Ugrás a tartalomhoz

Ibuprofén

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ibuprofén
IUPAC-név
(RS)-2-[4-(2-metilpropil)fenil]propánsav
Kémiai azonosítók
CAS-szám 15687-27-1
PubChem 3672
DrugBank APRD00372
ATC kód C01EB16, G02CC01 M01AE01 M02AA13
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C13H18O2
Moláris tömeg 206,3 g/mol
Farmakokinetikai adatok
Biohasznosíthatóság 49–73%
Metabolizmus máj
Biológiai
felezési idő
1,8–2 óra
Fehérjekötés 99%
Kiválasztás vese
Terápiás előírások
Jogi státusz OTC (US)
unscheduled (AU)
GSL (UK)
Terhességi kategória D (US)
C (AU)
Alkalmazás orális, rektális és helyi

Az ibuprofén (INN: ibuprofen) nemszteroid gyulladásgátlószer (NSAID), propionsav-származék. Gyulladásgátló, fájdalomcsillapító és lázcsillapító hatása van. Ciklooxigenáz inhibitor (reverzibilis gátlószer). A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Ibuprofenum néven hivatalos. Gyakori mellékhatása a reflux és a kiütések megjelenése.[1] Habár más nem szteroid gyulladáscsökkentőhöz képest az ibuprofen kevesebb mellékhatást okoz, például az olyan mellékhatások esetében mint az emésztőrendszeri vérzések[2] ugyanakkor az ibuprofen szedése is járhat súlyos mellékhatásokkal: főként nagyobb dózisok alkalmazása esetén növeli a szívinfarktus, a vese és a májkárosodás esélyét.[1] Illetve az ibuprofen alkalmazása az asztmás tünetek rosszabbodását eredményezheti.[2][3][4][5] De a nehézlégzés ibuprofen használatát követően nem csak asztma esetén jelentkezhet hanem például a gyógyszer okozta úgynevezett Akut légúti disztressz szindróma (ARDS) tüneteként is, amit nem csak az ibuprofen de a többi hasonló nemszteroid gyulladásgátlók is okozhatnak.[6][7]

Orvosi felhasználása

[szerkesztés]

Az Ibuprofen-t főként lázcsillapítóként használatos illetve enyhe vagy annál némileg erősebb fájdalom csillapítására. Annak ellenére, hogy a korszerű orvosszakmai trendek szerint a lázzal járó fertőző betegségek esetén a lázat nem szükséges csillapítani ugyanis a láz elősegíti a gyógyulást, a gyógyszercégek továbbra is széles körben reklámozzák az olyan lázcsillapító hatású készítményeket mint például az ibuprofén.[8][9][10][11]

Az ibuprofén használatos továbbá gyulladásos betegségek és artritisz-betegség esetén is.[12][13]

A Covid19 betegségre gyakorolt hatásával kapcsolatos ellentmondások

[szerkesztés]

Franciaországban a Covid19-pandémia következtében, 2020 januárjától vénykötelessé tették az ibuprofen hatóanyagú szereket, miután a francia szakorvosi beszámolók szerint az ibuprofen szedése súlyosbította az új humán koronavírus okozta Covid19 betegségben szenvedő fiatalok állapotát.[14][15][16][17][18]

„A gyulladáscsökkentők immunszuppresszív hatással rendelkeznek" - azaz csökkentik (visszafogják) az immunrendszer működését nyilatkozta Alexandre Bleibtreu, a párizsi Pitié-Salpêtrière kórház fertőző betegségekkel foglalkozó orvosa az ibuprofén, koronavírus-betegség esetén történő használata kapcsán a FranceInfo nevű francia hírforrásnak. Érvelése szerint ez okozza a betegség súlyosbodását.[15] Az a tény, hogy a gyulladáscsökkentők az immunrendszer működését is csökkentik, Dr Amir Khan szerint régóta ismert. Megjegyzi ugyanakkor, hogy ez a hatás egy egyszerű megfázás esetén nem okoz komplikációt, viszont Covid19 esetében a vírus legyőzéséhez az immunrendszer teljes kapacitáson történő működésére szükség lehet.[19]

