Ugrás a tartalomhoz

Henry Percy northumberlandi gróf (1421–1461)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Henry Percy
Northumberland 3. grófja
Poynings grófja
A Percy és a Poynings család egyesített címere egy 16. századi ablakon a sussexi Petworth House-ban
A Percy és a Poynings család egyesített címere egy 16. századi ablakon a sussexi Petworth House-ban

Uralkodási ideje
1455. 1461.
Életrajzi adatok
UralkodóházPercy family
Született1421. július 25.
Leconfield
Elhunyt1461. március 29. (39 évesen)
towtoni csata
NyughelyeYork, Szent Dénes-templomban
ÉdesapjaHenry Percy
ÉdesanyjaEleanor Neville
Testvére(i)
HázastársaEleanor Percy
GyermekeiHenry
Eleanor
Margaret
Elizabeth
SablonWikidataSegítség

Henry Percy, Northumberland 3. grófja (Leconfield,[1] 1421. július 25. – Towton, 1461. március 29.) angol nemes volt, aki a Percy nemzetség tagjaként a Lancaster-ház oldalán részt vett a rózsák háborújában. A gróf a towtoni csatában esett el.[2]

Családja

[szerkesztés]

Apja Henry Percy, Northumberland 2. grófja, anyja Eleanor Percy volt. Az anyjával azonos nevű Eleanor Percyt, Poynings bárónőjét vette feleségül. Testvére volt mások mellett Thomas Percy, Egremont bárója.[1] Egy fia, Henry és három lánya, Eleanor, Margaret és Elizabeth született.[3]

Pályafutása

[szerkesztés]

VI. Henrik angol király 1426. május 19-én ütötte lovaggá, ugyanazon a napon, amikor a gyerekkirály is lovag lett.[3] 1440-től a skót határvidék felügyelője volt. Poynings grófi címét felesége révén szerezte meg 1446-ban, míg Northumberland grófságát apjától örökölte, aki az első Saint Albans-i csatában halt meg.

1448-ban Sir Robert Ogle társaságában skóciai hadjáratban vett részt, és felégette Dunbart. Bosszúból a skótok felgyújtották apja alnwicki várát júniusban, majd Warkworth-ot júliusban. Októberben a király utasítására ismét betört Skóciába, ahol foglyul ejtette Hugh Douglas, Ormond grófja. Miután visszanyerte szabadságát, a király Sir Robert Ogle javaiból kártalanította.[3]

1458 januárjában a nagytanács berendelte, hogy véget vessenek a Neville–Percy-viszálynak. Komoly sereg élén érkezett Londonba, de a helyiek nem engedték be a városba, mert féltették békéjüket. 1459 novemberében részt vett a parlament ülésén Coventryben, ahol elítélték Plantagenet Richárd yorki herceget.[3] Részt vett az 1460-as wakefieldi ütközetben, ahol meghalt York.[2] Ezután segített hadat gyűjteni Anjou Margit angol királynénak, majd dél felé indult csapataival, és megverte Warwick grófját, Richard Neville-t a második Saint Albans-i csatában. A gróf ezután együtt vonult be Yorkba a királlyal és a királynéval.[3] Towtonnál esett el, majd Yorkban, a Szent Dénes-templomban temették el.[1]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c GEN
  2. a b R. L. Storey
  3. a b c d e Luminarium

Források

[szerkesztés]