IV. Jakab mallorcai király
| IV. Jakab | |
| Aragóniai Jakab Mallorcai Jakab | |
 | |
| Mallorcai Királyság jog szerinti királya | |
| Jaume IV/Jaime IV | |
| Uralkodási ideje | |
| 1349. október 25. – 1375. január 10. (névleges, de iure) | |
| Koronázása | nem koronázták meg |
| Elődje | III. Jakab |
| Utódja | I. Izabella de iure I. (Szertartásos) Péter de facto |
| Nápolyi Királyság királynőjének a férje | |
| Giacomo (I) di Maiorca | |
| Uralkodási ideje | |
| 1363. szeptember 26. – 1375. január 10. | |
| Koronázása | nem koronázták meg |
| Elődje | Tarantói Lajos |
| Utódja | Braunschweigi Ottó |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Barcelonai-ház |
| Született | 1337. június 24. Mallorca |
| Elhunyt | 1375. január 10. (37 évesen) Soria, Kasztília |
| Nyughelye | Szent Ferenc kolostor, Soria |
| Édesapja | III. Jakab mallorcai király (1315–1349) |
| Édesanyja | Konstancia aragón királyi hercegnő (infánsnő) (1318–1346) |
| Testvére(i) | I. Izabella címzetes mallorcai királynő |
| Házastársa | I. Johanna nápolyi királynő (1326–1382) |
| Gyermekei | N. (gyermek) (elvetélt 1364) |
.svg) | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Jakab témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
IV. Jakab (Mallorca, 1337. június 24. – Soria, Kasztília, 1375. január 10.) vagy más számozás szerint III. Jakab,[1] katalánul: Jaume IV de Mallorca, spanyolul: Jaime IV de Mallorca, olaszul: Giacomo IV di Maiorca, franciául: Jacques IV de Majorque, occitánul: Jacme III de Malhòrca, névleges (de iure) mallorcai király. Vilaragut Jolán mallorcai királyné mostohafia, I. Johanna nápolyi királynő harmadik férje és IV. Péter aragóniai király anyai unokaöccse. A Barcelonai-ház mallorcai ágának utolsó férfi tagja.
Élete
[szerkesztés]III. Jakab mallorcai királynak és Konstancia aragón királyi hercegnőnek (infánsnő), IV. Alfonz aragón király lányának a fia. III. Jakab mallorcai királyt sógora, IV. Péter aragóniai király 1343-ban elűzte Mallorcáról, mert nem volt hajlandó letenni neki a hűbéresküt. III. Jakab első felesége, Aragóniai Konstancia halála (1346) után egy évvel újranősült, és feleségül vette első unokatestvérét, Vilaragut Jolánt. A trónjáért küzdő III. Jakab 1349. október 25-én halt meg egy IV. Péter ellen vívott Llucmajor[2] melletti csatában Mallorca szigetén. A mallorcai király özvegye és gyermekei az aragón király fogságába kerültek. Jolán királyné 1352-ben nyerte vissza szabadságát, amikor is II. János francia király udvarába menekült, aki kinevezte Aumelas[3] algrófjává, mely címet 1362-ig viselte. Ugyanebben az évben összeházasította Braunschweigi Ottóval.
IV. Jakab húgát, Aragóniai Izabella (Erzsébet) mallorcai királyi hercegnőt pedig összeházasították mostohaapja, Braunschweigi Ottó montferrati rokonával, a Palaiologosz-házi II. János monferrati őrgróffal 1358-ban, mely házasságból öt gyermek született.
A mentálisan retardált IV. Jakab, akinek az elszenvedett testi-lelki kínzások mély nyomot hagytak a lelkében, melyeket a nagybátyja, IV. Péter aragóniai király követett el rajta, amikor 12 éves korától 13 éven keresztül egy vasketrecben tartotta a mallorcai trónörököst, csak 1362-ben szabadult meg a fogságból. 1363-ban a testileg jó fizikumú Jakabot összeházasították a nála 11 évvel idősebb I. Johanna nápolyi királynővel V. Orbán pápa ajánlására. A házasság, úgy tűnt, minden nehézsége ellenére szerencsés az utódlás tekintetében, mert a királynő hamarosan teherbe esett, de az örömbe üröm vegyült, hiszen nem tudta kihordani a gyermekét, és elvetélt. Ekkor végleg megromlott a házastársak közötti kapcsolat, és férje dührohamai miatt az életéért aggódó Johanna 1366-ban száműzte férjét Nápolyból, de hivatalosan sohasem váltak el. Jakab az elvesztett országáért harcolt a nagybátyjával, majd e küzdelem közepette vesztette életét 1375-ben.
Időközben meghalt anyja Jolán királyné 1372-ben vagy még pár évvel korábban. Jolán özvegye, Braunschweigi Ottó 1376-ban feleségül vette IV. Jakab özvegyét, a negyedszer is a további utódok születésének a reményébe vetett hittel házasodó, ötvenéves nápolyi királynőt Johannát, akinek ő megérte a végzetét.
Jakabot a soriai Szent Ferenc kolostorban helyezték örök nyugalomra. Mivel közvetlen utódokat nem hagyott hátra, így mallorcai királyi címét húga, Izabella örökölte, akinek az első házasságból származó gyerekei vitték tovább a címet, mely így a Palaiologosz-házra és Montferrat őrgrófjaira szállt.
Gyermeke
[szerkesztés]- Feleségétől, I. Johanna (1326–1382) nápolyi királynőtől, 1 gyermek:
Származása
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]Irodalom
[szerkesztés]- Kulcsár Zsuzsanna: Nápolyi Johanna In: K. Zs.: Rejtélyek és botrányok a középkorban, Gondolat, Budapest, 277–306, 1978. ISBN 963-281-359-6
- Schwennicke, Detlev: Die Könige von Mallorca, Grafen von Rousillon und Cerdagne und Herren von Montpellier 1276–1343 a. d. H. Barcelona, 1315–1316 Fürst von Achaja und Morea, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäschen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 74, Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Genealogia Completa de la Casa Reial de Mallorca – 2014. május 11.
- Euweb/House of Barcelona Archiválva 2018. október 5-i dátummal a Wayback Machine-ben – 2014. május 11.
- FMG/Mallorca Kings – 2014. május 11.
- Mittelalter-Genealogie/Jakob III. Titularkönig von Mallorca – 2014. május 11.
| Előző III. Jakab |
Mallorcai király  1349 – 1375 de iure |
Következő I. Izabella de iure I. (Szertartásos) Péter de facto |