Olivier Véran francia egészségügyi miniszter nyilatkozatában ibuprofen helyett inkább a paracetamol hatóanyagú gyógyszerek használatát ajánlja a koronavírus-betegségben szenvedők esetében.[15] A paracetamol ugyanis Bleibtreu érvelése szerint másmilyen hatásmechanizmussal fejti ki a hatását, mint az ibuprofen és ezért véleménye szerint szedése nem jár ugyanolyan mértékű kockázattal.[15]

Vérán nyilatkozatától függetlenül körlevelekben és a közösségi médiában is megjelentek laikusok által terjesztett információk is, amelyek közül kiemelkedő két eset, amelyről különféle sajtótermékekben beszámoltak: a WhatsApp különféle közösségi média hálózatain keresztül számos felhasználónak elküldött (egy perc és 41 másodperc időtartamú) hangüzenetben, egy ismeretlen nő hangja hallható, aki állítólag a Bécsi Orvostudományi Egyetem egy klinikáján dolgozó barátnőjétől azt az információt kapta, hogy azon betegeknél különösen súlyos lefolyásúvá válik a SARS-CoV-2 okozta fertőzés, akiknek ibuprofénnel próbálják enyhíteni a lázat vagy izomfájdalmat.[20][21] Majd egy lánclevél is terjedni kezdett, amelyben valaki azt állította, hogy létezik egy Bécsben végezett kutatás, amely azt vizsgálta, hogy miért gyakori a súlyos állapottal járó új típusú koronavírus okozta fertőzés Olaszországban. Az email állítása szerint arra az eredményre jutottak, hogy a betegek állapot rosszabbodásához hozzájárulhatott, hogy ezek a kórházba szállított fertőzésgyanús betegek a beszállítást megelőzően otthon a patikában vény nélkül elérhető ibuprofénnnel kezelték magukat.[21] Mindemellett a kör email állítása szerint kémcsőben ibuprofénnel kezelt koronavírus mintában az ibuprofen a vírus szaporodásának felgyorsulását eredményezte. Ezeket az információkat számos német nyelvű újságcikk az ismeretlen nő személyes véleményének, tudományos alapokat nélkülöző álhírnek és pletykának minősítette,[22] miután a bécsi Uniklinik szóvivője hivatalos nyilatkozatban cáfolta, hogy a klinika saját kutatási eredményekkel rendelkezne a témában, másrészt orvos szakértői véleményüket is kifejtve a témában kétségesnek tartották, hogy az ibuprofen bármilyen módon képes volna felgyorsítani a vírus szaporodását.[21] Igaz ugyan, hogy egy kísérlet során 2011-ben Weng és munkatársai megfigyelték, hogy fertőzés esetén az ibuprofen állapotrosszabbodást, lágyszöveti elhalást és nagyobb halálozási arányt idézett elő azon kísérletalanyok esetében amelyek kaptak ibuprofent, a kontrolcsoport adataihoz képest, melynek alanyai nem kaptak ibuprofent. Ugyanakkor e kísérlet során egyrészt a kórokozó nem koronavírus volt, hanem a Streptococcus pyogenes, másrészt állatkísérletről volt szó, amelynek eredményeit nem lehet egy az egyben az emberekre vonatkoztatni.[23]

Az – ibuprofénnel kapcsolatos – laikusok által terjesztett, álhírnek minősített információkat néhány szakértő főként azért tartja károsnak, mert úgy vélik, hogy az ibuprofénnak esetlegesen lehet haszna a Covid19 betegségben szenvedők kezelése során, habár erre egyelőre nincs bizonyíték. A kérdésre, hogy a klinikai kezelés alatt álló, a SARS-CoV-2 fertőzésben, és annak komplikációitól szenvedő betegeket kell-e NSAID-okkal kezelni, FitzGerald a Science folyóiratban megjelent írásában leközöltek alapján a válasz: nem! Ugyanis nincs bizonyíték arra, hogy az ibuprofén alkalmazásának – az ilyen állapotban lévő betegek esetében – bármilyen haszna volna.[24] Annak ellenére, hogy új vírustörzs lévén a szakirodalom kevés információt tartalmaz az ibuprofen Covid19-megbetegedés során történő alkalmazásával kapcsolatban, esetleírások már rendelkezésre állnak. Például Wei és munkatársainak 2019-ben publikált cikke beszámolt egy esetről, amelyben egy 62 éves, SARS-CoV-2 vírussal fertőzött férfinak tizenkét óránként többek között 600 mg ibuprofént is adtak. Majd a kezelés megkezdését követően állapota rosszabbodott és a diagnózis regisztrálását követő tizenkettedik napon elhunyt, koronavírus okozta tüdőgyulladásban.[25]

