Ugrás a tartalomhoz

Keményfy K. Dániel

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Keményfy K. Dániel
Életrajzi adatok
Születési névKeményfy Kálmán Dániel
Született1866. augusztus 11.
Esztergom
Nemzetiségmagyar
Elhunyt1935. augusztus 21. (69 évesen)
Esztergom
Munkássága
Valláskeresztény
Felekezetrómai katolikus

Keményfy K. Dániel (Keményfy Kálmán Dániel, Esztergom, 1866. augusztus 11. – Esztergom, 1935. augusztus 21.) Szent Ferenc-rendi áldozópap.

Élete

[szerkesztés]

Hartmann János (aki 1861-ben változtatta családi nevét Keményfire) főszolgabíró és országgyűlési képviselő fia. A gimnázium négy alsó osztályát mint a püspöki konviktus növendéke Nagyváradon, a felsőbbeket Budapesten végezte. 1884-ben lépett a Szűz Máriáról nevezett Ferenc-rendbe; az újoncévet Malackán töltötte; további tanulmányait Nagyszombatban, Esztergomban és Pozsonyban végezte. 1889. szeptember 21-én miséspappá szentelték fel és ezt követően a pozsonyi rendházban működött. 1895-ben világi papként szolgált tovább, majd Budaörsön dolgozott mint káplán, utána az esztergom-vízivárosi római katolikus leányiskolában oktatott hittant. 1896-ban az érseki tanítóképző tanára lett, 1907-ben pedig prímási könyvtárnok, majd 1912-ben vízivárosi plébános.

Cikkei, fordítások a Szépirodalmi Kertben (1886-tól 1888. aug. Forrest János sat.); történeti irányú tárcacikkek a Magyar Államban (1887. 28. sz. A Mariana provinciáról, 1888. okt. 4. Emlékezzünk régiekről, 1889. 8-10. sz. Hadtörténelmi reflexiók, máj. 8-10. Tomory Pál kalocsai érsek és a mohácsi vész okai, jún. 6-19., A magyar gentry. szept. 1. Ausztria absolutismusa és Magyarország reactiója. tört. reflexiók. 1890. 223-226. sz. Néhány vonás Széchenyi István barátságáról, 1892. 218. sz. A Ferencziek pozsonyi temploma és tornya); az Összetartásban (1889-től); a Szépirodalmi Szemlében (1889. Az akadémia megalapítása előtt, 1890. Az akadémia megalapítása után, 1891. Széchenyi István gróf és szerelme, 1893. Gróf Forgách Simon kurucz író, 1895. Széchenyi István vallásossága); a Kath. Hitvédelmi folyóiratban (1895. könyvismertetések sat.)

Szerkesztette 1894 és 1904 között Pelikán Krizsóval a Katholikus Hitvédelmi Folyóiratot, 1911 szeptemberétől 1915 júniusáig a Katholikus Gyermekvédelem c. lapot, kiadta 1895. december 25. és 1898. január 9 között az Esztergom hetilapot.

Munkái

[szerkesztés]
  • Történeti tanulmányok. Székesfehérvár, 1892. (Ism. Magyar Sion, Bud. Szemle LXXII.)
  • Ötven év alkotmányos egyházpol. 1848-1898. Esztergom, 1898.
  • A 19. század valláspolitikája. Bp. (é. és ny.n.)
  • Szt beszéd Szt Adalbert ünnepére. Esztergom, 1901.
  • A tanítóképzés és képesítés, különös tekintettel az új népiskolai törv-javaslatra. Bp., 1904. (Klny. Kat. Hitvédelmi Folyóiratból)
  • A modern ker. pol. érvényesülésének akadályai. Uo., 1905.
  • Vaszary Kolos 1855-1905. Esztergom, 1905.
  • A polgári leányisk. reformja és nőnevelésünk. Uo., 1909.
  • Emlék-beszéd Littaer Sándor fölött. Uo., 1909.
  • Vaszary Kolos mint szónok. Uo., 1909.
  • Olvasókönyv a kath. polgári és felsőbb leányisk. I. osztálya számára. Ember Károllyal. Bp., 1909.
  • A polgári leányisk. tanterv és rendtartás irányító elvei. Uo. (é.n.)
  • Stilisztika olvasmányokkal a polgári leányisk. 3. o. sz. Uo., 1910.
  • Olvasókv. a 2. o. sz. 5., az új katholikus polgári leányisk. tantervhez alkalmazott kiad. Uo., 1910.
  • A magyar nemzet története kapcsolatban a világtörténelem főbb eseményeivel. 1. rész. A honfoglalástól a mohácsi vészig. Az új áll. és kath. tanterv alapján a polgári leányisk. 3. o. sz. Uo., 1911.
  • Uaz 2. rész. A mohácsi vésztől napjainkig. A polg. isk. 4. o. sz. Uo., 1912.
  • Magyar olvasókv. a polgári leányisk. 1. o. sz. Uo., 1911.
  • Uaz a 2. o. sz. Uo., 1912.
  • Költészettan és irodalomtörténet olvasókönyvvel. A polgári leányisk. 4. o. sz. Uo., 1912.
  • Háború és politika. Esztergom, 1917.

Kéziratban

[szerkesztés]
  • A magyar Ferencz-rendiek története.

Álneve és jegyei

[szerkesztés]

Filos és K. K. D.

Források

[szerkesztés]