Ugrás a tartalomhoz

Ilidža

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ilidža
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
Irányítószám71210
Körzethívószám38733
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság495 m
IdőzónaUTC+01:00
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 49′ 59″, k. h. 18° 18′ 14″43.833056°N 18.303889°EKoordináták: é. sz. 43° 49′ 59″, k. h. 18° 18′ 14″43.833056°N 18.303889°E
Ilidža weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ilidža témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Ilidža területe

Ilidža (cirill írással: Илиџа) város Bosznia-Hercegovina keleti részén. Szarajevó elővárosának számít, de községként (Ilidža Község) maga is önálló közigazgatási egység.

Lakossága 47 654 főt tesz ki. Ezzel a főváros elővárosai közül a legnépesebb, és egyúttal az ország hetedik legnépesebb városa.

A fővárostól 10 km-re délnyugatra, vonzó természeti környezetben fekvő város a szarajevóiak kedvelt kirándulóhelye.

Története

[szerkesztés]

A mai Ilidža elődjét az oszmán időkben alapították (maga a szó törökül meleg forrásokat jelent). A település néhány, 15. és 16. századi, török stílusú háza a mai napig áll.

Az osztrák-magyar korszakban (1878-1918) a település iparosodott és felvette az Európában megszokott városképet. Vasút is épült, a meleg fürdőkben kikapcsolódni vágyók számára pedig luxusszállodákat húztak fel, amellyel Ilidža nemcsak fontos várossá, hanem a Habsburg Birodalom egyik elegáns fürdőhelyévé is vált. 1918. június 27-én itt töltötte utolsó éjszakáját a szarajevói merénylet előtt Ferenc Ferdinánd és felesége.

A kommunista Jugoszlávia időszakában számos panelépület nőtt ki a földből.

1990 előtt a várost főként bosnyákok (43%) és szerbek (37%) lakták. Az 1995-ös Daytoni békeszerződés a Bosznia-Hercegovinai Föderációnak juttatta, amely a szerb lakosság nagy részét Ilidža elhagyására késztette. A szerbek helyére bosnyák menekültek érkeztek.

Népessége

[szerkesztés]

Ilidža Község magából Ilidža városból, valamint néhány távolabb eső településből (nagyság szerinti sorrendben: Hrasnica, Sokolović, Kolonija, Butmir és Kotorac) áll.

Az 1991-es népszámlálás óta nem készült hivatalos kimutatás a lakosság számáról, és annak összetételéről sem. A Szarajevó kanton (Szarajevó megye) honlapjának adatai szerint Ilidža községet 47.654-en lakják. Becslés alapján a város lakóinak 81%-a bosnyák, 12%-a szerb, 6%-a pedig horvát. A népsűrűség Ilidža községben 332 fő km²-enként.

Ilidža község lakossága
a népszámlálás éve 1991. 1981. 1971.
muzulmánok 29,337 (43,18%) 18,738 (32,73%) 12,462 (31,58%)
szerbek 25,029 (36,84%) 22,246 (38,86%) 18,627 (47,21%)
horvátok 6,934 (10,20%) 6,880 (12,01%) 6,446 (16,33%)
jugoszlávok 5,181 (7,62%) 7,593 (13,26%) 954 (2,41%)
egyéb és ismeretlen 1,456 (2,14%) 1,786 (3,12%) 963 (2,44%)
összesen 67,937 57,243 39,452

Gazdasága

[szerkesztés]

A boszniai háborút (1992-1995) megelőzően Ilidža Község az egykori Jugoszlávia tizedik legfontosabb gazdasági térsége volt. A háború tönkretette a város gazdaságát, amely ma már lassan regenerálódik. A gazdaság ma a gyártóiparra épül (például az élelmiszer-feldolgozásra és az elektronikára). A város kedvező adottságai miatt a turizmus is fontos iparág. Ilidža már nemcsak a hazai, de a külföldi turisták körében is népszerű.

Turizmus

[szerkesztés]

Ilidža Szarajevóból villamossal és autóbusszal egyaránt könnyen elérhető, de a főváros nemzetközi repülőtere is a szomszédságban fekszik. Számos szálloda, valamint kemping is található Ilidžában.

A leghíresebb látnivaló a Vrelo Bosne, azaz a Boszna folyó forrása, amelyet egy hatalmas park övez. Ennek sétányán a turisták a – Habsburg időket idéző – lovasfogatot is bérelhetnek. A Boszna folyó felett átívelő Római híd (Rimski Most) a 16. században, római kori kövekből épült.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]