Habár egyedi esetek és megfigyelések léteznek, mindazonáltal a brit közegészségügyi hivatal nyilatkozata szerint „jelenleg nincs leközölt tudományos bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az ibuprofén növeli a Covid19-fertőzés elkapásának esélyét, vagy súlyosabbá teszi a megbetegedést. Ahogy arra sincs megfelelően egyértelmű bizonyíték, hogy az ibuprofén egyéb légzőszervi betegségeket súlyosabbá tenne.” És bár a Covid19 esetében még nincsen elég publikált kutatási eredmény a gyakran enyhe „megfázásos” tünetekkel járó felsőlégúti megbetegedések esetén (amelyeket sok esetben a hagyományos koronavírusos fertőzések okoznak) már léteznek olyan kutatási eredmények amelyek aggodalomra adnak okot az ibuprofen használatával kapcsolatosan. Például egy 2013-ban végzett 889 résztvevős klinikai próba során Little és munkatársai a köhögés és felsőlégúti megbetegedések esetén a háziorvos által felírt gyógyszerek és a betegek állapotának alakulása közötti kapcsolatot vizsgálta. A kutatók azt találták, hogy azok akik számára ibuprofent írtak fel a gyógyszer adagolást követően gyakrabban fordult elő a betegség súlyosbodása vagy az egyéb komplikációk kialakulása, a paracetamollal kezelt betegek állapotromlásának előfordulási gyakoriságához viszonyítva.[26][27] Egy másik, 2017-ben publikált, Basille és munkatársai által végzett, 2 éven át tartó vizsgálat eredményei szerint amelyben 221 beteg adatait dolgozták fel, arra az eredményre jutottak, hogy a nem szteroid gyulladáscsökkentők bizonyos esetekben a szerzett (közösségi fertőződés által kiváltott) tüdőgyulladásban szenvedő fiatal betegek esetén állapot-rosszabbodást idézhetnek elő illetve alkalmazásuk a tüdőgyulladáshoz kapcsolódó komplikációk gyakoribb előfordulását eredményezhetik.[28] De 2007-ben Schereiber és munkatársa beszámoltak egy esetről, amely során azt tapasztalták, hogy az Ibuprofen önmagában is képes tüdőödémát kiváltani olyan egyén esetében is akinek nincsen felsőlégúti megbetegedése: egy 38-éves nőbeteg esetében műtétet megelőzően Ibuprofent adagoltak, amely valamilyen ismeretlen oknál fogva tüdőödémát váltott ki a betegnél, majd a gyógyszer elhagyását követően panaszai és tünetei elmúltak, ezt követően amikor a beteg bizonyos okokból (családtagok javaslatára) otthon újra Ibuprofent szedett, tünetei újra megjelentek, majd az újbóli gyógyszerelhagyást követően tüdőpanaszai ismét megszűntek.[6]

