Gyulai Gaál Miklós
| Gyulai Gaál Miklós | |
 | |
| Gyulai Gaál Miklós honvédtábornok | |
| Született | 1799. február 14. Zalaszegvár |
| Meghalt | 1854. november 30. (55 évesen) Pest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége |  magyar |
| Rendfokozata | honvédtábornok |
| Rokonai | felesége: gyulai Gaál Vilma Mária Antónia (1812 - 1883) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyulai Gaál Miklós témájú médiaállományokat. | |
Gyulai Gaál Miklós (Zalaszegvár, 1799. február 14. – Pest, 1854. november 30.) honvédtábornok.
Élete
[szerkesztés]Az előkelő nemesi gyulai Gaál család Zala vármegyei ága leszármazottja. Édesapja a Zalaszegváron lakó gyulai Gaál Mihály, zalai táblabíró, édesanyja derzséri Bakó Krisztina volt.[1] Gyulai Gaál Miklós apai nagyapja, a büssüi születésű gyulai Gaál Ignác (1731-1777), volt aki Zala megyébe került át Somogyból, amikor Csabrendeken vette el 1761. április 26.-án lomniczai Skerlecz Júliát (1739-1779), lomniczai Skerlecz Sándor és barkóczi Rosty Mária (1710-1763) lányát,[2] majd Zalaszegvárra költözött. Miklós testvérei között: gyulai Gaál Károly Erazmus (1808-1840), akinek a felesége a tehetős boldogfai Farkas családból való boldogfai Farkas Franciska (1813-1895), a zélpusztai földbirtok egyetlen örököse,[3] gyulai Gaál Amália, gyulai Gaál Mihály, jáprai Spissich Ignácné gyulai Gaál Klementina (1797-1877), gyulai Gaál Anna (1792-1866),[4] akinek a férje sipeki Balás József (1780–1847), királyi kamara ülnöke, Temes, Torontál és több nemes vármegye táblabírája, földbirtokos, valamint gyulai Gaál József (1788-1825) baranyai főjegyző voltak.
Egyike volt a honvéd hadsereg legképzettebb tisztjeinek. Tanulmányait a bécsi hadmérnöki akadémián végezte. 1818-ban hadapródként lépett a császári és királyi mérnökkarba. 1848. szeptember elején mérnökkari alezredesként saját kérésére nyugalmazták. Szeptember közepén felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak és már a hónap végén részt vett a Josip Jelačić elleni hadműveletekben. Október végén Perczel Mór hadtestébe vezérkari – akkori szóval táborkari – alezredessé nevezték ki. Részt vett Perczel dél-dunántúli hadműveleteiben.
Teljesítményéért december 1-jén ezredessé nevezték ki, de Perczel vezérőrnaggyal nem tudott jó viszonyt kialakítani ezért december 22-én áthelyezték az aradi várat ostromló magyar sereg élére. 1849. január elején előléptették vezérőrnaggyá és kinevezték a honvédség hadmérnökkarának főnökévé, de ő maradt a mintegy hatezer fős aradi ostromsereg parancsnoka is.
Kellő erő hiányában nem csak ostromolni nem tudta a várat, hanem az ostromzárat sem tudta fenntartani. Mikor a Damjanich János és Vécsey Károly hadtestét felrendelték a fő hadszíntérre, Kuzman Todorović tábornok egy délvidéki császári csapatokból és szerb felkelőkből álló hadtest élén Arad felé indult és február 7-én támadást indított Gaál ostromló csapatai ellen. A február 8-án is tartó ütközet során a magyar csapatok a Maros bal partjára szorultak vissza. Todorović néhány zászlóalja be tudott nyomulni Óaradra és utánpótlással látta el az aradi várat. Az ostromzárat február 9-én sikerült helyreállítani, de Gaál Miklóst felmentették beosztásából és hadbírósági eljárást indítottak ellene. A vád alól végül felmentették és május elején kinevezték erődítési igazgatónak. Az ország több pontján ő irányította az erődítési munkálatokat és több utász egységet is felállított. Július 14-én lemondott beosztásáról és rövidesen nyugalmazták.
Az aradi hadbíróság húsz év várfogságra ítélte. A börtönben megírta emlékiratait.[5] Rabkórházban halt meg. A hátrahagyott özvegye három évtizeddel később hunyt el Budapesten. Özvegye abonyi úrilakában 1861-ben katonai beszállásolás történt.[6]
Házassága és leszármazottjai
[szerkesztés]Gaál Miklós felesége a családja másik ágából származó nagyemőkei születésű gyulai Gaál Vilma Mária Antónia (1812. augusztus 17.–Budapest, 1883. november 25.),[7] gyulai Gaál Tádé Nyitra megyei táblabíró és Szvetenay Jozefa lánya volt.[8][9]
Források
[szerkesztés]- Bona Gábor: Az 1848-49-es honvédsereg vezetői (Rubicon 1999/4)
- Magyarország hadtörténete két kötetben (főszerkesztő: Liptai Ervin), Zrínyi Katonai Kiadó – 1985, ISBN 9633263379
- Hermann Róbert: Az 1848–1849-es szabadságharc nagy csatái, Zrínyi Kiadó – 2004, ISBN 9633273676
További információk
[szerkesztés]- Szarka Lajos: Gyulai Gaál Miklós honvédtábornok életrajza, doktori.btk.elte.hu
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Magyarország családai: Czimerekkel és nemzékrendi táblákkal
- ↑ Szluha Márton. Vas vármegye nemes családjai. II. kötet. Budapest: Heraldika, 2012. (510. o.)
- ↑ Zalamegye, 1895 (14. évfolyam, 1-26. szám). 1895-01-13 2. szám
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár -gyászjelentések - Balás Józsefné gyulai Gaál Anna
- ↑ 1861-ben még kéziratban megvolt feleségénél (Politikai Ujdonságok 7/9, 139 1861. február 28.). Kiss Lajos szerint az Aradi Ereklyemúzeumnak ajándékozták 200 oldalas kéziratos imádságoskönyvét, amit a rabsága alatt írt.
- ↑ Politikai Ujdonságok 7/31, 495 Adóbehajtás Abonyban (augusztus 1.)
- ↑ Országos Széchényi Köyvtár - gyászjelentések - gyulai Gaál Miklósné gyulai Gaál Vilma
- ↑ familysearch.org gyulai Gaál Vilma keresztelőjének az adatlapja
- ↑ [http://doktori.btk.elte.hu/hist/szarkalajos/diss.pdf Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció. Szarka Lajos. Gyulai Gaál Miklós honvédtábornok életrajza. Bp. 2011]
