politika – egyes pletykák szerint éppen ezért választották trónörökösnek, kompromisszumként a királyi család különböző csoportjai közötti vitában. Uralkodása idején is sokszor másokra hagyta a végső döntéshozást, bár néhány területen, az ország egészségügyének, infrastruktúrájának, oktatásának fejlesztésében aktívan közreműködött. Sokan csak afféle kirakatbábunak tekintették az ország élén, és gyenge egészsége miatt sem tudta volna az erős vezető szerepét eljátszani.

Belpolitika

[szerkesztés]

Fejszál király szigorú pénzügyi politikája és az olajválság miatt drasztikusan megemelkedő olajáraknak köszönhetően Khalid pénzügyileg nagyon jó helyzetben levő országot örökölt, amely uralkodásának hét éve alatt hatalmas fejlődésen esett át és a világ egyik leggazdagabb országává vált. 1975-ben újabb ötéves tervet indítottak Szaúd-Arábia gazdaságának fejlesztésére. A király főleg a mezőgazdaság fejlesztésének szentelte idejét, de ekkor alakult meg a két iparváros, Jubail és Yanbu is. Az oktatásba is nagy összegeket fektettek, 1975 és 1980 között az iskolák száma megduplázódott és megalapították a Fejszál király Egyetemet.

Trónra lépésekor a király Fahd herceget jelölte meg trónörökösként és miniszterelnök-helyettesként, másod-miniszterelnökhelyettesnek pedig Abdullah herceget nevezte ki.

1979. november 20-án iszlám szélsőségesek elfoglalták a mekkai nagymecsetet, és egyik vezetőjük mahdi-ként, azaz megváltóként való elismerését követelték. Khalid az ulemához fordult, hogy engedélyezze a katonai erő használatát ellenük. A felkelők között többen korábban az uléma tagjainak egyetemi tanítványai voltak. Az ulema tétovázott, nem adott egyértelmű beleegyező választ, csak akkor, amikor az első támadások már másfél napja megindultak és véres kudarcba fulladtak. Mivel a király fivérei, Fahd és Abdullah hercegek külföldön tartózkodtak, a király két másik hercegre, kül- és belügyminiszterekre bízta a válság megoldását. Az ostrom két hétig tartott. Francia terrorelhárítók – teljes titokban tartott – segítségével sikerült leverni a lázadókat. Legalább 255 fanatikus, katona és túsz vesztette életét. Az incidens után a 63 életben maradt lázadót királyi rendeletre, tárgyalás nélkül, Szaúd-Arábia nagyvárosainak közterein nyilvánosan kivégezték.

A mecset elleni akcióval egyidejűleg, 1979 végén síiták szerveztek tiltakozó megmozdulásokat a Keleti Tartományban (ún. Katif-lázadások). Többeket bebörtönöztek közülük, csak a következő évben szabadultak.

A szaúdi állam 1980-ban felvásárolta az állami olajcég, az Aramco valamennyi részvényét, 100%-os tulajdonrészt szerezve ezzel.

Külpolitika

[szerkesztés]
Khomeini ajatollah

Külpolitikailag Khalid sokkal kevésbé volt aktív mint elődje, Fejszál, annak ellenére, hogy uralkodása idején több fontos esemény történt az iszlám világban, mint például az iráni forradalom, Anvar Szadat meggyilkolása, vagy az afganisztáni szovjet beavatkozás.

1975 áprilisában, alig néhány héttel beiktatása után, Khalid sikeresen megállapodott Abu Dhabival és Ománnal az Al Buraymi oázis hovatartozásáról, amely már régóta mérgezte az országok kapcsolatát.

A szomszédos országokkal való hosszas szervezés eredményeképpen 1981-ben sikeresen létrehozták az Öböl-menti Együttműködési Tanácsot.

Az iráni forradalom után Khalid gratulált Khomeini ajatollahnak, kifejezve reményét hogy az vallási szolidaritás közel hozza majd országaikat. Reménye azonban nem vált valóra, Szaúd-Arábia végül (nem hivatalosan) Irakot támogatta az 1980-ban kitört irak–iráni háborúban.

Egy 1981-es londoni látogatásán Khalid király találkozott Margaret Thatcher miniszterelnökkel, és állítólag azt mondta neki, hogy nagyon szívesen beszélget vele a solymászatról, de az államügyeket illetően forduljon inkább Fahd herceghez.

Halála

[szerkesztés]

Khalidnak már trónörökös korában is voltak szívpanaszai, 1970-ben szívrohama volt, 1972-ben pedig az Egyesült Államokban szívműtéten esett át. 1978-ban újból megműtötték, de 1980-ban újból kisebb szívrohamot kapott, majd 1982. június 13-án egy újabb roham következtében életét vesztette. Sírja a rijádi Al Oud temetőben található.

Családja és személyisége

[szerkesztés]

Khalid ibn Abdul-Aziz négyszer házasodott, feleségeitől négy fia és hat lánya született. Bár nem volt nagy államférfi, barátai és ismerősei kedves, vidám, megnyerő személyiségnek írták le. Kedvenc szórakozása a lovaglás és solymászat volt.

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Khalid of Saudi Arabia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
Előző uralkodó:
Fejszál ibn Abdul-Aziz
Következő uralkodó:
Fahd ibn Abdul-Aziz