Jean-Louis Montastruc, a toulousei Központi Egyetemi Kórház klinikai farmakológia professzora az ügy kapcsán azt nyilatkozta, hogy a nem szteroid gyulladáscsökkentők ilyen káros hatása nem meglepő annak fényében, hogy Franciaországban a Nemzeti Gyógyszerbiztonsági Ügynökség a francia egészségügyi dolgozók számára már 2019 óta azt javasolja, hogy ne kezeljenek lázat vagy fertőzéseket az ibuprofennel.[29] Magyarországon az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetet közleménye és javaslata szintén megerősítette a tényt, hogy ugyan jelenleg nincs tudományos bizonyíték arra, hogy összefüggés állna fenn az ibuprofen és a Covid19 súlyosbodása között, de véleményük szerint mielőbb vizsgálni kell a lehetséges kapcsolatot. Ugyanakkor a nyilatkozatban megerősítették a franciaországi hírek valóságalapját, és tudományos megalapozottságát is, amely szerint „Az EMA Farmakovigilanciai Kockázatértékelő Bizottsága (PRAC) 2019 májusában elkezdte a nem szteroid gyulladáscsökkentő ibuprofen és a ketoprofen felülvizsgálatát a francia gyógyszerhatóság (ANSM) tanulmányát követően, amely szerint ezek a gyógyszerek súlyosbíthatják a bárányhimlő (varicella) és egyes bakteriális fertőzések tüneteit.[30] Ezért Számos NSAID készítmény kísérőirata már tartalmazz a figyelmeztetést, hogy gyulladáscsökkentő hatásuk elfedheti a súlyosbodó fertőzés tüneteit.” Továbbá felhívja a figyelmet a nemzetközi példák különféle ajánlásai és irányelvei kapcsán, hogy „Az Európai Unióban ezek többsége a paracetamolt ajánlja elsőként láz vagy fájdalom csillapítására.” Egy az Index.hu-nak nyilatkozó, névtelenségét kérő gyógyszerész az ibuprofennel kapcsolatban az ibuprofénnel kapcsolatos óvatosságot, valamint a paracetamol használatát javasolta ibuprofén helyett.[31] Balázs Zsuzsanna a Qubit.hu újságírója szerint a paracetamol használatával azonban vigyázni kell, mert kicsiny a különbség a terápiás és a toxikus mennyiség között. A maximális napi dózis 4 ezer milligram.[32]

Szerveskémiai vonatkozások

[szerkesztés]

A vírusnak nincs saját metabolizmusa. Mivel csak egy RNS óriásmolekulából áll, amely körül egy fehérjeburok van, ezért a fertőzést okozó SARS-CoV-2 humán koronavírus semmilyen módon nem tud reakcióba lépni egy gyógyszer szerves molekulájával.[33][34]

Védjegyzett nevű készítmények

[szerkesztés]
  • Advil
  • Algoflex
  • Brufen
  • Deep Relief gél
  • Dolgit
  • Dolowill
  • Ibumax
  • Ibustar
  • Melfen
  • Nurofen
  • Panactiv
  • Rapidophen
  • Spedifen

