Ugrás a tartalomhoz

Kanadai aranyvessző

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kanadai aranyvessző
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales)
Család: Őszirózsafélék (Asteraceae)
Alcsalád: Őszirózsaformák (Asteroideae)
Nemzetség-
csoport
:
Astereae
Nemzetség: Aranyvessző (Solidago)
Faj: S. canadensis
Tudományos név
Solidago canadensis
L.
Szinonimák

Solidago altissima L.

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kanadai aranyvessző témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kanadai aranyvessző témájú médiaállományokat és Kanadai aranyvessző témájú kategóriát.

A kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) – más néven kanadai istápfű – az őszirózsafélék családjának őszirózsaformák alcsaládjába tartozó, évelő növény.

Elterjedése, élőhelye

[szerkesztés]

A legtöbb aranyvesszőhöz hasonlóan ez is Észak-Amerikában honos; onnan hozták át Európába dísznövényként. Azóta számos termőhelyen, így Nyugat-Magyarországon is kivadult. Magaskórós növényzetben, ligeterdőkben, gyomtársulásokban nő; mára több növénytársulás (liget- és láperdők, magaskórós társulások, árterek) meghatározó alkotójává vált. Rokonához, az ugyancsak Amerikából származó magas aranyvesszőhöz (Solidago gigantea) hasonlóan kivadulva főképp a Dunántúlon, a nedvesebb völgyekben, laposokon szaporodott el. Inváziós faj.

Megjelenése, felépítése

[szerkesztés]

60–220 cm magas, kúszó gyöktörzses, gyorsan növő évelő. Leveles, végig sűrűn szőrös szára felálló, az összetett virágzatig egyszerű.

Levelei lándzsásak, hosszúkásak, a szélük alul ép, a csúcsuk felé fűrészes; a fonákuk pelyhes.

A mintegy 5 mm-es, sárga virágbogai féloldalú fürtökben ívesen hátragörbülnek. A fészek szélén növő nyelves virágok alig hosszabbak a csöveseknél. A termése kaszat.

Életmódja, termesztése

[szerkesztés]

A nemzetség egyéb tagjaihoz hasonlóan meglehetősen igénytelen, a gondozatlan kertekben, parkokban is jól megél. Enyhén mészkerülő. Július–október között virágzik.

Eredeti termőhelyén Észak-Amerikában a pionír növények egyikeként erőteljesen betelepül a parlagföldekre, amiket nyár végén valósággal elborítanak sárga virágai, valóságos nektártengert adva a rovaroknak.

Felhasználás

[szerkesztés]

Az észak-amerikai indiánok többféle gyógyászati célra is használták. Teáját Brit-Kolumbia egyes vidékein rendszeresen fogyasztják az influenza megelőzésére, a gyermekek lázának csillapítására. Hasmenések megállítására, sebek és ekcéma kezelésére is használják.

Virága (Solidaginis herba) a drog; ezt többnyire június-júliusban, a virágzás kezdetén gyűjtik. Hatóanyagait és jelenkori felhasználását (a rokon fajokéval együtt) a nemzetség leírásánál ismertetjük.

Kertészeti változatait dísznövénynek ültetik. Virága jól szárítható.

Alfajok, változatok

[szerkesztés]
  • Solidago canadensis var. canadensis (törzsváltozat),
  • Solidago canadensis var. lepida,
  • Solidago canadensis var. scabra.

Források

[szerkesztés]

Galéria

[szerkesztés]