Középső jura
Középső jura (174,1 – 163,5 millió évvel ezelőtt) | |||||
Környezeti jellemzők (átlagos értékek az időegységen belül) | |||||
Idővonal | |||||
A jura időszak eseményei -205 — – -200 — – -195 — – -190 — – -185 — – -180 — – -175 — – -170 — – -165 — – -160 — – -155 — – -150 — – -145 — – 152,1 ± 0,9 – ~145,0 Ma 157,3 ± 1,0 – 152,1 ± 0,9 Ma 163,5 ± 1,0 – 157,3 ± 1,0 Ma 166,1 ± 1,2 – 163,5 ± 1,0 Ma 168,3 ± 1,3 – 166,1 ± 1,2 Ma 170,3 ± 1,4 – 168,3 ± 1,3 Ma 174,1 ± 1,0 – 170,3 ± 1,4 Ma 182,7 ± 0,7 – 174,1 ± 1,0 Ma 190,8 ± 1,0 – 182,7 ± 0,7 Ma 199,3 ± 0,3 – 190,8 ± 1,0 Ma 201,3 ± 0,2 – 199,3 ± 0,3 Ma A jura eseményeinek hozzávetőleges idővonala. A skálán az évmilliók láthatók. |
A középső jura, vagy Európában használt másik nevén dogger a jura földtörténeti időszak három kora közül a második. 174,1 ± 0,1 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött, a kora jura kort követően és mintegy 163,5 ± 0,1 millió éve fejeződött be, a késő jura kor kezdetével.
Tagolása
[szerkesztés]A középső jura a következő korszakokra tagolható a Nemzetközi Rétegtani Bizottság (International Commission on Stratigraphy, ICS) adatai alapján (az időben újabbtól a régebbi korszakig):
- Callovi korszak: 166,1 ± 1,2 – 163,5 ± 1,0 Ma
- Bathi korszak: 168,3 ± 1,3 – 166,1 ± 1,2 Ma
- Bajoci korszak: 170,3 ± 1,4 – 168,3 ± 1,3 Ma
- Aaleni korszak: 174,1 ± 1,0 – 170,3 ± 1,4 Ma
Kezdetét ammonitesz fosszíliák alapján állapították meg 2000-ben: a Leioceras nem legkisebb előfordulási gyakorisága alapján.
Ősföldrajza
[szerkesztés]A középső jura idején vált szét Laurázsia és Gondwana őskontinensekre a Pangea szuperkontinens és ekkor jött létre a Pangaea feldarabolódásával az Atlanti-óceán.
Élővilága
[szerkesztés]A középső jura korból származó belső-mongóliai kőzetrétegekből került elő például az a korai emlős maradvány, a mintegy 164 mya élt, vidrához hasonló, de kihalt Castorocauda lutrasimilis névre keresztelt állattól. Még a szőrzet maradványai is megőrződtek.
További információk
[szerkesztés]- Origo – A legkorábbi úszó emlős (Castorocauda lutrasimilis)