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Ibuprofen. The American Society of Health-System Pharmacists. [2017. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 12.)
  2. a b British National Formulary, March 2014-September 2014, 2014, London: British Medical Association, 686–688. o. (2014. december 2.). ISBN 978-0857110862 
  3. Schatz, Michael (2000). „When a treatment becomes an asthma trigger: Medications that can worsen asthma” (angol nyelven). Asthma Magazin 5 (3), 14-18. o. DOI:10.1016/S1088-0712(00)80044-8. 
  4. Sally P. S.Yeung, Greta M. Palmer: Ibuprofen and asthma (angol nyelven). NPS MedicineWise, 2004. augusztus 1. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  5. Antonicelli, L., & Tagliabracci, A. (1995). „Asthma death induced by ibuprofen.”. Monaldi archives for chest disease= Archivio Monaldi per le malattie del torace 50 (4), 276-278. o. PMID 7550206. 
  6. a b Schreiber, Jens, and Christel Schreiber (2007). „Noncardiogenic pulmonary edema due to ibuprofen” (angol nyelven). Respiration 74 (6), 697. o. DOI:10.1159/000088693. PMID 16205045. 
  7. Özbek, Asım Enes, et al. (2018). „Nonsteroidal anti-inflammatory drug-induced acute respiratory distress syndrome” (angol nyelven). The American journal of emergency medicine 36 (10), 1929-e1. o. DOI:10.1016/j.ajem.2018.07.004. PMID 29983217. 
  8. dr. Novák Hunor: Megváltozott a magyar protokoll is: többé nem kell lázat csillapítani. Novák Hunor weblapja, 2017. január 21. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  9. Kazai Anita: Indokolatlan a láztól való félelem. Medical Online, 2009. június 19. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  10. A láz veszélytelen, nem kell csillapítani. Népszava, 2015. november 12. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  11. Hercsel Adél: Megváltozott az orvosi ajánlás: a láz veszélytelen, nem kell csillapítani. HVG, 2015. november 9. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  12. British National Formulary (BNF), 65, London, UK: Pharmaceutical Press, 665, 671. o. (2013). ISBN 978-0-85711-084-8 
  13. szerk.: Rossi, S: Australian Medicines Handbook, 2013, The Australian Medicines Handbook Unit Trust (2013). ISBN 978-0-9805790-9-3 
  14. Koronavírus: a gyulladáscsökkentő gyógyszerek súlyosbíthatják a betegséget. Origo.hu, 2020. március 14. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  15. a b c d Sarah Smith: Covid-19: 'Ibuprofen can worsen infection' (angol nyelven). The Connexion, 2020. március 15. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  16. A gyulladáscsökkentő gyógyszerek súlyosbíthatják a betegséget. Heves Megyei Hírportál, 2020. március 14. [2020. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  17. Kim Willsher: Anti-inflammatories may aggravate Covid-19, France advises (angol nyelven). The Guardian, 2020. március 14. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  18. Why the Minister of Health advises against taking anti-inflammatory drugs, which could worsen the infection (angol nyelven). FR24 News, 2020. március 14. (Hozzáférés: 2020. március 15.)[halott link]
  19. Dr Amir Khan: Doctor's Note: Does ibuprofen make coronavirus worse? A doctor explains how anti-inflammatories like ibuprofen can affect our immune systems and why this may be dangerous., 2020. március 16. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  20. Ist Ibuprofen tatsächlich gefährlich für Coronavirus-Infizierte? (német nyelven). Die Welt, 2020. március 15. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  21. a b c Budai Marianna: Valóban ront az ibuprofén a koronavírusos betegek állapotán? (magyar nyelven). pharmaonline.hu, 2020. március 16. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  22. Coronavirus im Kreis RE – Uniklinik Wien dementiert Gerüchte um angeblich gefährliche Medikamente (német nyelven). 24 Vest, 2020. március 15. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  23. Weng, T. C., Chen, C. C., Toh, H. S., & Tang, H. J. (2011). „Ibuprofen worsens Streptococcus pyogenes soft tissue infections in mice” (angol nyelven). Journal of Microbiology, Immunology and Infection 44 (6), 418-423. o. DOI:10.1016/j.jmii.2011.04.012. PMID 21697021. 
  24. Garret A. FitzGerald (2020. március). „Misguided drug advice for COVID-19” (angol nyelven). Science. DOI:10.1126/science.abb8034. 
  25. H. Wei, H. Yin, M. Huang, Z. Guo (2020). „The 2019 novel coronavirus pneumonia with onset of oculomotor nerve palsy: a case study” (angol nyelven). Journal of Neurology 1-4.. DOI:10.1007/s00415-020-09773-9. PMID 32100124. 
  26. Hannah Devlin, Sarah Boseley: Health experts criticise NHS advice to take ibuprofen for Covid-19 (angol nyelven). theguardian.com, 2020. március 16. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  27. Little, P., Moore, M., Kelly, J., Williamson, I., Leydon, G., McDermott, L., Stuart, B. et al. (2013). „Ibuprofen, paracetamol, and steam for patients with respiratory tract infections in primary care: pragmatic randomised factorial trial” (angol nyelven). Bmj f6041, 347. o. DOI:10.1136/bmj.f6041. PMID 24162940. 
  28. Basille, D., Plouvier, N., Trouve, C., Duhaut, P., Andrejak, C., & Jounieaux, V. (2017). „Non-steroidal Anti-inflammatory Drugs may Worsen the Course of Community-Acquired Pneumonia: A Cohort Study.” (angol nyelven). Lung 195 (2), 201-208. o. DOI:10.1007/s00408-016-9973-1. PMID 28005149. 
  29. BMJ: Covid-19: ibuprofen should not be used for managing symptoms, say doctors and scientists (angol nyelven). The BMJ, 2020. március 17. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  30. ANSM: Anti-inflammatoires non stéroïdiens (AINS) et complications infectieuses graves - Point d'Information (francia nyelven). ansm.sante.fr, 2019. április 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  31. Molnár Csaba: Mit lehet tudni az ibuprofén koronavírus-betegségre gyakorolt hatásáról?. index.hu. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  32. Semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy az ibuprofén veszélyesebb lenne, mint a többi lázcsillapító. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  33. Macht Ibuprofen Covid-19 noch gefährlicher? Klinik warnt vor Fake-News (német nyelven), 2020. március 15. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  34. Von Lars Wienand: Uni weist Ibuprofen-Warnung als Falschmeldung zurück (német nyelven). T-Online Németország, 2020. március 15.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]