Kallmünz
Kallmünz | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Bajorország | ||
Járás | Regensburg járás | ||
Irányítószám | 93183 | ||
Körzethívószám | 09473 | ||
Rendszám | R | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2792 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 64,66 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 344 m | ||
Terület | 43,18 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
é. sz. 49° 09′ 40″, k. h. 11° 57′ 39″49.161111°N 11.960833°EKoordináták: é. sz. 49° 09′ 40″, k. h. 11° 57′ 39″49.161111°N 11.960833°E | |||
Elhelyezkedése Bajorország térképén | |||
Kallmünz weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kallmünz témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kallmünz, település Németországban, a Regensburgi kerületben, Bajorország tartományban. Lakosainak száma 2792 fő (2022. december 31.).[1]
Fekvése
[szerkesztés]Schwandorftól délnyugatra, a Naab folyó mellett, Regensburgtól mintegy 25 km-re északra fekvő település.
Népesség
[szerkesztés]Lakosok száma | 1250 | 1613 | 2919 | 2754 | 2824 | 2787 | 2848 | 2768 | 2774 | 2792 |
1875 | 1950 | 1970 | 1987 | 2012 | 2013 | 2015 | 2017 | 2019 | 2022 |
Története
[szerkesztés]Kallmünz és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, amit az itteni várhegyen végzett ásatások is bizonyítanak, melyek során a várhegyen a bronzkor végéről való kelta kör-erődítés nyomai kerültek a felszínre.
A város máig megőrizte a szép középkori központját. A legfontosabb látnivalók itt Kallmünz várának romjai, melyek a város felett egy sziklán állnak, és a régi kőhíd a Naab folyón.
Kallmünzben, 1903 nyarán találkozott egymással Vaszilij Kandinszkij orosz festő és a német expresszionista festő Gabriele Münter. Azóta Kallmünz egy állandó egy kis művésztelepnek ad otthont.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Városháza - 1603-ban épült reneszánsz stílusban
- Plébániatemploma - 1758-ban épült barokk stílusban
- A Wittelsbachok 17. századi várkastélya - A város fölötti magas dombra épült várkastélyt többször is lerombolták. Az öreg torony és a lakóépület magas falai a 13. századból származnak, de az itt végzett feltárások során a vár körül bronzkor végéről való kelta kör-erődítés nyomait is feltárták.
Galéria
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
Irodalom
[szerkesztés]- Panoráma 1980 Német Szövetségi Köztársaság ISBN 963 243 025 5