Ugrás a tartalomhoz

João Bernardo Vieira

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
João Bernardo Vieira
Bissau-Guinea elnöke
Hivatali idő
2005. október 1. – 2009. március 2.
ElődHenrique Rosa (ideiglenesen)
UtódRaimundo Pereira (ideiglenesen)
Bissau-Guinea Államtanácsának elnöke, majd az ország elnöke
Hivatali idő
1984. május 16. – 1999. május 7.
ElődCarmen Pereira (ideiglenesen)
UtódAnsumane Mané (A katonai junta főparancsnokságának elnökeként)
Bissau-Guinea Forradalmi Tanácsának elnöke
Hivatali idő
1980. november 14. – 1984. május 14.
ElődLuís Cabral (Az Államtanács elnökeként)
UtódCarmen Pereira (ideiglenesen)
Katonai pályafutása
Csatái
  • Bissau-Guinean Civil War
  • Guinea-Bissau War of Independence

Született1939. április 27.
Bissau, Portugál Guinea
(ma Bissau-Guinea)
Elhunyt2009. március 2. (69 évesen)
Bissau, Bissau-Guinea
SírhelyFortaleza de São José da Amura
Párt
  • African Party for the Independence of Guinea and Cape Verde (1960–1999)
  • független politikus (2005–)

HázastársaIsabella Vieira
Foglalkozáspolitikus
Halál oka
  • lőtt seb
  • előre megfontolt gyilkosság
Valláskatolicizmus

Díjak
  • José Martí-rend
  • Grand Collar of the Military Order of Saint James of the Sword
  • Military Order of Saint James of the Sword
  • Order of the National Flag
A Wikimédia Commons tartalmaz João Bernardo Vieira témájú médiaállományokat.

João Bernardo "Nino" Vieira (1939. április 27. – 2009. március 2.) bissau-guineai politikus és katonatiszt, különböző jogcímeken Bissau-Guinea államfője három ízben (1980–1984, 1984–1999, 2005–2009). Az első két terminust mindössze két nap választja el egymástól, így Vieira 1980-tól gyakorlatilag 19 évig irányította folyamatosan a kis nyugat-afrikai országot.

1999-ben, a polgárháború befejeződése után egy időre száműzetésbe vonult vissza Portugáliába. A 2005-ös elnökválasztást megnyerve tért vissza hazája politikai életébe. 2009-ben meggyilkolták.

Vieira gyakran hivatkozott magára úgy, mint Isten ajándéka Bissau-Guinea számára.[1]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Howden, Daniel. „President shot dead in palace as rebel troops take revenge”, The Independent, 2009. március 3.. [2009. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. március 3.)