Ugrás a tartalomhoz

Hegyközi Kisvasút

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hegyközi Kisvasút
Általános adatok
OrszágMagyarország
Hossz55,2 km
Műszaki adatok
Nyomtávolság760 mm
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyközi Kisvasút témájú médiaállományokat.
Kenézlői Tisza-part–Füzérkomlós-vasútvonal
Vonal:433
Hossz:55,2 km
Nyomtávolság:760 mm
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyközi Kisvasút témájú médiaállományokat.
Nyírvidéki Kisvasút
Balsai Tisza-part
Felrobbantott Tisza-híd
0 Kenézlői Tisza-part
3,2 Kenézlő
6,3 Viss
7,6 Törökér mh
7,9 Törökér-szénrakodó
9,5 Vilmatanya
Delta Zemplénagárd felé
11,9
Elágazás Zemplénagárd felé
13,1 Kengyel erdő
Kisvasúti Bodrog-híd
16,2 Elágazás a szemincei kőbányába
16,7 Bodroghalász
18,3 Sárospatak-átrakó
19,4 Sárospatak-MÁV
20,3 Sárospatak-Kazinczy utca
22,3 Végardó
24,4 Károlyfalva
26,0 Köveshegy
27,0 Bagolyvár
28,0 Némahegy
28,5 Várhegy
29,4 Sátoraljaújhely-átrakó
30,6 Sátoraljaújhely Dohánygyár
31,5 Sátoraljaújhely-Kossuth tér
32,8 Sátoraljaújhely-köztemető
33,5 Sátoraljaújhely-Torzsás
36,3 Széphalom-Hosszúláz
38,8 Alsóregmec
40,9 Mikóháza
42,4 Vilyvitány
43,9 Vilypuszta
45,3 Füzérradvány
47,1 Pálháza
48,3 Pálháza ipartelep
Pálházi Állami Erdei Vasút
50,7 Kisbózsva
53,7 Nyíri
55,2 Füzérkomlós
1972, Károlyfalva és Végardó között
1972, Károlyfalva és Végardó között

A Bodrogköz-Hegyközi Kisvasút Északkelet-Magyarországon, Sátoraljaújhely, Füzérkomlós, és Zemplénagárd térségében működő keskenynyomtávú vasút volt. 1980 novemberében felszámolták, forgalmát közútra terelték.

Történet

[szerkesztés]

1913-ban adták át a Bodrogközi Gazdasági Vasút pályájának Cigánd-Királyhelmec közti első szakaszát, melyet hamarosan Sárospatakig hosszabbítottak (megépítve és 1914. januárban átadva a bodroghalászi kisvasúti Bodrog-hidat, majd Sárospatak Elágazástól Kenézlőig épült szárnyvonal. 1920-ban a trianoni békeszerződéssel elcsatolták Királyhelmecet, a fővonal végállomása Zemplénagárd lett.

Ugyancsak a békeszerződés hátrányos következményeként nagyon nehéz helyzetbe került a Hegyköz (Sátoraljaújhely térsége). Így aztán itt is tervek születtek a kisvasúti hálózat bővítésére. Legelőször 1924-ben a Sátoraljaújhely-Pálháza közti szakasz épült meg, az év végéig Pálházától Füzérkomlósig nyúlt a Hegyközi Vasút vonala.

A két vonal 1927-ben összeépült, és létrejött Magyarország leghosszabb összefüggő kisvasúti hálózata. Ennek legfontosabb lépéseként 1930-ban felépült a Balsai Tisza-híd, minek következtében Kenézlő és Balsa között is közvetlen vasúti összeköttetés jött létre. Balsán pedig a Nyíregyházavidéki Kisvasút (NyVKV) hálózatához kapcsolták a vonalat, így közvetlen összeköttetés jött létre Sátoraljaújhely, Sárospatak és Nyíregyháza között.

1938-ban Királyhelmec ismét Magyarországhoz került, a pályát visszaépítették. Ezt 1944-ben, a háború végének közeledtével ismét felszámolták. 1944 végén a németek felrobbantották a balsai hidat, a közvetlen vasúti összeköttetés megszűnt. A híd soha nem épült újjá, napjainkban is csak a romjai vannak meg, a kapcsolatot a közelmúltig komppal biztosították.

1949-ben államosították a két vasutat, a MÁV a Nyíregyházavidéki Kisvasúttal egyesítve Nyírbodrogi Kisvasút néven üzemeltette tovább a vonalakat. A félbeszakadt vonalrészeken hurokvágánnyal (Kenézlő Tisza-part és Zemplénagárd), illetve deltavágánnyal (Balsa Tisza-part) fordították meg a vonatokat.

1964-ben megszűnt a gőzvontatás, helyette Mk48 és Mk45 mozdonyok közlekedtek. A vasút ekkorra már kiemelkedő szerepet töltött be az itt élők életében. Jelentős volt mind a személy-, mind a teherforgalom, és a vasút is számos munkalehetőséget biztosított.

A kisvasút végzetét az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció jelentette. 1976. december 31-én megszüntették az Elágazás-Zemplénagárd közti vonalat. 1980. november 29-én a megmaradt Füzérkomlós – Sárospatak – Kenézlő Tisza-part vonalat is felszámolták. Pár nappal később nekiláttak a vágányok felszedésének is. A vasút teljes hálózatát felszedték, de a MÁV tulajdonában lévő Hegyközi Kisvasúthoz korábban csatlakozó Pálházi Állami Erdei Vasúton az erdészet csak üzemszünetet rendelt el, majd a már a turizmus szolgálatában 1989-től kezdődően felújították és újra fölvették a rendszeres forgalmat. 1996-ban az erdei vasutat meghosszabbították Pálháza Iparteleptől Pálházáig, méghozzá a Hegyközi Vasút egykori nyomvonalán. Ez a szakasz sosem volt az erdei vasút tulajdona, így gyakorlatilag a Hegyközi Kisvasút egy rövid szakasza épült újra.

Jelenleg a kisvasútból a Pálháza-Pálháza Ipartelep közti szakasz van használatban, de már csak idegenforgalmi jelleggel, az erdei vasút részeként. Ezen kívül még néhány műtárgy (a legnagyobb a Sárospatak Bodroghalász városrésze mellett, a Bodrogon átívelő, vasszerkezetű kisvasúti Bodrog-híd) és töltésmaradványok emlékeztetnek az egykori kisvasútra. Bózsva és Sárospatak között a kisvasút nyomvonalára kerékpárút épült.

Járműállomány

[szerkesztés]

Emlékezete

[szerkesztés]
  • 1971-ben A Hegyközi Vasút címmel (Rendező: Rácz Gábor, Szerkesztő: Rockenbauer Pál) film készült a kisvasútról, a Magyarország kisvasútjai című dokumentumfilm-sorozat részeként.
  • A kisvasút feltűnik Rockenbauer Pál 1979-es Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozatának első részében. (A kisvasútról a felvételek 1979. július 31-én készültek).
  • A vonal által érintett települések egy részén még felfedezhetőek nemcsak az egykori vasútra utaló alépítmények, földművek. (például: a nyomvonal futásirányát jelölő töltések), de elvétve épületek, építmények is. Néhol pedig utcanév is őrzi a megszűnt kötöttpályás közlekedés emlékét, így például Cigánd belterületén is a 3814-es út e kisváros központja felé bevezető szakasza a Vasút utca nevet viseli. Sátoraljaújhely Széphalom nevű városrészében a felhagyott nyomvonal a Kisvasút utca nevet viseli.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]